Január elején gurult be az e-Színház színpadára Esterházy Péter és a Vörösmarty Színház Mercedes Benze, amit továbbra is elérhetnek az online platformon.

Magyarországon Székesfehérváron debütált az előadás két éve, Seress Zoltán, Andrássy Máté és Sághy Tamás főszereplésével, Szikora János rendezésében. Műfaji megjelölése történelmi revü két részben. Az ember tragédiájának keretjátékát megidézve az Úr fogadást köt Luciferrel. A fogadás tétje: elbukik-e a magyar történelem egyik legendás, évszázados családja, az Esterházy-család?

mercedesbenz-144134.jpg (Fotó/Forrás: Vörösmarty Színház)

Lucifer visszaforgatja az idő kerekét, és végigkísérjük a család történetét a 17. századtól a huszadik századig. Lucifer újra meg újra megkísérti az Esterházyakat, a két családfőt: a Herceget (Apa) és a Grófot (Fiú – maga az Író), szerencséjüket rendre elveszi, és bekövetkezik a tragédia: az Apát beszervezik besúgónak az ötvenes években – „nem jól áll a fogadás szénája”. Ám végül ebben a szellemi és nyelvi bravúrokkal teli családi történelmi revüben Lucifer marad alul az Esterházyakkal szemben. És közben felcsendül az Úr kedvenc slágere, melyben kedvét leli: Janis Joplin Mercedes Benze.

Szereplők: Sághy Tamás, Seress Zoltán, Andrássy Máté, Tűzkő Sándor, Lábodi Ádám, Kuna Károly, Pálya Pompónia, Varga Lili, Závodszky Noémi, Kelemen István, Kozáry Ferenc, Kovács Tamás

A Rajongók című előadásunk kétségkívül az egyik legnagyobb népszerűségnek örvendett már a való világban is, így nem csoda, ha a virtuális térben is egyre többen kíváncsiak rá. Egy új kor küszöbén állunk, mely kort a tudomány fogja irányítani vagy tönkretenni, mindenesetre uralma alatt tartani. A régi tragédiák kihalnak, és nem tudjuk, lesznek-e még újak, ha állatkísérletekben már ma be lehet injekciózni hímekbe a nőstény lelkét és fordítva. Aki ma nem tud integrált számítani vagy nem ura a kísérleti technikának, annak egyáltalán nem volna szabad lelki kérdésekről megnyilatkoznia.” (Robert Musil) A rajongók ősbemutató Magyarországon Szikora János rendezésében. Felszíni rétege intrika: egy házasságtörési história. A szereplők érzelmi-szellemi viszonyai, krízisei, a „vonzások és választások” valóságosak, legfeljebb a házasság intézménye jelent mást a „rajongás” értékrendje szerint, mint a polgári erkölcs számára.

Szereplők: Törőcsik Franciska, Andrássy Máté, Varga Lili, Egyed Attila, Kuna Károly, Kerkay Rita, Soltész Rita

A Mester és Margarita a Vörösmarty Színházban (Fotó/Forrás: Vörösmarty Színház)

Zseniális szatíra és filozofikus mű Bulgakové. A XX. század egyik csúcsteljesítménye, a XX. század krízis-regénye, benne foglaltatik kétezer év, és XXI. század még nem tette érvénytelenné a benne foglaltakat. Hargitai Iván, az előadás rendezője anno úgy nyilatkozott, hogy jó mélyre kellett merülnie a bulgakovi világban:

„A történet valóban többrétegű, de inkább azt mondanám, hogy színes. Ahhoz, hogy ezt az ember jól tudja értelmezni, sokat segít, ha elmerül abban a korban, amikor a regény született, és ismeri a szerző többi írását is. Bulgakov majdhogynem monomániásan, több helyütt is ugyanazt írta meg, más-más köntösben. Mivel több éven keresztül írta a Mester és Margaritát, rengeteg olyan gondolat kúszott bele, amely Bulgakovot élete derekán foglalkoztatta. A sok mozaikból kristálytisztán kikövetkeztethetőek a metafórák, mögöttes jelentéstartalmak. Azt szeretném, ha tisztán, érthetően mesélnénk el ezt az érdekfeszítő történetet.”

Szereplők: Egyed Attila, Törőcsik Franciska, László Zsolt, Cserhalmi György, Andrássy Máté, Lábodi Ádám, Makranczi Zalán, Kádas József, Sághy Tamás, Kuna Károly, Radnay Csilla, Blaskó Borbála, Krisztik Csaba, Keller János, Kozáry Ferenc, Juhász Illés, Kricsár Kamill, Kerkay Rita, Ostorházi Bernadett

A január végi online bemutatót követően a Carmen című előadásunk is elérhető már. A Prosper Mérimée elbeszélése alapján készült előadást óriási sikerrel játszotta a székesfehérvári színház négy éve. A szenvedélyes, magával ragadó történetet táncban, szóban most az online térben meséli el a Vörösmarty Színház társulata Horváth Csaba rendezésében: „Van ez a különös nő, aki ebben az alapvetően veszélyes környezetben – az én olvasatomban ez egy háborús miliő, tulajdonképpen veszély veszély hátán, sehol nincs harmónia és nyugalom – olyan erőteljesen képviseli önmagát és a saját maga szabadságát és szabadságérzetét, hogy mindenfajta keretet felrúg, amely kereteket általában a férfiak építenek fel körülötte, vagy építenének fel nem túl nagy sikerrel.”

Carmen, a szemrevaló cigánylány csak a végzetnek engedelmeskedik, melyet előre lát, s melyet ő maga idéz elő. Szabadsága abban nyilvánul meg, hogy dönthet: vagy beleolvad a labirintusban céltalanul sodródó embertömegbe, vagy kezébe veszi és felgöngyölíti saját „Ariadné-fonalát” és megtervezi halálát.

Szereplők: Petrik Andrea, Krisztik Csaba, Sághy Tamás, Fehér László, Kricsár Kamill, Lábodi Ádám, Tűzkő Sándor, Nagy Norbert, Pallag Márton, Blaskó Borbála, Závodszky Noémi, Varga Gabriella, Varga Lili, Juhász Illés, Andrássy Máté, Benkő-Kovács Gergő, Widder Kristóf, Kuna Károly, Rovó Tamás, Gál Horváth Bernadett, Kertész Júlia, Szirmai Irén, Vida Emőke, Gál Gergely

Cserhalmi György rendezésében elérhető a Mesterkurzus az e-Színház-on. Az 1948-ban játszódó történet egyszerű: Sztálin és Zsdanov, a nagy Szovjetunió teljhatalmú urai, a Kremlbe hívják a világhírű Prokofjev és Sosztakovics zeneszerzőket. Nyakalják a vodkát, és a vendégeiket is erre kényszerítik. Látszólag a művészet és zene társadalmi funkciójáról provokálnak vitát, valójában Prokofjev és Sosztakovics megalázása a céljuk. A történet újabb és újabb váratlan fordulatot hoz. David Pownall művében mesterien keveri a humort a gyilkos szatírával, sőt néha tragikus hangot is megüt – de a végére mégis a művészet magasztosul föl az eszement politikával szemben.

A szereposztás briliáns: Sztálint Gáspár Sándor, Zsdanovot a friss Aase-díjas Kuna Károly, Profkofjevet Derzsi János, Sosztakovicsot pedig László Zsolt játssza.

A rendező Cserhalmi György szerint az előadás az 1948 utáni korba repít minket, amikor már elindult a Szovjetunióban a nagy tisztogatási hullám, ami a kulturális területeket is érintette: „Éppen most a zenészeknél tartunk. A kor két vezéregyénisége, Sosztakovics és Prokofjev. Ez egy megtörtént dolog, hogy fölrendelte mindkettőt, hogy mi történt, azt úgy nagyjából lehet sejteni, de ez a darab természetesen egy fikció, tehát ilyen értelemben elég szabadon kezeli ezt a témát. Egy délután története, egy estébe nyúló ivászat, és gyakorlatilag ott megjelenik egy nagyon alapos korképe ennek a sztálini időszaknak, amit kommunista diktatúrának nevezünk. A cím is árulkodik, hogy Mesterkurzus. Nyilván itt megjelenik Sztálin, mert ő tartja ezt a mesterkurzust, ami egy zenei fogalom: nagy karmesterek, dirigensek szoktak kurzusokat tartani, abban érvényesítik a zenei elképzeléseiket, itt meg ugye a politikáról van egy nagyon erős elképzelés. De közben négy olyan színész van jelen a színpadon, mindegyik mestere a szakmájának, ilyen értelemben is várhatóan tanúi lehetünk egy mesterkurzusnak.”

Fejléckép: jelenet a Mesterkurzusból (forrás: Vörösmarty Színház)

Támogatott tartalom.