Színház

Túlélési tippek színházaknak válság idején

2012.04.30. 09:57
Ajánlom
Csökkenő állami támogatással és nézőszámmal, öregedő közönséggel néznek szembe a színházak szerte Európában - derült ki azon a szakmai konferencián, amelyet Színházi struktúrák, színház-finanszírozás Európában és Magyarországon - kiút a gazdasági és társadalmi válságból címmel tartottak szombaton a fővárosi Katona József Színházban magyar és nemzetközi szakemberek részvételével.

A Katona József Színház idén április 28. és 30. között rendezi a már hagyományosnak mondható bemutatóhetét, ennek keretén belül a színház új előadásait - Cigányok, Kispolgárok (kritikánk az előadásról ide kattintva olvasható), A mi osztályunk (kritikánk az előadásról ide kattintva olvasható), A mizantróp (kritikánk az előadásról ide kattintva olvasható) - nézhetik meg külföldi színházi szakemberek, fesztiváligazgatók, újságírók. Idén első alkalommal április 28-án délelőtt szakmai találkozó keretében a vendégek országaik színházpolitikájáról, színházi struktúrájáról, a helyi kultúrafinanszírozásról tartottak előadást azzal a céllal, hogy a magyar színházi szakma képviselői betekintést nyerjenek a többi európai ország gyakorlatába, törvényi szabályozásába, tapasztalatokat szerezzenek, illetve párbeszédet kezdeményezzenek nemzetközi téren is, mivel a szervezők véleménye szerint ez mindenképp hasznos lehet a hazai struktúra átalakításakor. Máté Gábor, a színház igazgatója megnyitó beszédében emlékeztetett arra, hogy a konferencia célja bemutatni a különböző európai országok színház-támogatási rendszerét, választ találni a finanszírozási problémákra, illetve a kultúra általános visszaszorulására. 

Ifijenia Takszopulu, a Mitos21 nemzetközi színházi társulás titkára elmondta: mintegy egyharmaddal csökkent a görög színházak állami támogatása a gazdasági válság hatására, kilencről hatmillió euróra. A görög színházaknak a szakembereket sújtó munkanélküliség, illetve a korábban nagyra nőtt színházi struktúra problémájával is szembe kell nézniük. Takszopulu reményét fejezte ki, hogy a válság hatására sikerül racionalizálni a görög színház szektort, de leszögezte, ez nem vezethet a már meglévő értékek pusztulásához, illetve nem szolgálhat ürügyként a finanszírozás megszűntetéséhez.

Vladimir Procházka, a prágai Cinoherní klub igazgatója és a lengyel Piotr Cieslak, a Europe: Union of Theatre Schools and Academies elnöke szintén az állami támogatások csökkenéséről számolt be, és mindketten kiemelték, hogy a mennyiség helyett a minőségre kellene helyezni a hangsúlyt. Utóbbi úgy fogalmazott, az az elképzelés, hogy a kultúra tartsa el önmagát, egy "szörnyű vízió".

Manfred Weber, a Düsseldorfer Schauspielhaus menedzserigazgatója is leszögezte, mivel a színház a társadalmi viták helye, demokratikus feladatot lát el, nélkülözhetetlen működéséhez az állami támogatás. A gazdasági válság hatásait a német színházak sem kerülhetik el, hiszen a német önkormányzatok is az eladósodottsággal küzdenek. A színházak legfontosabb feladata a közönség megtartása és új rétegek megnyerése - mutatott rá Weber. Wolfgang Hoffmann nyugalmazott német színházügyi miniszteri tanácsos a szolidaritás fontosságára hívta fel a figyelmet. Példaként említette az észak-rajna-vesztfáliai kőszínházak összefogását: ha egy intézmény veszélybe kerül, a többiek a segítségére sietnek. Ráadásul együtt nagy nyomást képesek kifejteni a kormányzatra, így több színházat már sikerült megmenteni a bezárástól.

Patricia Michel, a párizsi Théatre National de La Colline ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy 2011-ig a francia színházi kultúra összképe pozitív volt, 2010-ben például 71,7 millió euró állami támogatásra számíthattak a francia teátrumok, és a civil szféra is régóta fontos szerepet tölt be a kultúrafinanszírozásban. A válság hatására azonban a francia közönség is kisebb lett, "befagytak" a szponzori pénzek is. 2012-ben a szektort a visszafejlődés fogja jellemezni, ezért racionalizálásra van szükség.  

Csóti József, a Vígszínház gazdasági igazgatója felidézte, hogy a 2010-ben hatályba lépett előadó-művészeti törvény hatására, a társasági adókból adható támogatások révén a 2010-es évet "soha nem látott pénzbőség" jellemezte, erre azonban az önkormányzatok elkezdték csökkenteni a támogatásokat. Kitért a törvény jövőre életbelépő módosítására is, megjegyezve, a szakma egyelőre nem tudja, mi módon számítják majd ki az új rendszerben adható támogatásokat. A társasági adókból származó bevételek is veszélybe kerültek azáltal, hogy egyre kevesebb a nyereséges hazai cég, valamint hogy ezt a támogatási formát az állam megnyitotta a sportágak felé is. Csóti József idézett egy kormányzati véleményt is, miszerint a költségvetés nem tud ennyi színházat fenntartani. Szerinte mielőbb választ kellene kapnia a szakmának arra, hogy ez fűnyíróelven történő elvonást, esetleg intézménybezárásokat jelent-e.

Csomós Miklós főpolgármester-helyettes arról beszélt, hogy Budapestnek arra kell megoldást találnia, hogyan lehet egy nehéz pénzügyi helyzetben, a törvény adta lehetőségek között megőrizni a főváros sokszínű színházi életének értékeit. Rámutatott, hogy a társasági adóból származó támogatások mentőövet jelentenek a színházaknak, ám mivel Budapest is a "túlélésért küzd" bele kell építenie ezeket a fenntartói támogatásokba. Kitért arra is, hogy bár sokan támadják a tavaly bevezetett ingatlanbérleti díjat, az azt a célt szolgálja, hogy "összébb zárják az ollót" a nagy bevétellel, nézőtérrel rendelkező színházak és a kisebb, prózai színházak között. Felidézte, egy kivételével az összes színházat gazdasági társasággá alakították a múlt év folyamán, szerinte ez a lépés számos előnnyel jár a színházak számára. Csomós Miklós arról is beszélt, hogy elkülönítettek egy színházi alapot, amelyből beavató színházi programokat, a határon túli színházak bemutatkozását, valamint Budapestről szóló darabok születését támogatják. 

L. Simon László, a Nemzeti Kulturális Alap elnöke szerint nagyon tanulságos volt a konferencia, amely szerinte rámutatott arra is, hogy a magyar színházak a görög, cseh vagy francia teátrumokhoz képest sokkal jobb helyzetben vannak, hiszen a magyar állam 135 millió eurónyi közpénzt költ a színházi struktúrára. Ugyanakkor hozzátette: ez nem jelenti azt, hogy van elvehető pénz a rendszerben. Az elnök arról is beszélt, hogy az előadó-művészeti törvény módosítására azért volt szükség, hogy bezárják azokat a kiskapukat, amelyekkel a színházak és a fenntartó önkormányzatok megpróbálták "kijátszani" a jogszabályt. Példaként az épületekre kivetett bérleti díjat, illetve a nézőszám emelése érdekében egy forintért árult jegyeket említette. L. Simon László reálisnak nevezte azokat a félelmeket, amelyek a társasági adó csökkenéséről szólnak, ugyanakkor rámutatott: például a múzeumi szakmának is jogos igénye, hogy részesülhessenek a támogatásokból.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

10+1 kihagyhatatlan program a Múzeumok Éjszakáján

Tárlatvezetések, komoly- és könnyűzenei koncertek, filmvetítések, táncelőadások, kézműves foglalkozások és még táncház is vár minket a 2022-es Múzeumok Éjszakáján. Összegyűjtöttünk 10+1 helyszínt, amelyet semmiképp sem érdemes kihagyni június 25-én. 
Vizuál

Bereményi Géza belemegy a játékba

Élvezetes, szerethető és szívet melengető portréfilm lett a Bereményi kalapja, amelyet elsősorban az irónia hat át, mintsem a túlzott komolyság és drámaiság. Mindazonáltal szép, őszinte pillanatoknak is szemtanúi lehetünk a napjaink egyik legnagyobb alkotójáról szóló filmben.
Klasszikus

Schiff András kapta az idei Bach-medált

A Lipcse városa által 2003-ban alapított díjat Johann Sebastian Bach műveinek kimagasló interpretációjáért ítélték oda Schiff Andrásnak. Korábban többek között Gustav Leonhardt, Sir John Eliot Gardiner, Ton Koopman, Nikolaus Harnoncourt vagy Robert Levin munkásságát ismerték el a díjjal.
Klasszikus

Baráth Emőke ad barokk koncertet a Müpában

Az évad művésze cím idei birtokosa, a nemzetközi hírű szoprán, Baráth Emőke a historikus zene egyik legkiemelkedőbb formációjával, a Fabio Biondi vezette Europa Galante zenekarral ad koncertet június 28-án.
Klasszikus

Visszatérés a Walhallába

A Covid miatti kényszerű kihagyás miatt idén végre visszatérhetett a Budapesti Wagner-napok közönsége a Müpába, ahol már az első fanfárként felcsendülő Walhalla-motívum közben sokan érezték, ismét egy különleges utazás részesei lehetnek. Beszámoló az első Ring-sorozatról és a Rienziről.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház hír

Újraértelmezett Shakespeare-drámák a nyári fesztiválokon

A Magyar Mozgókép Fesztivál „Legjobb tévésorozat” kategóriájának győztese, a drámaíró műveit feldolgozó Shakespeare/37 meghívást kapott három fesztivál programjába is, így a rövid epizódok láthatóak lesznek a Kolorádó Fesztiválon, a Bánkitó Fesztiválon és az Ördögkatlan Fesztiválon is.
Színház galéria

Így néz ki most a felújítás alatt álló debreceni Csokonai Színház – GALÉRIA

2020 szeptemberében megkezdődött a debreceni Csokonai Színház felújítása, és a színház valamennyi belső terét érinti. Ilyen nagymértékű átalakításra az elmúlt 30 évben nem volt példa a teátrumban, amely a tervek szerint 2023-ban nyitja meg kapuit a nézők előtt.
Színház hír

A Proton Színház alapító előadása is látható lesz idén nyáron

Mundruczó Kornél Frankenstein-terv rendezése mellett a Winterreise előadással is találkozhat a hazai közönség.
Színház interjú

Bebújósdi – Beszélgetés Felvidéki Judittal

Huszonkilenc év alatt harmincöt tévéfilmet, tévéjátékot, portréfilmet és dokumentumfilmet készített, de forgatott irodalmi műsorokat és sorozatokat is a Magyar Televíziónak. Rendezett színházban, majd hosszú csend következett. Felvidéki Judit, Balázs Béla-díjas filmrendező tizenhat év után újra színházban rendez, ami jó alkalom volt a beszélgetésre, és egy kis múltidézésre is.
Színház ajánló

Apor Vilmosról készített darabot Dér András

Nagyszabású történelmi ősbemutató látható a Gyulai Várszínházban július 1-jén és 2-án. A két háború közötti legendás hírű gyulai apátplébános, majd győri püspökként vértanúhalált halt Apor Vilmos életéről szóló darabot Mindenkinek mindene címmel Dér András írta a Gyulai Várszínház felkérésére, és ő is rendezi.