Színház

Szurkoljon Ön is Liliomfinak!

2012.11.07. 09:00
Ajánlom
Szigligeti Ede a magyar színjátszás hőskorát idéző művét Mohácsi János ültette át az Örkény színpadára, Polgár Csabával a címszerepben. Legyen a Fidelio Színházi Est-sorozat vendége az előadáson!

A történet szerint Szilvai professzor titokban nevelt gyámleányát, Mariskát fiához akarja adni. Igen ám, de a régen látott fiú időközben tehetséges vándorszínész lett, és atyja tudta nélkül megismerkedtek Mariskával és egymásba szerettek. Mégse lenne színház a színház, ha ilyen egyszerűen egymáséi lehetnének a szerelmesek...

Szigligeti Ede az 1848-as forradalom utáni magyar drámairodalom és színházi élet egyik legkiemelkedőbb alakja, a Kisfaludy-féle előzmények folytatója volt. A Liliomfi című színmű 1849-ben született, melyet hol társadalmi vígjátékként, hol népszínműként aposztrofálnak. A szerző élete sok egyezést mutat a főszereplő sorsának alakulásával. Mikor Szigligeti fiatalon Pestre kerül tanulni, ez idő tájt kezdik meg az állandó játékszín, a későbbi Nemzeti Színház előkészítését. Az ifjú mérnökjelöltet hamar magával ragadja a színház világa, és mivel jól táncol, jól énekel, tehetsége van a rajzoláshoz, díszletmunkákhoz és még írói vénával is rendelkezik, rövid időn belül nélkülözhetetlenné válik. Ám mikor megírja apjának, hogy színész lett, az válaszlevelében kitagadja őt. Ezután váltott eredeti nevéről, Szathmáry Józsefről előbb Szigligeti Eduárdra, majd később magyarosítva Edére. Ezt követően az 1837-ben megalakuló a Pesti Magyar Színházban - a későbbi Nemzetiben - végigjárta a ranglétrát: titkárként, majd rendezőként és dramaturgként, főrendezőként, művészeti vezetőként, végül igazgatóként dolgozott az intézményben. 1878-ban bekövetkezett halála után Paulay Ede halad tovább a Szigligeti által megkezdett úton.

A kor nagy tanúja, Gyulai Pál így jellemezte Szigligetit: „A Nemzeti Színház, sőt általában a magyar színházak műsora húsz-huszonöt év óta sokat változott. Hugo, Dumas, Scribe helyett Feuillet és Sardou jöttek divatba; Shakespeare és Molière gyakoribb vendégeink, mint régen (...) Csak Szigligeti nem szenvedett csorbát. Termékenységével, sikereivel folyvást uralkodik a magyar színpadon, s műveit most is annyiszor vagy még többször játsszák (...) Az utána föllépő drámaírók napjainkig mintegy ostromolni látszottak őt, de nem tudták legyőzni. Szigligeti túlélte mindnyájukat, s most hatvanadik évében is bátran elfogadja a versenyt a színpad és Akadémia küzdő homokján egyaránt" - írja Gyulai, majd később így folytatja: „Népszínművei sokkal inkább tükrei a magyar társadalomnak, mint vígjátékai, sőt amazok komikai zsáneralakjai gyakran sikerültebbek emezek főszemélyeinél. Sokkal inkább emlékünkbe nyomulnak, s egy-egy ötletükből könnyen válik közmondás. Nem habozunk azt is kimondani, hogy Szigligeti népszínművei között van egy bohózat, Liliomfi, mely többet ér közép és fensőbb fajú vígjátékai bármelyikénél. Komikai erő sehol sem nyilatkozik több erővel és eredetiséggel, mint itt. A mű leleménye éppen oly önkéntelen, mint gazdag, mintegy a jókedv szüli, s a frissesség ragadja. Alakjai elevenek, s a cselekvény legszeszélyesebb fordulatait is követni, magyarázni és emelni tudják."

Mohácsi János humorral gazdagon átitatott előadásának címszerepét Polgár Csaba játssza, a bonyodalmakért felelős apát Gálffi László alakítja, Mariska szerepében Törőcsik Franciska látható, Máthé Zsolt Szellemit, Für Anikó Kamilla kisasszonyt formálja meg.

Kérdésünk: Mely rendezőnk nevéhez fűződik a Liliomfi 1954-es filmadaptációja?

A kérdésre november 16-án 15 óráig helyesen válaszolók közül hárman partnerükkel tekinthetik meg a november 20-i előadást az Örkény Színházban.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Rubens mesterien csempészett rejtett üzeneteket a képeire

Profin és gyakran ironikusan vegyítette munkáiban más mesterek stílusjegyeit, megújította az egyházi festmények nyelvét és még a flamand kárpitművészet felélesztésére is maradt ideje.
Vizuál

A legjobban várt januári filmek

Hűvös, szürke januári estéken jó dolog moziba járni, mostanában különösen, mert fontos és izgalmas filmek érkeznek, legtöbbjük számos kategóriában Oscar-díjra jelölt. Szubjektív válogatásunkból a francia szerzői film és egy különleges dokumentumfilm sem maradhatott ki. 
Klasszikus

Tizenhét állomásos országos turnéra indul Boros Misi

A Filharmónia Magyarország és a Virtuózok szervezésében első országos turnéjára indul a 16 éves Boros Misi. A Virtuózok klasszikus zenei tévés tehetségkutatóból ismert zongoraművész kimondottan e turné állomásaira összeállított műsorát 17 városban hallhatja a közönség.
Könyv

Pintér Béla is Baumgarten-emlékdíjat kapott

Kukorelly Endre az állami kitüntetések elfogultsága miatt élesztette fel a díjat, amelynek összegét közösségi finanszírozásból fedezték.
Könyv

A nő vagy szent anya, vagy prostituált? – Interjú Hidas Judit íróval

Könyv egy negyvenes nőről, aki keresi önmagát, mert úgy érzi, szép lassan eltűnik abban, hogy megfeleljen a környezete elvárásainak. Hidas Judit Boldogság tízezer kilométerre című novellafüzérének főhőse, Anna, a hagyományos női szerepek és a karrier közt őrlődik. S vajon hányan vagyunk hasonló helyzetben? Mikor vesszük észre – vagy egyáltalán észrevesszük-e –, hogy apránként föladjuk magunkat? Fájdalmasan sokakat érintő problémákról és tabukról beszél ez a könyv, ami láthatóvá teszi a társadalmi elvárások mögött szenvedő egyént: a nőt. A könyv szerzőjével, Hidas Judittal beszélgettünk.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház hír

Megkezdődött a Trianon100 emlékév a Nemzetiben

Sajtónyilvános olvasópróbán ismertette a trianoni évfordulóra készülő programjait a Nemzeti Színház. Első bemutatójuk, a Wass Albert szövegei és korabeli dokumnetumok alapján készülő Tizenhárom almafa lesz.
Színház premier

Kern András is megjelent a Fővárosi Törvényszéken

A Fővárosi Törvényszék patinás esküdtszéki tárgyalótermében tartották a Játékszín februári bemutatójának sajtóeseményét. A vád tanúja című produkciót Simon Kornél rendezi, a főbb szerepekben Kern András, Kocsis Dénes, Szerednyey Béla és Lévay Viktória lép színpadra.
Színház magazin

„Hoztam maguknak egy kis pesti levegőt” – 50 éve ment el Latyi

A híres színészdinasztia leszármazottait, a Latabár testvéreket a szigorú kritikusok is Buster Keatonhoz és Chaplinhez hasonlították. Ők azonban a külföldi sikerek után hazajöttek, itthon játszottak és forgattak. 1970. január 11-én halt meg Latabár Kálmán.
Színház gyász

A Vígszínházban búcsúztatják Gesztesi Károlyt

Az 56 éves korában elhunyt színművész temetésén csak a szűk család vesz részt – írja a Bors.
Színház hír

Eke Angéla személyes élettörténete a Radnóti Tesla Laborban

Én, Iphigénia címmel készül Eke Angéla első mono előadása Gryllus Dorka, Soós Attila, Spáh Dávid és Sándor Dániel Máté színrevitelében. A bemutatót február 2-án tartják.