Színház

Túlélési tippek színházaknak válság idején

2012.04.30. 09:57
Ajánlom
Csökkenő állami támogatással és nézőszámmal, öregedő közönséggel néznek szembe a színházak szerte Európában - derült ki azon a szakmai konferencián, amelyet Színházi struktúrák, színház-finanszírozás Európában és Magyarországon - kiút a gazdasági és társadalmi válságból címmel tartottak szombaton a fővárosi Katona József Színházban magyar és nemzetközi szakemberek részvételével.

A Katona József Színház idén április 28. és 30. között rendezi a már hagyományosnak mondható bemutatóhetét, ennek keretén belül a színház új előadásait - Cigányok, Kispolgárok (kritikánk az előadásról ide kattintva olvasható), A mi osztályunk (kritikánk az előadásról ide kattintva olvasható), A mizantróp (kritikánk az előadásról ide kattintva olvasható) - nézhetik meg külföldi színházi szakemberek, fesztiváligazgatók, újságírók. Idén első alkalommal április 28-án délelőtt szakmai találkozó keretében a vendégek országaik színházpolitikájáról, színházi struktúrájáról, a helyi kultúrafinanszírozásról tartottak előadást azzal a céllal, hogy a magyar színházi szakma képviselői betekintést nyerjenek a többi európai ország gyakorlatába, törvényi szabályozásába, tapasztalatokat szerezzenek, illetve párbeszédet kezdeményezzenek nemzetközi téren is, mivel a szervezők véleménye szerint ez mindenképp hasznos lehet a hazai struktúra átalakításakor. Máté Gábor, a színház igazgatója megnyitó beszédében emlékeztetett arra, hogy a konferencia célja bemutatni a különböző európai országok színház-támogatási rendszerét, választ találni a finanszírozási problémákra, illetve a kultúra általános visszaszorulására. 

Ifijenia Takszopulu, a Mitos21 nemzetközi színházi társulás titkára elmondta: mintegy egyharmaddal csökkent a görög színházak állami támogatása a gazdasági válság hatására, kilencről hatmillió euróra. A görög színházaknak a szakembereket sújtó munkanélküliség, illetve a korábban nagyra nőtt színházi struktúra problémájával is szembe kell nézniük. Takszopulu reményét fejezte ki, hogy a válság hatására sikerül racionalizálni a görög színház szektort, de leszögezte, ez nem vezethet a már meglévő értékek pusztulásához, illetve nem szolgálhat ürügyként a finanszírozás megszűntetéséhez.

Vladimir Procházka, a prágai Cinoherní klub igazgatója és a lengyel Piotr Cieslak, a Europe: Union of Theatre Schools and Academies elnöke szintén az állami támogatások csökkenéséről számolt be, és mindketten kiemelték, hogy a mennyiség helyett a minőségre kellene helyezni a hangsúlyt. Utóbbi úgy fogalmazott, az az elképzelés, hogy a kultúra tartsa el önmagát, egy "szörnyű vízió".

Manfred Weber, a Düsseldorfer Schauspielhaus menedzserigazgatója is leszögezte, mivel a színház a társadalmi viták helye, demokratikus feladatot lát el, nélkülözhetetlen működéséhez az állami támogatás. A gazdasági válság hatásait a német színházak sem kerülhetik el, hiszen a német önkormányzatok is az eladósodottsággal küzdenek. A színházak legfontosabb feladata a közönség megtartása és új rétegek megnyerése - mutatott rá Weber. Wolfgang Hoffmann nyugalmazott német színházügyi miniszteri tanácsos a szolidaritás fontosságára hívta fel a figyelmet. Példaként említette az észak-rajna-vesztfáliai kőszínházak összefogását: ha egy intézmény veszélybe kerül, a többiek a segítségére sietnek. Ráadásul együtt nagy nyomást képesek kifejteni a kormányzatra, így több színházat már sikerült megmenteni a bezárástól.

Patricia Michel, a párizsi Théatre National de La Colline ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy 2011-ig a francia színházi kultúra összképe pozitív volt, 2010-ben például 71,7 millió euró állami támogatásra számíthattak a francia teátrumok, és a civil szféra is régóta fontos szerepet tölt be a kultúrafinanszírozásban. A válság hatására azonban a francia közönség is kisebb lett, "befagytak" a szponzori pénzek is. 2012-ben a szektort a visszafejlődés fogja jellemezni, ezért racionalizálásra van szükség.  

Csóti József, a Vígszínház gazdasági igazgatója felidézte, hogy a 2010-ben hatályba lépett előadó-művészeti törvény hatására, a társasági adókból adható támogatások révén a 2010-es évet "soha nem látott pénzbőség" jellemezte, erre azonban az önkormányzatok elkezdték csökkenteni a támogatásokat. Kitért a törvény jövőre életbelépő módosítására is, megjegyezve, a szakma egyelőre nem tudja, mi módon számítják majd ki az új rendszerben adható támogatásokat. A társasági adókból származó bevételek is veszélybe kerültek azáltal, hogy egyre kevesebb a nyereséges hazai cég, valamint hogy ezt a támogatási formát az állam megnyitotta a sportágak felé is. Csóti József idézett egy kormányzati véleményt is, miszerint a költségvetés nem tud ennyi színházat fenntartani. Szerinte mielőbb választ kellene kapnia a szakmának arra, hogy ez fűnyíróelven történő elvonást, esetleg intézménybezárásokat jelent-e.

Csomós Miklós főpolgármester-helyettes arról beszélt, hogy Budapestnek arra kell megoldást találnia, hogyan lehet egy nehéz pénzügyi helyzetben, a törvény adta lehetőségek között megőrizni a főváros sokszínű színházi életének értékeit. Rámutatott, hogy a társasági adóból származó támogatások mentőövet jelentenek a színházaknak, ám mivel Budapest is a "túlélésért küzd" bele kell építenie ezeket a fenntartói támogatásokba. Kitért arra is, hogy bár sokan támadják a tavaly bevezetett ingatlanbérleti díjat, az azt a célt szolgálja, hogy "összébb zárják az ollót" a nagy bevétellel, nézőtérrel rendelkező színházak és a kisebb, prózai színházak között. Felidézte, egy kivételével az összes színházat gazdasági társasággá alakították a múlt év folyamán, szerinte ez a lépés számos előnnyel jár a színházak számára. Csomós Miklós arról is beszélt, hogy elkülönítettek egy színházi alapot, amelyből beavató színházi programokat, a határon túli színházak bemutatkozását, valamint Budapestről szóló darabok születését támogatják. 

L. Simon László, a Nemzeti Kulturális Alap elnöke szerint nagyon tanulságos volt a konferencia, amely szerinte rámutatott arra is, hogy a magyar színházak a görög, cseh vagy francia teátrumokhoz képest sokkal jobb helyzetben vannak, hiszen a magyar állam 135 millió eurónyi közpénzt költ a színházi struktúrára. Ugyanakkor hozzátette: ez nem jelenti azt, hogy van elvehető pénz a rendszerben. Az elnök arról is beszélt, hogy az előadó-művészeti törvény módosítására azért volt szükség, hogy bezárják azokat a kiskapukat, amelyekkel a színházak és a fenntartó önkormányzatok megpróbálták "kijátszani" a jogszabályt. Példaként az épületekre kivetett bérleti díjat, illetve a nézőszám emelése érdekében egy forintért árult jegyeket említette. L. Simon László reálisnak nevezte azokat a félelmeket, amelyek a társasági adó csökkenéséről szólnak, ugyanakkor rámutatott: például a múzeumi szakmának is jogos igénye, hogy részesülhessenek a támogatásokból.

Programkereső

Legolvasottabb

Plusz

A felújított Rumbach utcai zsinagóga a Zsidó Kulturális Fesztivál új helyszíne

„Éljük át újra!” - mottóval öt helyszínen, több mint húsz programot kínál a Zsidó Kulturális Fesztivál augusztus 22. és 30. között Budapesten. A fesztivál új helyszíne a felújított Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga lesz.
Vizuál

Pazar Vaszary-válogatás a Kieselbach Galéria nyári tárlatán

Vaszary Jánostól nyolc kiváló olajfestmény és több jelentős grafika is látható a Kieselbach Galéria A legnagyobbak - Főművek és fontos képek Munkácsytól Kondorig címmel nyílt reprezentatív nyári tárlatán.
Könyv

„Digitális boomot várok” – beszélgetés Rózsa Dáviddal, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatójával

Az OSZK új főigazgatója tavaly márciusban lépett hivatalba, azóta felgyorsultak a digitalizációs folyamatok a nemzeti könyvtárban. Erről, és az augusztus elején nyíló, Babits Mihály és Török Sophie több mint 6600 dokumentumból álló levelezését feldolgozó adatbázisról is kérdeztük Rózsa Dávidot. 
Klasszikus

Klasszikus zene szólt „a magyar Salzburgban” - Beszámoló Tatáról

Egy hete ért véget Tatán a Klassz a pARTon fesztivál, a Cimbora Alapítvány rendezvényét támogatta és második alkalommal fogadta be a város. A szervezőket nemcsak a kisváros festői Öreg-tavának szépsége vonzotta Tatára, hanem a város múltja is, hiszen itt is, mint minden Esterházy-birtokon a zenének is fontos szerepe volt. A tatai Esterházyak is igen sokat tettek a helyi zenei élet fellendüléséért, a kastély történeti múltja és a kortárs zenei élet így mára összeért.
Klasszikus

Olasz, spanyol turnén járt a Fesztiválzenekar

Olaszországban és Spanyolországban játszott óriási sikerrel a Budapesti Fesztiválzenekar július végén. A turné utolsó állomásán, az újabb lezárások előtti utolsó pillanatban, Kodály zenéje szólt az Adán Martín Auditórium fantasztikus épületében.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház hír

Kihirdették a színikritikusok a legjobb színészi alakítás díjazottját

A Színházi Kritikusok Céhe tagjainak szavazatai alapján Béres Márta kapja a legjobb színészi alakítás díját, az Anna Karenina című előadás címszerepéért.
Színház hír

Színháztudományi konferenciával kezdődik a THEALTER

Bár nemrég még veszélyben volt a THEALTER nemzetközi színházi fesztivál létrejötte, csütörtökön színháztudományi konferenciával kezdődik el a program. Az augusztus 7-ig tartó fesztiválon nyolc helyszínen 37 csapat, illetve alkotó 33 produkciójával várják a közönséget Szegeden.
Színház hír

Öt nap alatt harminc műsor várta az érdeklődőket az első Déryné Fesztiválon

Július 18-án a Magyar Nemzeti Táncegyüttes Kárpátok visszhangja című táncelőadásával ért véget a július 14-18. között zajló Déryné Fesztivál, amelyet először rendeztek meg Sátoraljaújhelyen és környékén.
Színház gyász

Elhunyt Mihályi Gábor irodalomtörténész, színikritikus

Életének 99. évében, július 22-én meghalt Mihályi Gábor irodalomtörténész, színikritikus, Aranytoll-díjas lapszerkesztő és közíró – adta hírül a hvg.hu a család közlése nyomán. A nevéhez fűződik a Magyar Lettre International és az Európai Kulturális Füzetek alapítása is.
Színház hír

Nagy Péter István a legígéretesebb pályakezdő 2021-ben

A Színházi Kritikusok Céhe tagjainak szavazatai alapján idén Nagy Péter István kapja a legígéretesebb pályakezdő kategória díját, a szeptember 12-én a Bethlen Téri Színházban megrendezésre kerülő díjátadón.