Színház

Tábori posta - családi történelem

2014.10.03. 06:58
Ajánlom
Mire és miért kell emlékeznünk az első világháború kitörésének évfordulóján? Milyen kapcsolódási pontjaink lehetnek a száz évvel ezelőtt történtekhez? A Nemzeti Színház előadása Vidnyánszky Attila rendezésében erre keresi a választ. KRITIKA

Molnár Ferenc darabját először, és a színházi adattár szerint eleddig utoljára 1916-ban mutatták be a Nemzeti Színházban, Hevesi Sándor rendezésében. A szerző haditudósítói tapasztalatainak irodalmi lenyomata ez a hátországi, csodás történet, amelyben a hadiárvák elindulnak a falu határában álló hegyre, hogy a fehér felhőben találkozzanak elvesztett édesapjukkal, és úgy láthassák meg a toprongyos, szenvedésektől gyötört katonákat, ahogy a mesékben élnek: bátor és nyalka huszárként.

Ezt a soványka cselekményű egyfelvonásost egészítették most ki a Fekete ég címet kapott "háborús előhanggal", már a címben is felvállalva a célt: kontrasztot és történelmi hátteret adni a Molnár-darabnak. A két részt azonban nem sikerült egyensúlyban tartani, a fekete ég rátelepszik a fehér felhőre. A közel kétórás első felvonás nagy ívű tablót rajzol a világháború különböző színtereiről. A Vidnyánszky-rendezésekből ismert módon ezeket a színtereket szimultán technikával jelenítik meg: egyszerre látjuk a "mindent meggondoló és mindent megfontoló" Ferenc Józsefet (Mécs Károly) és Tisza Istvánt (Rubold Ödön), a harcteret, az otthon maradtakat, és a valamiféle narrátor szerepet is betöltő, naplójából felolvasó Jászai Marit (Nagy-Kálózy Eszter). Utóbbi mindjárt az elején a színház szerepéről, színház és valóság viszonyáról beszél, Jászai Mari szavaival, de nyilvánvalóan Vidnyánszky színház- és művészeteszménye nevében, egy taknyos zsebkendő példáján utasítva el a valóság direkt, elemeltség és költészet nélküli színpadra állítását.

Aztán sorjázni kezdenek egy valamikor volt valóság, az első világháború kitörésének képei: a szarajevói merénylet, Ferenc József híres beszéde, katonákat búcsúztató asszonyok. Mindezt háborús nóták, táncbetétek kísérik, a színpad különböző szintjein, egymástól távoli terein zajló jelenetdarabkákat a színpadhoz közel ülve lehetetlen, és valószínűleg távolról sem egyszerű egészében látni - de hát a történelmet sem az. A felvonás első fél órája nem tud túllendülni a történelmi események illusztratív felidézésén. Később, amikor a diadalmas hazatérés időpontjának jósolt levélhullás helyett csak a tábori levelek hullanak a színpadra, és az egykor volt valóságot a maga mindennapiságában, apró, emberi részleteiben, a frontról küldött, oda címzett levelek segítségével jelenítik meg, az már kevésbé képeskönyvszerű. Ugyanígy, a tábori kurtizánok szabályzatából vett idézetek is többet elárulnak a háború abszurditásáról, mint a történelemkönyvekből ismert címszavak. Feltűnik a hátországi kabarék-orfeumok világa is. De mindebből többet kapunk a kelleténél, az első rész túlságosan terjengősre nyúlik.

Már itt, az első felvonásban elindul A fehér felhő története: a Söptei Andrea játszotta anya, a frontra kerülő apa (Olt Tamás alakításában) és kisgyerekeik újra és újra felbukkannak, de még úgy, mint a világháborús tabló részei, egy család a sok közül, akiknek az életét szétzilálja és tragédiába fordítja a háború. A második felvonás, Molnár Ferenc darabja (ahogy azt a színlap is jelzi) mirákulum, egy, a kíméletlen valóságból, az árván maradt gyerekek apavágyából kiinduló mese, legenda. Olekszandr Bilozub díszlete - felhasználva a Nemzeti Színház technikai adottságait - a látványvilágot is a költészet felé emeli: hegycsúcs, szakadék, hatalmas terek, távlatok, keresztek, nagy fehérség, ég és föld. Nem csupán a látvány, de maga a történet sem mentes a patetikumtól, és a rendezés is ebbe az irányba halad. 

A háború a férfiak világa, ebben az előadásban mégis a nők kapnak meghatározó szerepet. Nagy-Kálózy Eszter alakításában, aki Jászai Marit és Fedák Sárit, majd a második felvonásban az angyalt játssza, az asszonyi, cselekvő részvétre kerül a hangsúly. Söptei Andrea és Béres Ilona jelenete - amelyben a "régi özvegy" az újnak írja, valójában azonban diktálja a férje halálhírét tudató levélre az "illő" választ - az előadás talán legjobbja. Itt egyensúlyban van költészet és valóság, pátosz és mindennapiság.

A legvégére kerül még egy utóirat is az utókorból, vagyis a mából. A színészek - minden generációból, hiszen budapesti és kaposvári színművészetisek is szerepelnek - itt a saját nevükben szólalnak meg, és elmondják, hogy családi történelmükben hogyan szerepel az első világháború. Veszítettek-e el valakit: nagyapát, dédapát, távolabbi rokont? Őriznek-e valamilyen relikviát abból a korszakból?  Ezt a családi nézőpontot erősíti az az első felvonás végén elmondott történet is, amely szerint egy fájdalmába beleőrült apa csak úgy tudta hazavinni és tisztességben eltemetni elesett fiait, hogy levágta a fejüket és lefőzte a húst a koponyájukról. Ugyanezzel a két koponyával tér vissza Rubold Ödön a második felvonás végén. Vagyis a bevezetőben feltett kérdéshez Vidnyánszky Attila a magántörténelmünk, a generációk életét meghatározó traumák felől közelít, és ez a személyes zárlat valóban közelebb is hozza hozzánk az időben önmagán jócskán túlfutó előadást.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Plácido Domingo fia végigfényképezte a Virtuózok koncertjét – íme a fotók!

„Istenem! Annyi érzelem van bennem a Virtuózokkal kapcsolatban!” – mondta a koncert után José Plácido Domingo, a világhírű tenor fia.
Klasszikus

Átkelni az Urálon Berezovszkijjal

Egyszerre különleges, és első pillantásra kissé rendhagyó összeállítással készült Borisz Berezovszkij A Zongora című sorozatban rendezett idei koncertjére, melyet a Zeneakadémia Nagytermében adott november 9-én.
Klasszikus

Ezt hallani kell: Rahmanyinov Chopint játszik

Az orosz zeneszerző, aki negyvenöt éves korában határozta el, hogy zongoraművész lesz, egy 1919-es felvételen Chopin Asz-dúr keringőjét játssza. Lélegzetelállító!
Vizuál

Virtuálisan beléphet Monet kertjébe, a vízililiomok közé

Claude Monet az 1918. november 11-i fegyverletétel másnapján ajándékozta Franciaországnak a Vízililiomok című óriási képeket, így akart "részt venni a győzelemben". A párizsi Orangerie Múzeumban őrzött művekbe szerdától gyakorlatilag besétálhat a látogató.
Klasszikus

Klasszikus zenei minikoncertek nyolc budapesti szórakozóhelyen

Szombaton késő délutántól éjfélig A zene éjszakája - csak klasszikusan címmel ünneplik Pest, Buda és Óbuda egyesülését.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Színház ajánló

De vajon mire emlékeznek az emlékező próbán?

A Vesztegzár a Grand Hotelben kapcsán kulisszatitkokat felfedő sorozatba fogtunk. Ezen a héten az emlékező-, és rendelkező próba fogalmával ismerkedünk.
Színház ajánló

Ha színház, ha mesejáték, ha családi program, akkor Noir Színház

Ebben az évadban újabb darabbal bővült a Noir Színház repertoárja, így most már négy klasszikus mesejáték közül választhatnak a Duna Palotába ellátogató nézők.
Színház ajánló

Ózon és csülök együttállása a szenvedély terített asztalán

Parti Nagy Lajos rendkívüli teljesítménynek tartja, ahogy Mészáros Máté estéről estére színpadra lép, és előadja, alakítja, végigéli az író által jegyzett Az étkezés ártalmasságáról című előadást.
Színház hír

Orvosai nem javasolják, hogy színpadra lépjen Törőcsik Mari

Nem javasolnák az orvosai, hogy a Galilei élete című előadásban színpadra lépjen Törőcsik Mari, aki jelenleg ismét kórházban fekszik.
Színház józsef attila színház

Az IRKA kedvenc Egressy verse

Egressy Zoltán és Chajnóczki Balázs voltak a József Attila Színház IRodalmi KÁvéházának vendégei. A beszélgetésen szóba került az a bizonyos Sóska, sültkrumpli, foci, gyereknevelés és természetesen a költészet is.