Színház

Szurkoljon Ön is Liliomfinak!

2012.11.07. 09:00
Ajánlom
Szigligeti Ede a magyar színjátszás hőskorát idéző művét Mohácsi János ültette át az Örkény színpadára, Polgár Csabával a címszerepben. Legyen a Fidelio Színházi Est-sorozat vendége az előadáson!

A történet szerint Szilvai professzor titokban nevelt gyámleányát, Mariskát fiához akarja adni. Igen ám, de a régen látott fiú időközben tehetséges vándorszínész lett, és atyja tudta nélkül megismerkedtek Mariskával és egymásba szerettek. Mégse lenne színház a színház, ha ilyen egyszerűen egymáséi lehetnének a szerelmesek...

Szigligeti Ede az 1848-as forradalom utáni magyar drámairodalom és színházi élet egyik legkiemelkedőbb alakja, a Kisfaludy-féle előzmények folytatója volt. A Liliomfi című színmű 1849-ben született, melyet hol társadalmi vígjátékként, hol népszínműként aposztrofálnak. A szerző élete sok egyezést mutat a főszereplő sorsának alakulásával. Mikor Szigligeti fiatalon Pestre kerül tanulni, ez idő tájt kezdik meg az állandó játékszín, a későbbi Nemzeti Színház előkészítését. Az ifjú mérnökjelöltet hamar magával ragadja a színház világa, és mivel jól táncol, jól énekel, tehetsége van a rajzoláshoz, díszletmunkákhoz és még írói vénával is rendelkezik, rövid időn belül nélkülözhetetlenné válik. Ám mikor megírja apjának, hogy színész lett, az válaszlevelében kitagadja őt. Ezután váltott eredeti nevéről, Szathmáry Józsefről előbb Szigligeti Eduárdra, majd később magyarosítva Edére. Ezt követően az 1837-ben megalakuló a Pesti Magyar Színházban - a későbbi Nemzetiben - végigjárta a ranglétrát: titkárként, majd rendezőként és dramaturgként, főrendezőként, művészeti vezetőként, végül igazgatóként dolgozott az intézményben. 1878-ban bekövetkezett halála után Paulay Ede halad tovább a Szigligeti által megkezdett úton.

A kor nagy tanúja, Gyulai Pál így jellemezte Szigligetit: „A Nemzeti Színház, sőt általában a magyar színházak műsora húsz-huszonöt év óta sokat változott. Hugo, Dumas, Scribe helyett Feuillet és Sardou jöttek divatba; Shakespeare és Molière gyakoribb vendégeink, mint régen (...) Csak Szigligeti nem szenvedett csorbát. Termékenységével, sikereivel folyvást uralkodik a magyar színpadon, s műveit most is annyiszor vagy még többször játsszák (...) Az utána föllépő drámaírók napjainkig mintegy ostromolni látszottak őt, de nem tudták legyőzni. Szigligeti túlélte mindnyájukat, s most hatvanadik évében is bátran elfogadja a versenyt a színpad és Akadémia küzdő homokján egyaránt" - írja Gyulai, majd később így folytatja: „Népszínművei sokkal inkább tükrei a magyar társadalomnak, mint vígjátékai, sőt amazok komikai zsáneralakjai gyakran sikerültebbek emezek főszemélyeinél. Sokkal inkább emlékünkbe nyomulnak, s egy-egy ötletükből könnyen válik közmondás. Nem habozunk azt is kimondani, hogy Szigligeti népszínművei között van egy bohózat, Liliomfi, mely többet ér közép és fensőbb fajú vígjátékai bármelyikénél. Komikai erő sehol sem nyilatkozik több erővel és eredetiséggel, mint itt. A mű leleménye éppen oly önkéntelen, mint gazdag, mintegy a jókedv szüli, s a frissesség ragadja. Alakjai elevenek, s a cselekvény legszeszélyesebb fordulatait is követni, magyarázni és emelni tudják."

Mohácsi János humorral gazdagon átitatott előadásának címszerepét Polgár Csaba játssza, a bonyodalmakért felelős apát Gálffi László alakítja, Mariska szerepében Törőcsik Franciska látható, Máthé Zsolt Szellemit, Für Anikó Kamilla kisasszonyt formálja meg.

Kérdésünk: Mely rendezőnk nevéhez fűződik a Liliomfi 1954-es filmadaptációja?

A kérdésre november 16-án 15 óráig helyesen válaszolók közül hárman partnerükkel tekinthetik meg a november 20-i előadást az Örkény Színházban.

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

Kortárs írók kedvenc EP-idézetei lepték el Óbudát

Köztéri plakátokkal, 40 hazai író, költő kedvenc EP-idézetével, korábban nem publikált fotókkal és felolvasással ünnepli a harmadik kerület Esterházy Péter születésnapját.
Vizuál

„Ahol csak tomboló ováció van, ott valami bűzlik” – Interjú a szobordöntésben érintett alkotóval, Szalay Péterrel

Egy műalkotás élete nem ér véget az alkotó műhelyében, a befogadók által válik egésszé, teljessé. A mű hatást vált ki, ami párbeszédet generál közönség és alkotás között, de meddig tart a szólásszabadság joga és mi védi a szabad művészi alkotás méltóságát?
Klasszikus

Domingo támogatásával jutott mesterzongorához Balázs-Piri Soma

A Virtuózok ifjú tehetsége évek óta gyűjtött egy mesterzongorára, végül Plácido Domingo támogatása révén teljesülhetett a zongorista dédelgetett álma.
Vizuál

Az újrakezdés filmjei

Egyre közelebb kerül az újranyitás gondolata, bár a bemutatókat még halogatják, de előbb-utóbb moziba is mehetünk. Addig is öt olyan klasszikus magyar filmet ajánlunk a Filmio kínálatából, amelyekben a hősök élete teljesen más irányt vesz.
Színház

Júniusban nyit a Margitszigeti Színház

Derűvel és optimistán várja a korlátozások feloldását a Margitszigeti Színház, amely szabadtéri és ültetett nézőterű játszóhelyként az egyik legbiztonságosabb közösségi helyszínnek számít. A színház vezetősége reméli, hogy a járványügyi intézkedések lehetővé teszik a mielőbbi nyitást, és a nézők – a mindenkori szabályok betartása mellett – júniustól újból élőben élvezhetik a színházi előadásokat.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház nekrológ

„Ez a pillanat a gondolkodásra jó, beszédre nem” – Pályatársai, tisztelői búcsúznak Törőcsik Maritól

Sorra jelennek meg a személyes hangvételű visszaemlékezések a 85 évesen elhunyt Törőcsik Mariról a közösségi médiában, ezek közül gyűjtöttünk össze néhányat.
Színház gyász

Törőcsik Mari: „Beszentelik a hamvaimat, aztán a Tiszába szórnak. Az az én folyóm.”

A 85 éves korában elhunyt Törőcsik Mari néhány éve Bérczes Lászlónak „végrendelkezett” a színésznő nevét viselő beszélgetőkönyben.
Színház gyász

Elhunyt Törőcsik Mari

A Kossuth-nagydíjas, kétszeres Jászai Mari- és Balázs Béla-díjas színésznőt életének 86. évében, hosszas betegség után pénteken hajnalban érte a halál.
Színház gyász

Elhunyt Lengyel Anna dramaturg, a PanoDráma alapítója

A műfordítóként és rendezőként is jegyzett színházi szakembernél 2017-ben diagnosztizáltak lágyrészszarkómát. Életének 52. évében érte a halál - adta hírül a Színház Online.
Színház interjú

Egy kellően őrült ötlet – interjú Pass Andreával és A Vándorkutya olasz fordítójával, Várnai Dórával

2021-ben Pass Andrea A Vándorkutya című drámája is felkerült az EURODRAM (European network for drama in translation) publikációra és megrendezésre ajánlott darabjainak listájára. A bizottság 343 mű közül választotta ki a legérdekesebb munkákat, köztük a Vígszínházban is sikerrel futó előadásnak alapul szolgáló dráma olasz változatát. A szerzővel, Pass Andreával és a fordítóval, Várnai Dórával beszélgettünk.