Színház

Túl a recepción

2010.04.27. 23:38
Ajánlom
A Hotel Modern két év után ismét Budapesten vendégeskedik. A Rákmesék főszereplői, az apró garnélarákok, az emberek világát játsszák el.

Az 1997-ben alakult holland társulat magát színházi kollektívaként határozza meg, ami egész egyszerűen annyit jelent, náluk nincs igazgató, mindenki egyszerre rendező, szerző, színész, kivitelező. (Talán a zeneszerzés az egyetlen, ami Arthur Sauern és Ruud van der Plujim egyszemélyi feladata. Persze, ők is részt vesznek az ötletelésben, és nekik is kell ilyen-olyan kívánságokat teljesíteni.) Ennek megfelelően az előadás-készítés folyamatai is távol állnak a hagyományostól.

A Rákmesék például televíziós animációs vígjátéknak indult, ebből lett hat-hét hónapos próbafolyamat során az, amit a Trafóban április 29-én és 30-án játszanak. A színházi forma mellett leginkább az szólt, hogy az élő, nem egy egyszer felvett, újra és újra, ugyanúgy lejátszható produkció. A több mint ötven helyszínen háromszázegynéhány szereplőt felvonultató mese (ennyi garnéla - mindannyian remek színészek! - szerepel ugyanis az előadásban) az emberi társadalomról szól -társulat egyik tagja, Pauline Kalker kiemeli, hogy elsősorban a nyugati társadalomról -, arról, ahogyan élünk. Születésről, halálról, vallásosságról, ideológiákról. A rákok szórakozni mennek, sportolnak, vacsoráznak, szerelmesek lesznek, megbetegszenek, örülnek, kíváncsiskodnak, unatkoznak..., azaz csinálnak mindent, amit mi, emberek csinálunk.

Az előző Hotel Modern-előadásokhoz képest itt jóval több szöveg hangzik el, hiszen mi, emberek, rengeteget beszélünk, ezt pedig másképp nem lehet a színpadon megjeleníteni. "De több filozófiát ebben ne is keressünk" - mondja nevetve Pauline, és gyorsan hozzáteszi, hogy előadásaik nem filozófiai alapból nőnek ki, a próbafolyamat mindig gyakorlati ötletből, egy-egy konkrét helyzetből vagy karaktertől indul, utána pedig elkezdenek játszani, mint a gyerekek. Obligát a kérdés, hogy állatvédők nem léptek-e már fel ellenük. A válasz meglepő: egyáltalán nem. Pauline szerint épp az előadás kiváltotta együttérzés és empátia miatt nem, és említ nézőket, akik emiatt szoktak le a rákevésről. "Megenni a színészeket, megenni a barátokat, feláldozni az emberiséget" - magyarázza. (Na, jó, azért csak van némi filozófia!)

A Hotel Modern alapítói, Pauline és Arlene Hornweg hagyományos színházi főiskolán végeztek, a tárgyak manipulálását maguktól tanulták meg. Pauline - szintén nevetve - tiltakozik, hogy őt bábosnak nevezzék: "Nem ismerem sajnos annyira a mesterséget. Bár a tízegynéhány év alatt sokat fejlődtünk, hol vagyunk mi egy tanult bábostól? Színészek vagyunk, akik ezt-azt mozgatnak. Ha már tárgyakkal dolgozunk, és nem hagyományos előadásokat készítünk, valahogy izgalmassá kell tennünk azt, amire a néző jegyet vesz." Ennél azért persze többről van szó - és komolyra vált -, mert a tízegynéhány év alatt technikailag fejlődtek az előadások, a videó és a zene egyre szervesebb részükké vált. A személyes történetek, mint Pauline és Arlene szüleinek halála, Arlene gyermekének születése, pedig öntudatlanul kerülnek bele a produkciókba. A korral megszerzett élettapasztalatok talán kicsit keserűbbé tették őket, ők azonban nagy energiákkal küzdenek a pesszimizmus ellen. "Az élet a legnagyobb inspiráció. Nagy közhely, ugye?" - mentegetőzik Pauline. De merítenek a dadaistáktól, hatott rájuk Beckett, szeretik a képregényeket - a Camphez például a Maus jelentett kímeríthetetlen inspirációtárat -, Spike Jonze-t, a Coen fivéreket, Charlie Kauffmannt, és örülnek, ha végre meg tudnak szervezni egy olyan turnét, mint az idei, mert rácsodálkozhatnak a világ sokféleségének csodájára. ("Jaj, már megint egy közhely!" - mondja aggódó kacagással a telefon másik végén.) 2010-ben alig tucatnyi előadásuk van otthon Hollandiában, a többi az USA-ban, Svájcban, Spanyolországban, tavaly Kínában, Japánban jártak.

Most pedig Budapestre jönnek. Olvastam, hallottam a Rákmesékről, de a Campen ott voltam két éve. A koncentrációs tábor egy napját mutató előadástól nehéz volt szabadulni, amikor vége lett, nehezen lendültek tapsra a kezek. A néző kifejezné az elismerést, hiszen megérintette, amit látott, de hogyan tegye? "A taps nagyszerű kommunikációs eszköz a színész és a közönség között, ám a csöndnek is jelentése van. Ami viszont még jobb és hatékonyabb, az az, ha odajönnek hozzánk előadás után, megosztják velünk a gondolataikat, az érzéseiket, vagy csak megnézik a díszletet, a tárgyakat" - bátorít Pauline. Szóval tessék csak bátran belépni a Hotel Modernbe. Júliusban ugyanis rövid időre bezárják az ajtót, mert új előadásba kezdenek. Az miről fog szólni? Annyi az ötlet, hogy még nem tudni. Játszanak egy jót, aztán majd kiderül.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Mi történik, ha Don Giovanniból RockGiovanni lesz?

Ütős napunk volt tegnap Miskolcon. Délután stand-up, este pedig a várva várt idei népopera: a RockGiovanni. Nevettünk, izgultunk, elámultunk, ünnepeltünk, kutyagoltunk, fáztunk... És persze jól el is fáradtunk. De megérte.
Klasszikus

87 évesen elhunyt Gennagyij Rozsgyesztvenszkij

A világhírű orosz karmester több ízben járt Magyarországon is. Több mint félszáz művet írtak neki kortárs zeneszerzők.
Színház

Székely Krisztát, Kováts Adélt és a kolozsvári társulatot is díjazta a POSZT

A XVIII. Pécsi Országos Színházi Találkozó szakmai, színész- és közönségzsűrije idén is döntött a fesztivál díjairól. A Kolozsvári Állami Magyar Színházé a legjobb előadásnak járó elismerés, a Fidelio támogatásával átadott legjobb 30 év alatti színésznőnek járó díjat Szakács Hajnalka vehette át. Íme a díjazottak listája!
Zenés színház

DaCapo: lehet kétszer is érdekes ugyanaz a produkció?

Ismerik azt a keserédes érzést, amikor felvirrad egy várva várt esemény utolsó napja? Ezzel ébredtünk ma Miskolcon immár túl operabáron, régi keresztény hagyományokat idéző felvonuláson, és a RockGiovanni második előadásán is.
Vizuál

Frida Kahlo személyes tárgyai a Victoria és Albert Múzeumban

A Frida Kahlo: Making Her Self Up (Hogyan építette fel magát Frida Kahlo) című kiállítás több mint 200 tárgyat mutat be a művész mexikóvárosi szülőházából, a Kék Házból, ahol 1954-ben, 47 éves korában meghalt. Festményei július elején Budapestre érkeznek.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Színház szeged

Izgalmas színházi merítéssel és workshoppal vár augusztusban a THEALTER

Az idén 28. alkalommal jelentkező szegedi fesztivál a független színházak egyik legfontosabb hazai fóruma, amely a hazai és határon túli előadások mellett kritikusműhellyel is várja a színházkedvelőket augusztus 3-11. között.
Színház interjú

„Egyszerre szívbemarkoló és komikus” – Interjú Horváth Csabával

Izgalmas és sűrű időszakot jelent a nyár a Forte Társulat számára: május végén mutatták be Az öngyilkos című fekete komédiát a Szkénében, majd fesztiválszereplés fesztiválszereplést ér. A társulat vezetőjével, Horváth Csaba rendező-koreográfussal beszélgettünk.
Színház óbudai társaskör

Óbudai Nyár az Óbudai Társaskör kertjében

Az elmúlt évek hagyományait folytatva idén nyáron is várja közönségét az Óbudai Nyár keretében az Óbudai Társaskör kertje.
Színház interjú

„Nevetsz, de közben akár sírhatnál is” – Interjú Vida Péterrel

Június 22-én, Az Anyám, a nyolcadik kerület! című előadással nyitja meg színházi idényét a Kultkikötő, ami egyben a darab ősbemutatója lesz. A „monoKRÓM KÁDdráma” főszerepét Vida Péter alakítja.
Színház poszt 2018

Székely Krisztát, Kováts Adélt és a kolozsvári társulatot is díjazta a POSZT

A XVIII. Pécsi Országos Színházi Találkozó szakmai, színész- és közönségzsűrije idén is döntött a fesztivál díjairól. A Kolozsvári Állami Magyar Színházé a legjobb előadásnak járó elismerés, a Fidelio támogatásával átadott legjobb 30 év alatti színésznőnek járó díjat Szakács Hajnalka vehette át. Íme a díjazottak listája!