Színház

Szuperholdkatlan

Péntek este kilenckor indultunk el Villányból biciklivel az Ördögkatlan Fesztiválra egy üveg jó roséval felszerelkezve. A látvány, ami fogadott, egy szőlőhegy, előtte kis templom az augusztusi szuperhold misztikus fényével övezve. MAGAZIN

Négy keréken rögtön tapasztalja az ember, különösen visszafelé, miért kapta a természet közeli fesztivál az Ördögkatlan nevet. A négy falu közt egyébként nem nagy a távolság, mégis néha kénytelenek voltunk időhiány miatt a katlanbuszt vagy a stoppolást választani. Ez utóbbi elképesztően jól működik ezen a fesztiválon - az ember gyakorlatilag még ki sem teszi a kezét, már benne is ül egy kocsiban.

Első utunk Beremendre vitt, ahol a falu határán lévő éjjel-nappal üzemelő hatalmas cementgyár látványa fogadott minket. Ebben a faluban összesen két program volt, azok viszont nagyon ütősek. Augusztus 8-án Dinyés Dániel, a fesztivál programjában többször is szereplő Operakalauz házigazdája vezényelte Beethoven 9. szimfóniáját, másnap pedig Lajkó Félix és a Dohnányi Zenekar közös koncertjét hallhatta a beremendi közönség. A nézőtér egy dombocskán foglalt helyet, felettünk a csillagos ég, mögöttünk kivilágított kis kápolna, körülöttünk pedig a tücskök. A környezet adott egy holdfényes piknikhez, a zene is jó, csak éppen nem olyan átütő, mint lehetne. Visszafelé az Örömóda dallamát vittük magunkkal fejben, amit végül csak a nagyharsányi alternatív zenekarok tudtak elnyomni - több-kevesebb sikerrel.

Kisharsányból busszal mentünk át egy néhány kilométerre elhelyezkedő domb tetejére, a Vylyan Teraszra. Mintha Szinyei Merse Pál Majálisába csöppentünk volna: a tökéletesen zöld füvön elszórtan pokrócok, rajta sziesztázó, borozgató emberek. A fákról függőfotelek lógtak, mellettük nyugágyak, ha pedig felnéztünk, látni lehetett, ahogy a leveleket a langyos szellő mozgatja. Ha végül sikerült kényelmesen elhelyezkednünk, a völgyben fekvő Kisharsány, a távolban felsejlő modern tündérkastélynak tetsző cementgyár és a végtelen szőlő látványát órákon keresztül nézhettük anélkül, hogy beleuntunk volna. Azt hiszem, ebben rejlik az Ördögkatlan esszenciája - ez a fesztivál nem csak a sárról, porról, megőrülésről szól, itt helye van a magunkba mélyedésnek, a harmóniának is.

Szívesen megnéztük volna a naplementét is erről az idilli helyről, de semmiképp sem szerettünk volna lemaradni a Pintér Béla és Társulatának Titkaink című előadásáról, amire az utolsó pillanatban sikerült sorszámot (ami igazából nem szám, csupán egy a biztos bejutást garantáló kis cetli) szereznünk. A darab a nyolcvanas években játszódik, a gulyás kommunizmus idején. A besúgórendszert sokan és sokféleképpen feldolgozták már, így nem is feltétlenül a témaválasztás adja a különlegességét a műnek, sokkal inkább a színészek játéka, a cselekmény zenei kontextusba emelése. A táncházmozgalom Magyarországon a hetvenes években kezdődött, a híres három T közül pedig az utolsó, vagyis a támogatott kategóriába tartozott. Az országban egyébként már az államszocialista rendszer létrejötte előtt kiemelt szerep jutott a népzenének elsősorban Kodálynak és Bartóknak köszönhetően. Ez aztán kapóra jött az őket követő zeneszerző-nemzedéknek, mivel egy 1948-as szovjet rendelet szerint a legjobb, ha mindenféle zene alapját a népzene szolgálja.

Ahhoz, hogy hűen bemutassák egy táncház működését, természetesen szükség van népzenére és -táncra, amelyek előadásában a színészek meglepően profinak bizonyultak. Az időről-időre felbukkanó zenés betétek tűnhetnének akár a rendszer által erőltetett zenének is, azonban rögtön a darab elején kiderül a Pintér Béla által alakított Tatár Imréről, hogy a táncház vezetése mellett ő a főszerkesztője a Vasfüggöny radikális ellenzéki lapnak - így ez kevésbé tűnik valószínűnek. Még a Bach-fanatikus, határozott elvekkel és véleménnyel bíró Ferikét (Stefanovits Angéla) is sikerül meggyőznie Balla Bán Istvánnak (Friedenthal Zontál) a népzene tisztaságáról, ami róla egyébként nem mondható el. Ő ugyanis a történet pedofil vonalának a főszereplője. Balla Bán ferde hajlamait egyedül Dr. Szádeczky Elvirának vallja meg, akit csakúgy, mint később Pánczél Györgyöt, Csákányi Eszter alakít - mindkét szerepben felejthetetlenül. Ez a cselekményszál egyébként kiszámítható véget ér; Balla Bán önkasztrációja kísértetiesen hasonlít az Apró titkok című film végkifejletéhez.

A díszletként szolgáló óriás magnefotonnal Pintér frappánsan olvasztja egybe Balla Bán életének két részét: egyrészt népzenegyűjtő, aki olykor-olykor akár rendszerellenesnek is érthető szövegeket és dallamokat rögzít, másrészt besúgóügynök, aki kénytelenségből jelent legjobb barátjáról, Tatár Imréről. A darab napjainkban ér véget, ahol az egykori meggyőződéses kommunisták a politikai élet fontos szereplői.

Éjjeli programként végül a nagy magyar alternatív zenekarok helyett inkább a kis franciát, a Wombót választjuk, akik saját kérésükre egy szinten közönségükkel kezdik el éjjeli koncertjüket. A zenekar rengeteg (jól játszó) rezesből és egy vagány énekesnőből áll, zenéjük ugyanakkor nem megy el a közönséges hatásvadászat irányába, inkább a latinos vonalat követik. A koncerten nem maradunk végig, hiszen előttünk még egy szuperholdfényes bicikliút a katlanból felfelé, ahová egész biztos visszatérünk még.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Plácido Domingo fia végigfényképezte a Virtuózok koncertjét – íme a fotók!

„Istenem! Annyi érzelem van bennem a Virtuózokkal kapcsolatban!” – mondta a koncert után José Plácido Domingo, a világhírű tenor fia.
Zenés színház

Először csendült fel az Egyesült Államokban a Bánk bán

Tizenötezer néző volt kíváncsi a magyar kultúrát népszerűsítő, vasárnap zárult kéthetes rendezvénysorozat előadásaira New Yorkban.
Klasszikus

Átkelni az Urálon Berezovszkijjal

Egyszerre különleges, és első pillantásra kissé rendhagyó összeállítással készült Borisz Berezovszkij A Zongora című sorozatban rendezett idei koncertjére, melyet a Zeneakadémia Nagytermében adott november 9-én.
Klasszikus

Ezt hallani kell: Rahmanyinov Chopint játszik

Az orosz zeneszerző, aki negyvenöt éves korában határozta el, hogy zongoraművész lesz, egy 1919-es felvételen Chopin Asz-dúr keringőjét játssza. Lélegzetelállító!
Klasszikus

Akit Kodály még személyesen instruált – Perényi Miklós

Azt vallja, egy zeneművet eljátszani csak a kezdet: elmélyedni, újrajátszani, folyton keresni, mint az aranyásó, ez a zenész feladata. Perényi Miklós Kult50-ben megjelent portréja.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Színház ajánló

De vajon mire emlékeznek az emlékező próbán?

A Vesztegzár a Grand Hotelben kapcsán kulisszatitkokat felfedő sorozatba fogtunk. Ezen a héten az emlékező-, és rendelkező próba fogalmával ismerkedünk.
Színház ajánló

Ha színház, ha mesejáték, ha családi program, akkor Noir Színház

Ebben az évadban újabb darabbal bővült a Noir Színház repertoárja, így most már négy klasszikus mesejáték közül választhatnak a Duna Palotába ellátogató nézők.
Színház ajánló

Ózon és csülök együttállása a szenvedély terített asztalán

Parti Nagy Lajos rendkívüli teljesítménynek tartja, ahogy Mészáros Máté estéről estére színpadra lép, és előadja, alakítja, végigéli az író által jegyzett Az étkezés ártalmasságáról című előadást.
Színház hír

Orvosai nem javasolják, hogy színpadra lépjen Törőcsik Mari

Nem javasolnák az orvosai, hogy a Galilei élete című előadásban színpadra lépjen Törőcsik Mari, aki jelenleg ismét kórházban fekszik.
Színház józsef attila színház

Az IRKA kedvenc Egressy verse

Egressy Zoltán és Chajnóczki Balázs voltak a József Attila Színház IRodalmi KÁvéházának vendégei. A beszélgetésen szóba került az a bizonyos Sóska, sültkrumpli, foci, gyereknevelés és természetesen a költészet is.