Színház

Túlélési tippek színházaknak válság idején

2012.04.30. 09:57
Ajánlom
Csökkenő állami támogatással és nézőszámmal, öregedő közönséggel néznek szembe a színházak szerte Európában - derült ki azon a szakmai konferencián, amelyet Színházi struktúrák, színház-finanszírozás Európában és Magyarországon - kiút a gazdasági és társadalmi válságból címmel tartottak szombaton a fővárosi Katona József Színházban magyar és nemzetközi szakemberek részvételével.

A Katona József Színház idén április 28. és 30. között rendezi a már hagyományosnak mondható bemutatóhetét, ennek keretén belül a színház új előadásait - Cigányok, Kispolgárok (kritikánk az előadásról ide kattintva olvasható), A mi osztályunk (kritikánk az előadásról ide kattintva olvasható), A mizantróp (kritikánk az előadásról ide kattintva olvasható) - nézhetik meg külföldi színházi szakemberek, fesztiváligazgatók, újságírók. Idén első alkalommal április 28-án délelőtt szakmai találkozó keretében a vendégek országaik színházpolitikájáról, színházi struktúrájáról, a helyi kultúrafinanszírozásról tartottak előadást azzal a céllal, hogy a magyar színházi szakma képviselői betekintést nyerjenek a többi európai ország gyakorlatába, törvényi szabályozásába, tapasztalatokat szerezzenek, illetve párbeszédet kezdeményezzenek nemzetközi téren is, mivel a szervezők véleménye szerint ez mindenképp hasznos lehet a hazai struktúra átalakításakor. Máté Gábor, a színház igazgatója megnyitó beszédében emlékeztetett arra, hogy a konferencia célja bemutatni a különböző európai országok színház-támogatási rendszerét, választ találni a finanszírozási problémákra, illetve a kultúra általános visszaszorulására. 

Ifijenia Takszopulu, a Mitos21 nemzetközi színházi társulás titkára elmondta: mintegy egyharmaddal csökkent a görög színházak állami támogatása a gazdasági válság hatására, kilencről hatmillió euróra. A görög színházaknak a szakembereket sújtó munkanélküliség, illetve a korábban nagyra nőtt színházi struktúra problémájával is szembe kell nézniük. Takszopulu reményét fejezte ki, hogy a válság hatására sikerül racionalizálni a görög színház szektort, de leszögezte, ez nem vezethet a már meglévő értékek pusztulásához, illetve nem szolgálhat ürügyként a finanszírozás megszűntetéséhez.

Vladimir Procházka, a prágai Cinoherní klub igazgatója és a lengyel Piotr Cieslak, a Europe: Union of Theatre Schools and Academies elnöke szintén az állami támogatások csökkenéséről számolt be, és mindketten kiemelték, hogy a mennyiség helyett a minőségre kellene helyezni a hangsúlyt. Utóbbi úgy fogalmazott, az az elképzelés, hogy a kultúra tartsa el önmagát, egy "szörnyű vízió".

Manfred Weber, a Düsseldorfer Schauspielhaus menedzserigazgatója is leszögezte, mivel a színház a társadalmi viták helye, demokratikus feladatot lát el, nélkülözhetetlen működéséhez az állami támogatás. A gazdasági válság hatásait a német színházak sem kerülhetik el, hiszen a német önkormányzatok is az eladósodottsággal küzdenek. A színházak legfontosabb feladata a közönség megtartása és új rétegek megnyerése - mutatott rá Weber. Wolfgang Hoffmann nyugalmazott német színházügyi miniszteri tanácsos a szolidaritás fontosságára hívta fel a figyelmet. Példaként említette az észak-rajna-vesztfáliai kőszínházak összefogását: ha egy intézmény veszélybe kerül, a többiek a segítségére sietnek. Ráadásul együtt nagy nyomást képesek kifejteni a kormányzatra, így több színházat már sikerült megmenteni a bezárástól.

Patricia Michel, a párizsi Théatre National de La Colline ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy 2011-ig a francia színházi kultúra összképe pozitív volt, 2010-ben például 71,7 millió euró állami támogatásra számíthattak a francia teátrumok, és a civil szféra is régóta fontos szerepet tölt be a kultúrafinanszírozásban. A válság hatására azonban a francia közönség is kisebb lett, "befagytak" a szponzori pénzek is. 2012-ben a szektort a visszafejlődés fogja jellemezni, ezért racionalizálásra van szükség.  

Csóti József, a Vígszínház gazdasági igazgatója felidézte, hogy a 2010-ben hatályba lépett előadó-művészeti törvény hatására, a társasági adókból adható támogatások révén a 2010-es évet "soha nem látott pénzbőség" jellemezte, erre azonban az önkormányzatok elkezdték csökkenteni a támogatásokat. Kitért a törvény jövőre életbelépő módosítására is, megjegyezve, a szakma egyelőre nem tudja, mi módon számítják majd ki az új rendszerben adható támogatásokat. A társasági adókból származó bevételek is veszélybe kerültek azáltal, hogy egyre kevesebb a nyereséges hazai cég, valamint hogy ezt a támogatási formát az állam megnyitotta a sportágak felé is. Csóti József idézett egy kormányzati véleményt is, miszerint a költségvetés nem tud ennyi színházat fenntartani. Szerinte mielőbb választ kellene kapnia a szakmának arra, hogy ez fűnyíróelven történő elvonást, esetleg intézménybezárásokat jelent-e.

Csomós Miklós főpolgármester-helyettes arról beszélt, hogy Budapestnek arra kell megoldást találnia, hogyan lehet egy nehéz pénzügyi helyzetben, a törvény adta lehetőségek között megőrizni a főváros sokszínű színházi életének értékeit. Rámutatott, hogy a társasági adóból származó támogatások mentőövet jelentenek a színházaknak, ám mivel Budapest is a "túlélésért küzd" bele kell építenie ezeket a fenntartói támogatásokba. Kitért arra is, hogy bár sokan támadják a tavaly bevezetett ingatlanbérleti díjat, az azt a célt szolgálja, hogy "összébb zárják az ollót" a nagy bevétellel, nézőtérrel rendelkező színházak és a kisebb, prózai színházak között. Felidézte, egy kivételével az összes színházat gazdasági társasággá alakították a múlt év folyamán, szerinte ez a lépés számos előnnyel jár a színházak számára. Csomós Miklós arról is beszélt, hogy elkülönítettek egy színházi alapot, amelyből beavató színházi programokat, a határon túli színházak bemutatkozását, valamint Budapestről szóló darabok születését támogatják. 

L. Simon László, a Nemzeti Kulturális Alap elnöke szerint nagyon tanulságos volt a konferencia, amely szerinte rámutatott arra is, hogy a magyar színházak a görög, cseh vagy francia teátrumokhoz képest sokkal jobb helyzetben vannak, hiszen a magyar állam 135 millió eurónyi közpénzt költ a színházi struktúrára. Ugyanakkor hozzátette: ez nem jelenti azt, hogy van elvehető pénz a rendszerben. Az elnök arról is beszélt, hogy az előadó-művészeti törvény módosítására azért volt szükség, hogy bezárják azokat a kiskapukat, amelyekkel a színházak és a fenntartó önkormányzatok megpróbálták "kijátszani" a jogszabályt. Példaként az épületekre kivetett bérleti díjat, illetve a nézőszám emelése érdekében egy forintért árult jegyeket említette. L. Simon László reálisnak nevezte azokat a félelmeket, amelyek a társasági adó csökkenéséről szólnak, ugyanakkor rámutatott: például a múzeumi szakmának is jogos igénye, hogy részesülhessenek a támogatásokból.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Kilép a POSZT-ot szervező cégből a Magyar Színházi Társaság

A szervezet azt sérelmezi, hogy nem tudják megfelelően gyakorolni tulajdonosi és ellenőrzési jogukat. FRISSÍTÉS: Karsai György kilép a POSZT Tanácsadó Testületéből.
Klasszikus

Nem vagyok kétlaki - Interjú Selmeczi Györggyel 

Kisorosziban Selmeczi György, Orbán György, Vajda János és Csemiczky Miklós zeneszerzők fogadták a Partitúra stábját. Miklósa Erika és Batta András a kamerák előtt pillanthatott be a kortárs magyar zeneszerzés Négyek-nek is nevezett csoportja semmihez sem hasonlítható alkotói miliőjébe.
Klasszikus

Alig egy hónap, és kezdődik Érdi Tamás nyári fesztiválja

Ötödik alkalommal rendezik meg a Klassz a pARTon! fesztivált. Idén negyven koncertet, összesen 62 programot látogathatunk a hazai vízpartokon.
Klasszikus

Így gyakorolj! – Tabea Zimmermann brácsaművész tanácsai

A hazánkban is gyakran megforduló brácsaművész, Várjon Dénes zenészpartnere a Strad hasábjain hat pontban szedte össze tanácsait a fiatal (vonós)hangszereseknek.
Színház

Balogh Tibor válasza Karsai Györgynek

A POSZT Szakmai Tanácsadó Testületének tagja nyílt levélben reagál Karsai György egyetemi tanár, színikritikus hétfőn közzétett írására, amelyben lemond a POSZT Tanácsadó Testületi tagságáról.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház hír

Megdöbbenéssel fogadta a Magyar Színházi Társaság kilépését a POSZT vezetése

Magyar Attila, a POSZT-ot szervező cég ügyvezető igazgatója arra reagált, hogy hétfőn az egyik színházi szakmai érdekképviselet bejelentette, lemondanak tulajdonrészükről, mivel nem áll módjukban megfelelően gyakorolni tulajdonosi és ellenőrzési jogukat.
Színház hír

Balogh Tibor válasza Karsai Györgynek

A POSZT Szakmai Tanácsadó Testületének tagja nyílt levélben reagál Karsai György egyetemi tanár, színikritikus hétfőn közzétett írására, amelyben lemond a POSZT Tanácsadó Testületi tagságáról.
Színház ajánló

12 színésznő olvassa fel Radnótiné Gyarmati Fanni teljes naplóját egy előadáson

Küszködik és teremt címmel Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni naplóinak teljes szövegét 12 fiatal színésznő olvassa fel szerdán Budapesten, a Pozsonyi úti Amikor Galériában.
Színház ajánló

Már lehet jegyet venni az idei Színházak Éjszakájára

Egyetlen éjszaka alatt akár 34 budapesti színházba is ellátogathatnak a legkitartóbb színházrajongók szeptember 21-én, a nyolcadik Színházak Éjszakáján. Budapest egyik kötelező kulturális programjára online már megválthatók a kedvezményes jegyek.
Színház hír

Kilép a POSZT-ot szervező cégből a Magyar Színházi Társaság

A szervezet azt sérelmezi, hogy nem tudják megfelelően gyakorolni tulajdonosi és ellenőrzési jogukat. FRISSÍTÉS: Karsai György kilép a POSZT Tanácsadó Testületéből.