A 2005‐ben a Tűzoltó utca egy használaton kívüli gyárépületében elindult, a hazai és nemzetközi színtéren kiemelkedő sikereket elért, összművészeti és kulturális projekt lassan három éve költözött a VI. kerület egyik volt iskolaépületébe, a Hegedű utcába.

Az éveken keresztül üresen álló, fővárosi és kerületi önkormányzati vegyes tulajdonú, részben műemléki védettségű ingatlant a Tűzrakteret működtető Art Sector Alapítvány bérli az Önkormányzattól. A kerület - a szervezet korábbi kulturális és civil törekvéseink elismeréseképpen ‐ jelképes összegű bérleti díjat állapított meg, de a havi közel másfél millió Ft-os közüzemi díjak a Tűzrakteret terhelik. Sikereiket a főváros is elismerte, 2010‐ben Pro Urbe Budapest díjjal tüntette ki a kulturális központot, de megkapták a Kulturális Minisztérium miniszteri elismerését, és az EUROREGIO Innovációs Díját is.

A négyemeletes, több mint 3500 m2 alapterületű, megszűnt terézvárosi iskola az Önkormányzat jóvoltából tehát egy olyan kreatív kulturális térré válhatott, amely egyrészt inkubátorházként, befogadó térként helyet ‐ próbatermet, műtermet, infrastrukturális hátteret ‐ biztosít képző és iparművészek, színház‐ és filmművészet terén alkotó közösségek, civil szervezetek, innovációs csoportok részére; másrészt mint rendezvény‐, oktatási‐ és programhelyszín új szellemi és kulturális kezdeményezések színtere.

Az elmúlt 5 év során a központ közel 6500 művészeti és kulturális eseménynek adott otthont. Ezek közül évente több mint 40 kiállítás, 170 színház-, cirkusz‐ és táncelőadás, 120 filmes program, 600 oktatási és képzési program, 100 családi, gyerekprogram és 320 koncert, zenei esemény valósult meg, éves szinten 30ezres látogatottsággal! Az Alkotóház 40 termében jelenleg 374 állandó alkotó dolgozik, de rövidebb‐ hosszabb távú projektekre számos civil csoport és művész társul.

A VI. kerület ezzel kapott egy olyan helyet, ahol a közönség ingyenes, vagy hozzáférhető áron látogathat sokrétű kulturális programokat. Az alkotóházban nyelvórákat, drog‐prevenciós programokat, fotóoktatást, vizuális képzést, táncórákat, jógát, sérült gyermekek számára fejlesztő foglalkozásokat tartanak. A házban működik a magyarországi viszonylatban egyedülálló cirkuszi zsonglőrnegyed, könyvkiadó, animációs filmstúdió, de vannak környezetvédelem, ifjúságvédelem, önkéntes szervezés terén tevékenykedő civil szervezetek, kutatási és innovációs csoportok is. Hivatalos befogadó színházként működnek, a hazai Befogadó Színházak Társulásának 2006‐os megalapítása óta tagjai.

A művészeti életet ugyanez a sokszínűség jellemzi: ''Nem kívánjuk, hogy esztétikai mércék szerint határozzanak meg minket. Hogyan is merülhetne‐e ez fel ott, ahol a Képzőművészeti Egyetem diploma‐ kiállítását rendezzük, ahova Tibeti szerzetesek látogatnak azért, hogy egy héten át mandalát reszelgessenek, majd azt szimbolikusan a Dunába öntsék. Hogy akarnánk meghatározni, hogy nálunk van életben és virágzik az ELTE egyetemi színpada vagy, hogy szerveztünk kiállítást közösen a Műcsarnokkal, hogy mit is próbálnak nálunk a Katona József Színház színészei, és hogy megtartja‐e nálunk egy kilencéves kislány első levegő‐ akrobatika előadását?"

A pályakezdő művészek és a befutott professzionális alkotók egymásmellettiségéből új kezdeményezések születnek. Nevükhöz fűződik a Művészettel a Diszkrimináció Ellen nemzetközi programsorozat, melyen 18 partnerország alkotói vettek részt, valamint számos régiós együttműködési program, népek napjai rendezvény. Hivatalos tagjai az Anna Lindh Alapítvány 42 országot összefogó nemzetközi hálózatának.

Azok számára, akik eddig a Tűzraktér programjairól főleg a zenei programok, bulik kapcsán a különböző programajánlókból értesültek, meglepő lehet az alkotóház ilyen szintű közösségi aktivitása. Fontos ezért leszögezni, hogy a Tűzraktér nem egy romkocsma, vagy egy szórakozóhely, amit a West Balkán kapcsán az utóbbi időkben tapasztalt bezárásokhoz hasonló indokok miatti megszűntetés veszélye fenyeget!

A kerületi Önkormányzat és a Tűzraktér vezetősége között a kezdetektől fogva folyamatos kommunikáció folyt az épület üzemeltetési kérdéseiről és lehetőségeiről. Mind a működtetést mind a távlati tervezést azonban nagyban megnehezítette, hogy az Önkormányzat nem mutatott hajlandóságot a hosszú távú bérleti szerződés megkötésére. Gyakran csak pár hónapra szóló megállapodások köttettek. A ház működtetésének költségei a méretei, kora és a folyamatosan romló állaga miatt is igen magasak. A rezsiköltségeket részben az alkotóház állandó alkotóinak hozzájárulásából, részben különböző pályázati forrásokból, valamint a kulturális tevékenységet kiszolgáló vendéglátás bevételeiből fedezik.

Az elmúlt évek során az épületek állagának megőrzése céljából a Tűzraktér jelentős beruházásokat végzett. Kialakították a teljes körű tűzvédelmet, üzembe helyezték az épület korábban használhatatlan helyszíneit érintésvédelemmel ellátva. Parkettát, talapzatokat újítottak fel, átfestették az épület belső tereit, közel 100 ablakot üvegeztek be, zárakat cseréltek, stb. Mindezt önerőből tették a szervezők és alkotók segítségével.

Az Önkormányzat részéről felmerülő minden hivatalos igénynek eleget tettek. A vendéglátóteret komplett módon felújították, az illemhelyiségekbe a ház alkotóinak egyedi kerámia elemei kerültek. Szép összeget fektettek a hivatalos zajmérésbe és hangszigetelésbe, a melegkonyha kialakításába, amikor kiderült, hogy erre a jogszabályok miatt szükség van.

A Tűzraktér örömmel fogadta az Önkormányzat az épület fejlesztésére vonatkozó elképzeléseit, és vállalta, hogy önerőből elvégzi a Vagyonkezelőség által meghatározott karbantartási munkálatokat. Ezen felül olyan együttműködési javaslattal álltak elő az épület további fejlesztésére, hosszú‐távú fenntartható működtetésére vonatkozóan, melyhez Uniós pályázati forrásokat illetve különböző befektetői körök bevonását is tervezték.

Annak ellenére, hogy többször jelezték az Önkormányzat felé, hogy vendéglátásuk az amúgy is nehezen fenntartható kulturális funkció hátteréül szolgál, a Kerületi Önkormányzat mégis úgy döntött, hogy nem hosszabbítja meg a Tűzraktér vendéglátói szerződését. Mindezeken túl Képviselő‐testületének 2011. február 24‐i ülésén kimondta, hogy a Tűzraktér Független Kulturális Központot és Alkotóházat 2011. március 31‐ével kiürítésre kötelezi.

Döntésüket gazdasági okokra hivatkozva indokolták. Ahogyan azt a Tűzraktér hivatalos képviselői a testületi ülésen is kijelentették, továbbra is nyitottak az Önkormányzattal való együttműködésre, keresik a megoldást a maradásra.

Mindezek ellenére a Tűzraktér minden márciusi programját megtartja, és tervezik az áprilist és a májust is. A programokról és a helyzetről bővebb információ az alkotóház honlapján.

Az index a helyszínen járt néhány napja