Tárgyalótermi darab és 20. századi klasszikus látható a Katona két új bemutatóján

Nyílt tárgyalás

„A Színház (a színdarab) valójában mindig Törvényszék, ahol a szereplők vádat emelnek, védekeznek, panaszolnak, enyhítő körülményekről számolnak be, próbálják meggyőzni a nézőket. A közönség az esküdtszék.” (Hélène Cixous)

Katharina Schlüter tévés műsorvezető viszonyt kezd Christian Thiede vezérigazgatóval. Szakításuk után a nő feljelenti volt szeretőjét szexuális erőszak vádjával.

A büntetőperben állítás kerül szembe tagadással. A nő ezt mondja, a férfi azt mondja. Mi történt kettejük között? És mi bizonyítható?

Ferdinand von Schirach új, szinte dokumentumszövegnek ható tárgyalótermi darabja egy feltételezett szexuális erőszak ügyet vizsgál, és ezen keresztül a női és férfi társadalmi szerepek, a #metoo-mozgalom, a médianyilvánosság és magánélet, a jog és igazság ellentmondásairól beszél anélkül, hogy ideologikussá vagy demagóggá válna. Nem ítélkezik, a mindennapi realitást tárja elénk. A nyugati világ elmúlt évtizedének meghatározó társadalmi kérdéseit érinti, és nem mondja meg, hogy mit kell gondolnunk róluk. Egyszerűen annyit mond: gondolkodjunk el!

Bemutató: december 13.

Rendező: Székely Kriszta

Szereplők: Ónodi Eszter, Udvaros Dorottya m.v., Kocsis Gergely, Pálmai Anna, Fekete Ernő, Takátsy Péter, Pelsőczy Réka, Jordán Adél, Fullajtár Andrea, Rajkai Zoltán, Elek Ferenc, Wettstein Márk e.h.

További részeltek itt érhetők el. >>>

A Halál kilovagolt Perzsiából

„Hajnóczy Péter kisregényének hőse de facto szarban van. Egy olyan országban él, ahol ebben semmi meglepő nincs. Természetes dolog.

Művelt emberek salakot lapátolnak, mások érettségi nélkül jól élnek, a táncdalok vidám egyetértésben nyugtatják a szíveket, ó, csak ne gondoljunk a rossz dolgokra.

És mi baj lehet akkor, ha valaki rézbarna, mint egy indián, és képes harminc perc alatt tizenhárom üveg sört elfogyasztani a parton, majd startfejest ugrani a tóba?

Hiszen úgyis mindannyiunkat túlél majd Brasch Izidor cipőkanala, és úgysem azzal az emberrel simulunk össze meztelenül, akit megálmodtunk magunknak.” (Bagossy Júlia rendező)