Faragó Zsuzsa, a darab dramaturgja elmondta, hogy Lőrinczy (Lehr) Zsigmond 19. századi Shakespeare-fordítását vették alapul, amelyet nyelvezete miatt ritkán szoktak feldolgozni. "Áprily Lajos fordítása ugyan nagyon pontos, de kicsit száraz és unalmas volt nekünk, viszont megtetszett a 19. századi nyelvezet mulatságossága és megható líraisága. Ebből a fordításból indultunk ki, aztán a színészek és a társulat improvizációi alakították ki a végleges szöveget" - magyarázta. A dramaturg arról is beszélt, hogy az előadás címe három halász párbeszédrészletéből származik.
A címben két dolog rejtőzik: az egyik a mondás, hogy "él mint hal a vízben", a másik a metafora, hogy a halak társadalma semmiben sem különbözik az emberétől. A pikareszkben Periklész nem akar király lenni, átruházza királyságát legjobb barátjára és húsz éven át tartó utazásra indul. A darab apák lányaik és fiaik ellen elkövetett bűneiről szól, arról, hogyan örökítődnek tovább ezek a bűnök. Faragó Zsuzsa kitért arra, hogy a színművet Shakespeare vélhetőleg nem egyedül írta: a feltételezések szerint három színész kezdte el írni, majd Shakespeare befejezte. Erre utal a különböző stílusok mellett az is, hogy a darab utolsó harmada olyan, mintha egy önálló színdarab lenne. "Irodalomtörténetileg a mű nincs benne a nagy shakespeare-i kánonban. Zűrzavaros, rendetlen, de impulzív, ez benne a nehézség és a vonzó is egyben" - fejtette ki. Az előadás egy lerongyolódott szobában játszódik, a díszletben székek, szedett-vedett fotelek és egy egyszerű sezlon szerepel ágyneműtartóval. A rendező Laboda Kornél, Periklészt Csányi Dávid alakítja, a többi szerepet fiatal, frissen végzett szabadúszó színészek játsszák, köztük Béli Ádám, Cselle Éva, Csillag Botond, Egger Géza, Gera Marina, Gergely Katalin, Kiss-Végh Emőke, Kőszegi Márk és Orbók Áron. Az előadást május 13-án este tíz órától is láthatják az érdeklődők.
hírlevél
