Színház

Tábori posta - családi történelem

2014.10.03. 06:58
Ajánlom
Mire és miért kell emlékeznünk az első világháború kitörésének évfordulóján? Milyen kapcsolódási pontjaink lehetnek a száz évvel ezelőtt történtekhez? A Nemzeti Színház előadása Vidnyánszky Attila rendezésében erre keresi a választ. KRITIKA

Molnár Ferenc darabját először, és a színházi adattár szerint eleddig utoljára 1916-ban mutatták be a Nemzeti Színházban, Hevesi Sándor rendezésében. A szerző haditudósítói tapasztalatainak irodalmi lenyomata ez a hátországi, csodás történet, amelyben a hadiárvák elindulnak a falu határában álló hegyre, hogy a fehér felhőben találkozzanak elvesztett édesapjukkal, és úgy láthassák meg a toprongyos, szenvedésektől gyötört katonákat, ahogy a mesékben élnek: bátor és nyalka huszárként.

Ezt a soványka cselekményű egyfelvonásost egészítették most ki a Fekete ég címet kapott "háborús előhanggal", már a címben is felvállalva a célt: kontrasztot és történelmi hátteret adni a Molnár-darabnak. A két részt azonban nem sikerült egyensúlyban tartani, a fekete ég rátelepszik a fehér felhőre. A közel kétórás első felvonás nagy ívű tablót rajzol a világháború különböző színtereiről. A Vidnyánszky-rendezésekből ismert módon ezeket a színtereket szimultán technikával jelenítik meg: egyszerre látjuk a "mindent meggondoló és mindent megfontoló" Ferenc Józsefet (Mécs Károly) és Tisza Istvánt (Rubold Ödön), a harcteret, az otthon maradtakat, és a valamiféle narrátor szerepet is betöltő, naplójából felolvasó Jászai Marit (Nagy-Kálózy Eszter). Utóbbi mindjárt az elején a színház szerepéről, színház és valóság viszonyáról beszél, Jászai Mari szavaival, de nyilvánvalóan Vidnyánszky színház- és művészeteszménye nevében, egy taknyos zsebkendő példáján utasítva el a valóság direkt, elemeltség és költészet nélküli színpadra állítását.

Aztán sorjázni kezdenek egy valamikor volt valóság, az első világháború kitörésének képei: a szarajevói merénylet, Ferenc József híres beszéde, katonákat búcsúztató asszonyok. Mindezt háborús nóták, táncbetétek kísérik, a színpad különböző szintjein, egymástól távoli terein zajló jelenetdarabkákat a színpadhoz közel ülve lehetetlen, és valószínűleg távolról sem egyszerű egészében látni - de hát a történelmet sem az. A felvonás első fél órája nem tud túllendülni a történelmi események illusztratív felidézésén. Később, amikor a diadalmas hazatérés időpontjának jósolt levélhullás helyett csak a tábori levelek hullanak a színpadra, és az egykor volt valóságot a maga mindennapiságában, apró, emberi részleteiben, a frontról küldött, oda címzett levelek segítségével jelenítik meg, az már kevésbé képeskönyvszerű. Ugyanígy, a tábori kurtizánok szabályzatából vett idézetek is többet elárulnak a háború abszurditásáról, mint a történelemkönyvekből ismert címszavak. Feltűnik a hátországi kabarék-orfeumok világa is. De mindebből többet kapunk a kelleténél, az első rész túlságosan terjengősre nyúlik.

Már itt, az első felvonásban elindul A fehér felhő története: a Söptei Andrea játszotta anya, a frontra kerülő apa (Olt Tamás alakításában) és kisgyerekeik újra és újra felbukkannak, de még úgy, mint a világháborús tabló részei, egy család a sok közül, akiknek az életét szétzilálja és tragédiába fordítja a háború. A második felvonás, Molnár Ferenc darabja (ahogy azt a színlap is jelzi) mirákulum, egy, a kíméletlen valóságból, az árván maradt gyerekek apavágyából kiinduló mese, legenda. Olekszandr Bilozub díszlete - felhasználva a Nemzeti Színház technikai adottságait - a látványvilágot is a költészet felé emeli: hegycsúcs, szakadék, hatalmas terek, távlatok, keresztek, nagy fehérség, ég és föld. Nem csupán a látvány, de maga a történet sem mentes a patetikumtól, és a rendezés is ebbe az irányba halad. 

A háború a férfiak világa, ebben az előadásban mégis a nők kapnak meghatározó szerepet. Nagy-Kálózy Eszter alakításában, aki Jászai Marit és Fedák Sárit, majd a második felvonásban az angyalt játssza, az asszonyi, cselekvő részvétre kerül a hangsúly. Söptei Andrea és Béres Ilona jelenete - amelyben a "régi özvegy" az újnak írja, valójában azonban diktálja a férje halálhírét tudató levélre az "illő" választ - az előadás talán legjobbja. Itt egyensúlyban van költészet és valóság, pátosz és mindennapiság.

A legvégére kerül még egy utóirat is az utókorból, vagyis a mából. A színészek - minden generációból, hiszen budapesti és kaposvári színművészetisek is szerepelnek - itt a saját nevükben szólalnak meg, és elmondják, hogy családi történelmükben hogyan szerepel az első világháború. Veszítettek-e el valakit: nagyapát, dédapát, távolabbi rokont? Őriznek-e valamilyen relikviát abból a korszakból?  Ezt a családi nézőpontot erősíti az az első felvonás végén elmondott történet is, amely szerint egy fájdalmába beleőrült apa csak úgy tudta hazavinni és tisztességben eltemetni elesett fiait, hogy levágta a fejüket és lefőzte a húst a koponyájukról. Ugyanezzel a két koponyával tér vissza Rubold Ödön a második felvonás végén. Vagyis a bevezetőben feltett kérdéshez Vidnyánszky Attila a magántörténelmünk, a generációk életét meghatározó traumák felől közelít, és ez a személyes zárlat valóban közelebb is hozza hozzánk az időben önmagán jócskán túlfutó előadást.

Programkereső

Legolvasottabb

Vizuál

„Azért élek, mert valamit el akarok mondani” – interjú Mészáros Mártával

Mészáros Márta szeptember 19-én ünnepli 90. születésnapját. Ebből az alkalomból kerestük fel a rendezőt, akivel a film lényegéről, filmtörténeti csókjeleneteiről, a valósághoz vezető lépésekről és új filmtervéről is beszélgettünk. 
Színház

Kováts Adél egy mázsás jégtömböt tolt keresztül Budapesten

A Radnóti Színház igazgatója a nyár legforróbb hetére időzítette performanszát, a Margit hídtól a Radnóti Tesla Laborig tolta jeget, míg a melegben az teljesen semmivé nem vált.
Színház

Vidnyánszky válasza Wilsonnak: „Sajnálom, hogy egyoldalúan tájékozódott”

A Nemzeti Színház igazgatója azután reagált, hogy a MITEM fesztiválra meghívott rendező, Robert Wilson közleményben tudatta, előadása után járó honoráriuma felét a FreeSZFE egyesületnek ajánlja fel.
Színház

Híd, ami összeköt: a tehetség – új tagokat avatott a Halhatatlanok Társulata

„Jó egészséget kívánok mindenkinek, pályatársaimnak remek előadásokat és boldogságot, boldogságot, boldogságot” – tolmácsolta Lázár Kati szavait Jordán Tamás szeptember 18-án a Budapesti Operettszínház előtti Halhatatlanok sétányán, ahol nyolc művész csatlakozott a Halhatatlanok Társulatához.
Klasszikus

„Szeretnék ajtóstul rontani a házba” – beszélgetés Rajna Martinnal

Mindössze huszonöt évesen lett a Győri Filharmonikus Zenekar vezető karmestere, az évadnyitó koncerten Kodály és Bartók művei mellett Balogh Máté új kompozícióját is vezényli, amelyet a zeneszerző számukra írt. Rajna Martinnal győri tervei mellett a modern zene fontosságáról is beszélgettünk.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház hír

Híd, ami összeköt: a tehetség – új tagokat avatott a Halhatatlanok Társulata

„Jó egészséget kívánok mindenkinek, pályatársaimnak remek előadásokat és boldogságot, boldogságot, boldogságot” – tolmácsolta Lázár Kati szavait Jordán Tamás szeptember 18-án a Budapesti Operettszínház előtti Halhatatlanok sétányán, ahol nyolc művész csatlakozott a Halhatatlanok Társulatához.
Színház hír

Vidnyánszky válasza Wilsonnak: „Sajnálom, hogy egyoldalúan tájékozódott”

A Nemzeti Színház igazgatója azután reagált, hogy a MITEM fesztiválra meghívott rendező, Robert Wilson közleményben tudatta, előadása után járó honoráriuma felét a FreeSZFE egyesületnek ajánlja fel.
Színház hír

A FreeSZFE-nek adja a MITEM-től kapott honoráriuma felét Robert Wilson

A világ egyik legismertebb rendezője a Nemzeti Színház fesztiválján vett volna részt, ám egészségügyi okokból kénytelen volt távol maradni, előadását nélküle mutatták be. Wilson később közleményben jelezte, hogy nem ért egyet az SZFE modellváltásának módjával – írta meg a hvg.hu.
Színház magazin

Mecénás és mészégető – Báró Kemény János, a Jóság Embere

Kemény János amerikai állampolgárként született 1903-ban, de egész életében erdélyinek vallotta magát. A két világháború között marosvécsi birtokán szervezte meg a helikoni közösséget, amely a jobb- és baloldali erdélyi írók közös parlamentje volt. Báró Kemény János a hídember szerepét töltötte be az erdélyi szellemi életben. Saját vagyonából mentette meg a csődtől a kolozsvári színházat, Horthytól Corvin-koszorút kapott, majd a holokauszt idején az ő támogatásával jött létre a Zsidó Színház Kolozsvárott. Menekítette az üldözötteket. A háború után alapító mecénása lett a marosvásárhelyi teátrumnak, innen aztán politikai okokból kirúgták. A báró mészégetőként dolgozott a kommunista diktatúrában. Drámai kelet-európai sorsáról több kötetes önéletrajzi sorozatot tervezett, de ez is csak torzó maradt.
Színház ajánló

Ady Endre és Jordán Tamás találkozása a Pinceszínházban

Kihirdette új évadának bemutatóit a Pinceszínház: Jordán Tamás Ady-estje mellett vígjátékokkal és beszélgetéssorozattal is várják a nézőket.