Ismét felgyorsultak az események a Színház- és Filmművészeti Egyetem ügyében, és egyre világosabbá válik, hogy az állóháborút a kitartóbb fél nyeri meg. A diákok szeptember 1-jén elfoglalták az egyetemet, két ízben nem engedték be oda Szarka Gábor újonnan, a Vidnyánszky-féle kuratórium által kinevezett kancellárt, aki október 16-án rektori körlevélben adott utasítást az egyetemi épületek kiürítésére rendkívüli őszi szünetre hivatkozva.
Október 15-én este 10 óra után a színházi szakma mintegy 80-100 embere látogatta meg az egyetemfoglalókat. Egyikük, Kováts Kriszta színművész lapunknak úgy fogalmazott: „Szerettük volna kifejezni szolidaritásunkat ezek felé a csodálatos fiatalok felé, akik kiállnak a saját értékeik, az autonómia, és a jogos követeléseik mellett.
Tiszteletre méltó a komolyságuk, felnőttségük és szakszerűségük, ez a szelíd, de megalkuvást nem ismerő kiállás.”

Kováts Kriszta és Szalay Kriszta a művészek az SZFE-s diákokat támogató eseményén 2020. október 15-én este (Fotó/Forrás: Ámon Betti)
A titkos szolidaritási akciót Makranczi Zalán színművész kezdeményezte egy zárt Facebook-csoportban. „Úgy láttam, a diákok kezdenek elfáradni, ezért találtam ki, hogy így támogassuk őket. Persze voltunk őrséget állni, de tudom, hogy nekik is fontos egy ilyen gesztus, amely azt üzeni, mellettük vagyunk.” Kováts Kriszta is úgy véli, lélektanilag fontos pillanatban érkeztek:
„Egy negyedéves színészhallgató elmondta nekem, hogy milyen jól esik nekik ez a támogatás, mert már épp úgy érzik, hogy kezdenek belefáradni.”
A szolidaritásukat kifejező színészek, rendezők, színházi szakemberek pokrócokat, hálózsákokat, zseblámpát, élelmiszert, maszkot, fertőtlenítőszert vittek a Vas utcai épülethez, ahol a diákok üdvözölték őket. A látogatók elénekelték a „Hej, a titkos egyetem…”-et is, amely egyébként a „Hej, a titkos szerelem” kezdetű népdal szövegváltozataként az egyetemfoglalók nem hivatalos himnuszává vált.

Makranczi Zalán a művészek az SZFE-s diákokat támogató eseményén 2020. október 15-én este (Fotó/Forrás: Ámon Betti)
Vidnyánszky Attila kuratóriumi elnök néhány napja egy rádióinterjúban „hangos kisebbségnek” nevezte az egyetemfoglalókat. Kováts Kriszta szerint ez „nagyon csúnya” megbélyegzése a diákoknak: „Ha már bement a tolvaj a lakásodba, akkor hiába mondja, hogy működjünk együtt” – érzékeltette a helyzetet, arra utalva, hogy az SZFE mindenféle egyeztetés nélkül került alapítványi tulajdonba, majd a hallgatói önkormányzat, a szenátus és az oktatók kiejtésével a kuratórium fennhatósága alá. Kováts Kriszta szerint: „Az alapokkal van a baj: az autonómia elvételével. Hiszen ezt az autonómiát az alaptörvény is biztosítja.”
Makranczi Zalán szerint súlyos csúsztatás, hogy ideológiai oktatás folyna az SZFE-n.
„Szakmai ízlés szerint zajlik az oktatás, de ha az »ízlés« szót kicseréljük »ideológiára«, rögtön politikai színe lesz a dolognak. Közben pedig a szakma nagy része fel van háborodva azon az igazságtalanságon, ami az egyetemmel történik.” Szerinte lehetne jobb, színesebb az oktatás, mert nincs olyan intézmény, amin ne lehetne javítani. De a változást így nem szabad levezényelni.

A színműsök elviszik panaszukat az Alkotmánybíróságra (Fotó/Forrás: Független Szabad Egyetem / Facebook)
Az SZFE diákjai október 16-án reggel stílusos performansz keretében vitték el panaszukat az Alkotmánybíróságra. „A diákok módszerei látványosak, de nem erőszakosak. Ki más, ha nem a filmes és a színházi szakma tudna látványos megmozdulásokat csinálni?” – vélekedik Kováts Kriszta. Szerintük ez is a diákok tehetségét dicséri, akik most is az emberi és hatalmi viszonyokról gondolkodnak, de ezúttal nem a drámairodalom, hanem a valóság szolgáltat alapanyagot.
Makranczi Zalán szerint
a pszichikai hadviselés része az, hogy a kancellár lelövi az internetet, lecserélteti a zárakat.
„Ez a poroszos, fenyítő nevelési technika, ami felett már eljárt az idő.” A diákok azonban fórumoznak, beszélgetnek: „Az országunk lakói már nem kommunikálnak egymással, vagy ha igen, egybites üzeneteket szajkóznak. Az viszont roppant csodálatos számomra, hogy az SZFE-s diákok odabent azt tanulják, hogyan kell egymással kommunikálni, közös nevezőre jutni, ami borzalmasan nehéz hiszen köztük is sokfajta ember van.”
Makranczi leszögezte, Vidnyánszkyval, a rendezővel nincsen probléma, de nem jó vezető. „Azt, hogy tehetséges rendező, senki nem kérdőjelezi meg. Azt sem nekem kell megítélnem, hogy ő áll a Nemzeti Színház és még számos társaság élén. De az, amit eddig az SZFE-n felépített, az elnyomáson és a megfélemlítésen alapul.”