Idén is a Rózsavölgyi Szalon adott otthont a Kortárs Magyar Dráma-díj átadó ünnepségének március 31-én. A díj alapításakor meghatározott cél a kortárs magyar dráma, előadásszöveg és adaptáció kiemelkedő alkotásainak elismerése volt, különös tekintettel a társadalmi érzékenységre és kritikai hangra.
A díjat Radnóti Zsuzsa Jászai- és Kossuth-díjas dramaturg, Érdemes művész – Örkény István özvegye, életművének gondozója – alapította, néhány éve Tunyogi László támogatóként kapcsolódott be. Első alkalommal 2019-ben díjaztak kortárs magyar szerzőket, az idei volt a nyolcadik díjátadó – amely egyben rendhagyó esemény is volt. Az egészségügyi okokból távol maradó alapító az átadóra eljuttatott köszöntő szövegében bejelentette:
a díj működtetésének jogát – változatlan céllal – a Magyar Színházi Társaság részére adja át.
„Kívánom, hogy a díj a jövőben is méltó módon őrizze szellemiségét, és évről évre hozzájáruljon a magyar színházi élet megújulásához” – fogalmazott Radnóti Zsuzsa.
Lőkös Ildikó és Bodor Johanna a Kortárs Magyar Dráma-díj átadóján (Fotó/Forrás: Szkárossy Zsuzsa )
A bejelentést követően Bodor Johanna, a Magyar Színházi Társaság elnöke átvette a döntést rögzítő dokumentumot Lőkös Ildikó Jászai Mari-díjas dramaturgtól, a díjat odaítélő „Alapítvány a kortárs magyar drámákért” kuratórium tagjától. Bodor Johanna így fogalmazott: „Az új színművekhez, a kortárs dráma bevállalásához bátorság és igényesség kell. Radnóti Zsuzsa a kortárs magyar dráma prosperálásának elkötelezettje. Nem egyszerűen figyelemmel kíséri ezt a világot, hanem alakítja is: jelenlétével, gondolkodásával, következetességével.
Beleremeg a szellem és a lélek, amikor a Kortárs Magyar Dráma-díj díjazottjainak névsorát olvassuk.
Óriási megtiszteltetés és a 77 éves Magyar Színházi Társaság szakmaiságának, becsületének elismerése, hogy erről a rangos díjról – annak eszmei értékéről, szellemiségéről, gondolatiságáról és fontosságáról – mostantól mi gondoskodhatunk” – mondta Bodor Johanna, aki beszéde végén felkérte a díj kuratóriumának tagjait, hogy a továbbiakban is folytassák munkájukat „ugyanazzal az igényességgel, nyitottsággal és felelősséggel, amely ezt a díjat eddig is hitelessé tette.”
A kuratórium tagjai – akik az elnök, Radnóti Zsuzsa mellett a 2026-os díjazottakról döntöttek – Csizmadia Tibor rendező, Lőkös Ildikó dramaturg, Nánay István kritikus és Németh Gábor író.
Nánay István beszél a Kortárs Magyar Dráma-díj átadóján (Fotó/Forrás: Szkárossy Zsuzsa )
Az idei díjazottak
A Kortárs Magyar Dráma-díjat idén Térey János (posztumusz), Selmeczi Bea dramaturg és Szikora János rendező kapta Térey János A Nibelung-lakópark című drámájának megírásáért, valamint a színpadi szövegváltozatának a létrehozásáért és színpadi megvalósításáért.
A verses drámatetralógiából készült előadást 2025. április 19-én mutatta be a Vörösmarty Színház Szikora János rendezésében, a produkció dramaturgja Selmeczi Bea volt. A darabból készült korábban színrevitel Mundruczó Kornél rendezésében a Krétakör társulat számára, és Rába Roland is rendezte a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, de a székesfehérvári volt az első kőszínházi bemutató.
A díjazottakat Mundruczó Kornél Balázs Béla-díjas színházi és filmrendező, a Proton Színház alapítója méltatta, aki 2024-ben állította színpadra A Nibelung-lakóparkot a Krétakörrel. „Van valami különös nehézség abban, hogy Térey Jánosról múlt időben szóljunk – kezdte laudációját – mintha a nyelv, amelyet ránk hagyott, maga tiltakozna e grammatikai gesztus ellen.
Mondatai nem halványulnak, nem simulnak bele az emlékezet megszelídítő ködébe,
hanem ellenkezőleg: jelen idejűek maradnak, sűrűn és követelőzően élnek tovább bennünk.”
Mint fogalmaz, A Nibelung-lakópark „nem pusztán egy jelentős mű, hanem egyfajta szellemi architektúra, amely egyszerre kapcsolódik a germán mítoszok grandiózus örökségéhez és bontja le azt a jelen tapasztalatának prózai, mégis végzetes terébe. Wagner világában az istenek és hősök pusztulása még kozmikus dimenzióban zajlik; ott a végzet látványos és elementáris. Térey azonban mintha e nagy ívű tragédia utóéletét vizsgálná: azt a csendesebb, ám nem kevésbé nyugtalanító állapotot, amikor a mítosz már nem történik, hanem megmarad – leülepszik, beépül, és a mindennapok szerkezetében él tovább. Lakópark lesz belőle: zárt rendszer, szabályozott tér, ahol a végzet nem esemény, hanem működés.”
Mundruczó Kornél laudál a Kortárs Magyar Dráma-díj átadóján (Fotó/Forrás: Szkárossy Zsuzsa)
Beszédében kiemelte, hogy Selmeczi Bea és Szikora János munkáját is, amely szervesen, elválaszthatatlanul kapcsolódik a mű újbóli létrejöttéhez. „Az ő hozzájárulásuk nem pusztán interpretáció, hanem teremtő részvétel: a szöveg színpadi életének megformálása, megszólaltatása, és ily módon annak továbbírása a tér és a test nyelvén.
Így válik a Nibelung-lakópark valóban élővé: nemcsak megírt, hanem megvalósult világgá.
Ezután egy személyes dimenziót is felidézett: „Jánost – azt hiszem, nem túlzás – barátomnak nevezhettem. Hosszú, türelmetlen éjszakákat töltöttünk együtt, a történet vázát keresve, azt a pontot, ahonnan az ő költői képzelete elrugaszkodhatott. (…) Amikor A Nibelung-lakóparkot a Sziklakórházban rendeztem, azt tapasztaltam, hogy a tér és a szöveg egymásra találnak. A bunker, ez a túlélésre berendezett, zárt világ, mintha természetes közege lett volna a darabnak. Olyan hely, ahol az ember úgy érzi: már minden megtörtént, és mégsem tudja pontosan, mi az, amin túl van.”
Mundruczó meglátása szerint Térey János mondatai „pontosak, sűrűek, maradandók”, amelyek „nem engednek”.
Idézetté sűrűsödnek, és tovább élnek azok hangján, akik kimondják őket.
Úgy véli, Térey tragikus, korai halála nem lezárta a darab által konstruált világot, hanem – különös módon – még inkább megnyitotta. „Egy megszakított életmű maradt ránk, amely éppen ezért megőrzi jelen idejűségét, befejezetlenségét, és ezzel együtt eleven erejét.”
Selmeczi Bea és Szikora János a Kortárs Magyar Dráma-díj átadóján (Fotó/Forrás: Szkárossy Zsuzsa )
A díjátadót követően Seres Gerda beszélgetett a színpadon Selmeczi Beával és Szikora Jánossal. A rendező elmondta, Térey művét hasonló jelentőségűnek tartja, mint Vörösmarty Mihály Csongor és Tündéjét, Madách Imre Az ember tragédiáját és Weöres Sándor A kétfejű fenevad című darabját, amelyek mind világdrámák. Drámai költeményként A Nibelung-lakópark magában hordja színpadi produkcióként történő megvalósíthatatlanságát, hiszen az akció (cselekvés) és a dikció (beszéd) az idő mátrixában kell, hogy megvalósuljanak, és ezeknek harmóniába kell kerülniük.
Térey János özvegye, Harmath Artemisz engedélyével az alkotók helyenként szerkeszthették is a szöveget, és minimálisan hozzá is írhattak, hogy tisztázhassanak bizonyos részeket. A darabból kiolvasható vizió kapcsán Szikora János megjegyezte, a szerzői instrukciókat nem minden esetben követték le a rendezés során, inkább „inspirációnak” tekintették azokat. Kiemelte, hogy a szekésfehérvári közönsélg jól fogadta az előadást, és különösen fogékonyak voltak a színdarab üzenetére, amely azt járta körül, hol húzódnak azon törésvonalak, ahol megroppan a mai világrend.
A korábbi díjazottak:
- Először, 2019-ben az Egy piaci nap színpadi szövegének alkotói – Mohácsi János, Mohácsi István, Závada Pál –, illetve Kelemen Kristóf a Megfigyelők című darabjáért vehették át a Kortárs Magyar Dráma-díjat.
- 2020-ban Székely Csaba, Schwechtje Mihály, valamint Török-Illyés Orsolya és Hajdu Szabolcs egy-egy művét ismerte el a díjjal a szakmai kuratórium.
- 2021-ben Spiró György a Sajnálatos események című drámakötetéért, illetve Garaczi László a Veszteg című karanténdrámájáért kapta a díjat.
- 2022-ben Márton Lászlónak a Bátor csikó című kötetéért, Barabás Olgának és Sebestyén Abának Bódi Attila Lázadni veletek akartam című regényének színpadra adaptálásáért, Dömötör Andrásnak és Bíró Bencének Térey János Káli holtak című regényének színpadi verziójáért ítélték oda a díjat.
- 2023-ban a Mária országa című színdarabjáért Székely Csaba nyerte el a díjat, a különdíjat pedig a Karaffa című kötetért a Kalligram Kiadó igazgatója, Mészáros Sándor és a veszprémi Pannon Várszínház igazgatója, Vándorfi László vehette át.
- 2024-ben az elismerést Pintér Béla érdemelte ki több évtizedes munkásságáért és színpadi szövegeiért; különdíjat kapott Horváth János Antal, a Loupe Színházi Társulás alapítótagja.
- 2025-ben Jánossy Lajos és Máté Gábor nyerte el a díjat Jánossy Lajos Örök hely és mindenhol idő című regényének Itt élet című színpadi adaptációjáért. A Kortárs Magyar Dráma-díj Különdíját Solt Róbert, Fullajtár Andrea és Borgula András vehette át A Tíz hónap Babilon-ügy című előadás szövegkönyvéért, Galló Olga memoárkötetének dramatizálásáért és megvalósításáért.
FRISSÍTÉS!
Cikkünk megjelenése után nem sokkal érkezett a szomorú hír, miszerint 88 éves korában elhunyt Radnóti Zsuzsa, a Kortárs Magyar Dráma-díj alapítója. Tiszteletük jeléül a díj kuratóriumának tagjai és a Magyar Színházi Társaság az elismerés elnevezését Radnóti Zsuzsa Kortárs Magyar Dráma-díjra változtatja.
Kapcsolódó
Radnóti Zsuzsa nevét viseli a jövőben az általa alapított Kortárs Magyar Dráma-díj
A március 31-én, 88 éves korában elhunyt Kossuth- és Jászai Mari-díjas dramaturg emlékére a jövőben Radnóti Zsuzsa nevét viseli az általa alapított Kortárs Magyar Dráma-díj az elismerés kuratóriumának javaslatára.
Fejléckép: Szikora János (forrás: Vörösmarty Színház), Térey János (fotó: Bach Máté), Selmeczi Bea (fotó: Juhász Éva)
hírlevél
