„Amikor egy színház Shakespeare-hez nyúl, az önmagában egy ünnep, amikor a Rómeó és Júliát kezdi el próbálni, az meg maga az ünnep” – kezdte a darab sajtónyilvános olvasópróbáját Vidnyánszky Attila rendező, a teátrum igazgatója. Szerinte a Rómeó és Júlia nem egyszerűen egy színdarab, hanem „a színdarab”. A legtöbbet játszott, a leginspirálóbb, a legtöbbször interpretált, a legtöbb műfajban feldolgozott színdarab.
A Nemzeti Színház Mészöly Dezső fordításában játssza a művet, az előadásában Rómeót Herczegh Péter, Júliát Szász Júlia alakítja.
A Rómeó és Júlia plakátja (Fotó/Forrás: Nemzeti Színház)
Vidnyánszky Attila elmondta: „Ez a gyönyörű mese, amit általános iskolás kora óta mindenki ismer, attól olyan fantasztikus, mert százszor is jó végigélni, újragondolni, újraérezni” - mondta, hozzátéve: bármilyen feldolgozásban látja az ember, úgy érzi, hogy meg kell merítkeznie ebben a történetben, amely a szerelem mindenhatóságáról szól.
Vidnyánszky mindenképpen el szerette volna kerülni a mű aktualizálását.
Túlságosan egyszerű interpretációk adódnak, akár a mára, akár a közelmúltra, Magyarországra vagy külföldre tekintve - jegyezte meg. Ezzel „lerántanák a földre”, de a darab arról szól, hogyan hozza zavarba a világot, amikor egy mindent át- és felülíró érzés összekapcsol két fiatalt.
A zene egyenrangú szereplője lesz az előadásnak a zene, Purcelltől David Bowie-számokig hallhatók művek, de Bach-, Csajkovszkij-, Prokofjev- idézetek is megjelennek.
A Nemzeti Színház nagyszínpadán látható produkció díszletét Cziegler Balázs, a jelmezeket Berzsenyi Krisztina tervezi. A két főszereplő mellett Blaskó Péter, Nagy Mari, Horváth Lajos Ottó, Tóth Auguszta, Rubold Ödön, Bordás Roland, Berettyán Nándor, Szabó Sebestyén László, Berettyán Sándor, Schnell Ádám, Rácz József, Szép Domán és a Kaposvári Egyetem Rippl-Rónai Művészeti karának III. éves színészhallgatói szerepelnek a darabban, a bemutató tervezett időpontja december 4.
Fejléckép: Eöri Szabó Zsolt / Nemzeti Színház
hírlevél
