Színház

Törőcsik Mari ott sem volt, mégis főszereplő lett a Sztalker előadásában

2018.08.08. 15:50
Ajánlom
Nem gyerekjáték, hanem igazi férfimunka volt az ifj. Vidnyánszky Attila és Vecsei Miklós vezette Sztalker Csoport bemutatkozó előadása, a Míg fekszem kiterítve, amely az Ördögkatlan fesztiválon debütált.

Ha az életről akarunk beszélni, akkor a halált kell megmutatnunk, ha pedig az elmúlást akarjuk megmutatni, akkor a gyermeki örömöt kell láttatnunk

- valami hasonló hangzik el a Míg fekszem kiterítve elején Szabó Sebestyén Lászlótól, aki afféle shakespeare-i clownként egyszerre vezeti fel a történéseket, és rántja földre bohóctréfáival azt a pátoszt, ami egy ilyen témát szükségszerűen övez. Törőcsik Mari pedig, akivel az előadást előzetesen „reklámozták”, úgy tette mindezt megfoghatóvá az előadásban, hogy fizikai valójában jelen sem volt. De erről később.

37982014_2203054769723068_1297294369245626368_o-143526.jpg

Míg fekszem kiterítve (próbafotó) - Szabó Sebestyén László, Kiss Domonkos Mátyás (Fotó/Forrás: Puszt Zsófi)

Nehéz szavakba önteni a Míg fekszem kiterítve okozta élményt – nem azért, mert a katarzis még mindig dolgozik, hanem mert egy sajátos műfajú előadás született. A kiindulópontul szolgáló Faulkner-regény már önmagában is annyira sűrű, lírai és filozofikus – ahogy azt Szabó Sebestyén László felvezetőjében két tréfa közepette el is mondja, mintegy felmentve a nézőt a narratívakereséstől –, hogy a prózára fordítás eleve reménytelen és szükségtelen. Pont így van az előadással is, ami a jelen színházi élettől szokatlan módon nem akar szájbarágósan üzenni, nem él a pajkos összekacsintás eszközével. Ehelyett a hatásvadászat veszélyével fenyegető, egyetemes témát választ: élet-halál, ami azonban velőig hatol.

Pedig a kellemetlen pátosz minden eleme adott: hallunk tudatfolyammá dagadó, Pilinszky: Apokrif című versébe torkolló szövegeket az élet kezdetéről és végéről, látunk síró és szuggesztíven távolba meredő színészeket, az anyafölddel, az éggel kapcsolatba lépő előadókat, gyereket, de még kutyát is. Mégis hamar elillan az erőszakolt hatáskeltés gyanúja.

37946344_2203056349722910_666927564014485504_o-143527.jpg

Míg fekszem kiterítve (próbafotó) (Fotó/Forrás: Puszt Zsófi)

Hogy lehet ez? A kulcs az arányérzékben lehet. Bár egyetemes témákat pedzegetnek, mégiscsak játszó, a játékban elmerülni akaró és tudó fiatalokat látunk a deszkákon. Ahogy azt ifj. Vidnyánszky Attila előzetesen hangsúlyozta, magukról akarnak beszélni, arról, „hogy vannak emberek, akik nem akarnak felnőni, (…) és vannak emberek, akik igenis összeszorítják a fogukat, megfogják a társaikat és elindulnak közösen egy úton”. A gyerekkorból a felnőttkorba való átlépés drámájához hívnak tanúnak (ahogy Benjamin Clementine elhangzó, Adios című számában: „Adios to the little child in me, who kept on blaming everyone else”), ami a felnőttkorba lépést kierőszakoló esemény, az anya halálának hatására következik be. A történet szerint a fiútestvérek anyjuk halálos ágyánál próbálnak megismerkedni a halál gondolatával, egyikőjük a koporsót ácsolja neki, és arra vállalkoznak, hogy anyjuk kérését teljesítve tanyájuktól messze, ősei mellé temessék el őt.

De amíg ez megtörténik, ebben a kifeszített pillanatban rengeteg minden történik a felszín alatt, a színen pedig a bűnök ecsetelése és az önfeledt játék váltakozik. Az előadás egyik legsikerültebb része az a burleszkjelenet, amikor óramű pontossággal esnek-kelnek a színészek, egymásba fordulnak a gegek, a boruló deszkák, vödrök, bukfencek cirkuszi mutatványoknak hatnak, aggódunk a testi épségükért. Pont mint Chaplinnél, ahol a nevetés és a sírás végső soron összeérnek. A rongyosra használt színházi közhely, a világot jelentő deszkák is új kontextusba kerülnek: színpad helyett saját játékteret építenek maguknak egy épülő ház gerendáiból, deszkáiból, ami minden oldalról nyitott – ezzel is üzenve, hogy „kedves néző, mi is egyívásúak vagyunk veled, szabad az átjárás”. A történetépítkezés helyett tehát a házépítés konkrét, kézzelfogható valósága lesz az egyik legfőbb egységteremtő erő – pont ellentétes előjellel, mint Csehov Cseresznyéskertjében, ahol a család szétesésével amortizálódik a ház is.

38208442_2203057093056169_6801968336927195136_o1-143532.jpg

Míg fekszem kiterítve (próbafotó) (Fotó/Forrás: Puszt Zsófi)

Az nem kézzelfogható, csak érezhető, hogy hogyan válik egy közösséggé ez a tizennégy ember a színpadon. A szereplők egymás és mások ellen elkövetett bűnei, a harag, a szeretet és az összetartás megannyi megnyilvánulási formáját látjuk, de mégiscsak a próbaidőszak „pora” az, ami leginkább tapintható az előadás atmoszférájában. Az a folyamat, ahogy ők Faulkner szövegébe kapaszkodva, de mégis szinte a semmiből felépítették ezt az előadást a saját ötleteikre, élettapasztalataikra, improvizációikra alapozva. Mindez abban a jelenetben csúcsosodik ki, amikor Nina Simone Sinnerman című legendás, 10 perces számára egyvégtében táncolják azt a Berecz István koreográfus által legényes elemekből összerakott, rendkívül nehéz koreográfiát, amely az egységbe tömörülő férfierőt fejezi ki - a lehetetlennel való szembehelyezkedést, önmagunk legyőzését.

37998790_2203056903056188_5606554676456587264_o1-143528.jpg

Míg fekszem kiterítve (próbafotó) (Fotó/Forrás: Puszt Zsófi)

Na meg ott van még egy fontos erő: Törőcsik Mari, akit minden színházi ember valahol a nagymamájának tekint. Ráadásul

ki beszélhetne hitelesebben az élet és halál közti keskeny határmezsgyéről, ha nem ő, aki már kétszer is járt ott.

Nem fogom elfelejteni, ahogy gyengülő hangján hallom: „Milyen érdekes, a születéshez ketten kellenek, a halálhoz pedig egy ember is elég”. Az előadás végén katartikus, amikor a színészek behoznak egy rögtönzött, Magritte-típusú figurát, egy bábot, ami azért is helyénvaló megoldás, mert a báb ontológiailag az élet és a halál átjárhatóságának metaforája. Egyúttal az életre keltés gesztusát is tartalmazza, annak az igényét, hogy a halott embert még egy pillanatra visszahívjuk az életbe.

A Míg fekszem kiterítve nem tökéletes előadás, de olyan, amelyben az előadók a saját határaikat feszegetik. Színháztól többet pedig aligha kívánhatunk, minthogy a változást ne csak a nézőben, de a színészben is előidézze.

Rendező: Ifj. Vidnyánszky Attila
William Faulkner: Míg fekszem kiterítve c. regénye alapján írta: Vecsei H. Miklós
Szereplők:
Bordás Roland
Böröndi Bence
Dóra Béla
Ertl Zsombor e.h.
Gyöngyösi Zoltán
Herczeg Péter
Kiss Gergely Máté
Kiss Domonkos Mátyás
Kovács Tamás
Lestyán Attila
Mészáros Martin
Patkós Márton
Reider Péter e.h.
Szabó Sebestyén László
Látvány: Vecsei Kinga Réta
Díszlettervező: Virág Vivien
Zene: Kovács Adrián
Koreográfus: Berecz István
Producer: Osváth Gábor

Ifj. Vidnyánszky Attila: „Magunkról szeretnénk beszélni”

Kapcsolódó

Ifj. Vidnyánszky Attila: „Magunkról szeretnénk beszélni”

Holnap mutatja be az Ördögkatlan Fesztiválon a fiatal színészekből álló Sztalker Csoport első önálló előadását, amelyben Törőcsik Mari is közreműködik. A darab születéséről ifj. Vidnyánszky Attila beszélt.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Olyan volt a teste, mint egy sámándob – 75 éve hunyt el Bartók Béla

Halála után három emberöltővel felidézzük Bartók utolsó éveit, és beleolvasunk Yehudi Menuhin nekrológjába. A zeneszerző iskolákat teremtett, hatalmas örökséget hagyott, amely egyszerre öröm és teher.
Vizuál

Fedezd fel Frida Kahlo életének helyszíneit!

Lehet-e még újat mondani arról a nőről, aki az életét és az érzéseit ilyen mélységben tárta a nyilvánosság elé, aki saját személyét is a művészete részévé változtatta? Az ikonikus képzőművészek életét bemutató filmek sorában ezúttal a mexikói festőművésznő nyomában járunk.
Fidelio Tours

A Gyógyítókerttől a Pajtaszínházig – Partitúra az Őrségben

Az Őrségben kalandozik a Partitúra kulturális felfedezőműsor szeptember 26-án, szombaton 14.30-tól a Duna tévén. Egyébként az Őrség onnan kapta a nevét, hogy a honfoglaló magyarok őrállókat telepítettek ide az ország nyugati kapujának védelmére.
Színház

Hát én nem vagyok magyar? – Kondor Ernő, a pesti kabaré „feltalálója”

A magyar kabaré története szomorú históriákkal teli, a nagy nevettetők élete sokszor egyáltalán nem volt vidám. De talán az egyik legigazságtalanabb sors a honi kabaré alapítójának, Kondor Ernőnek jutott. Őt már az életében elfelejtették. Pedig pályatársa, Kellér Dezső joggal nevezte őt a műfaj feltalálójának, ugyanis az általa megteremtett irodalmi kabaré a világon egyedülálló volt.
Jazz/World

„Gyakran maga a hangszer ihlet meg" – Bögöthy Ádámmal beszélgettünk

Bár Bögöthy Ádám zenei tanulmányait gitáron kezdte meg, hamar kiderült, hogy a nagybőgő hangja is közel áll a szívéhez. A Kodolányi János Főiskolán és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen is jazz tanszéken tanult – a két képzést párhuzamosan végezte el –, azóta pedig számos versenyen bizonyította tehetségét. Három éve csatlakozott a Modern Art Orchestrához, ennek kapcsán beszélgettünk vele a zenekarról, jazzről, vallásról.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház magazin

Hát én nem vagyok magyar? – Kondor Ernő, a pesti kabaré „feltalálója”

A magyar kabaré története szomorú históriákkal teli, a nagy nevettetők élete sokszor egyáltalán nem volt vidám. De talán az egyik legigazságtalanabb sors a honi kabaré alapítójának, Kondor Ernőnek jutott. Őt már az életében elfelejtették. Pedig pályatársa, Kellér Dezső joggal nevezte őt a műfaj feltalálójának, ugyanis az általa megteremtett irodalmi kabaré a világon egyedülálló volt.
Színház kult50

Mindent újra kell gondolni – Garai Judit a Kult50-ben

Garai Judit kiváló színházi dramaturg. Egyetemi oktató. Műfordító. Aki szüntelenül olvas és ír. Nem is akárhogyan.
Színház ajánló

Kortárs magyar ősbemutató született a Radnóti Színházban

Az egy éve nyitott Radnóti Tesla Labor hatodik bemutatója Schwechtje Mihály Gina című darabja szeptember 26-án, szombaton. A hatból három Radnóti produkció, három pedig a függetleneké.
Színház interjú

A darab, ami egyszerre hat intellektusra, rekeszizmokra és könnycsatornákra

A 2020-2021-es évad első bemutatója Peter Shaffer Amadeusa a József Attila Színházban. Ennek kapcsán beszélgettünk a rendezővel, Koltai M. Gáborral a darabról.
Színház gyász

Elhunyt Verebély Iván

A színész halálhírét a Centrál Színház jelentette be.