Színház

Udvaros Dorottya: „Mintha az élet direkt adná nekem ezeket a szerepeket”

2019.04.24. 07:05
Ajánlom
Világhírű román rendező, Silviu Purcărete állította színpadra a Nemzeti Színházban Csehov utolsó, összegző főművét, a Meggyeskertet. A román és az orosz színházi iskoláról, Csehovról és a tavaszról is beszélt a női főszerepet alakító Udvaros Dorottya.

Csehovot és Brechtet is játszol a Nemzeti Színházban. Melyik szerző áll közelebb hozzád?

Mindenképpen Csehov, mert szentimentális lény vagyok. Rettenetesen élvezem azt a fajta lélekvájkálást amire a próbafolyamat alatt lehetőséget ad. Brecht sokkal szikárabb, bár A gömbfejűek és a csúcsfejűek próbaidőszaka mámorító volt.

Szerintem Zsótér Sándornál jelen pillanatban a világon senki nem tud többet Brechtről.

Udvaros_Dorottya_Foto_Rozsa_Erika-064009.jpg

Udvaros Dorottya (Fotó/Forrás: Rózsa Erika / Nemzeti Színház)

Annyira szórakoztatóan és szellemesen tud beszélni róla, és annyi mindent elmondott nekünk, hogy azt gondoltam, milyen jó lenne, ha egy kis kamerával felvennénk, és előadás közben kivetítenénk amit mond. A Purcărete-vel való próbaidőszak viszont sokkal nehezebb volt, mint amire számítottam. Pedig már dolgoztam vele.

Az orosz és a román színházi iskola meghatározó rendezőivel is dolgoztál, Ljubimovval és Vasziljevvel, illetve Şerban-nal és most a Meggyeskertben Purcăretevel. Melyik iskolához kapcsolódsz jobban?

Az orosz színházi kultúra kicsit közelebb áll hozzám, ebben biztos Sztanyiszlavszkijnak is fontos szerepe van, mert a magyar színházművészeti oktatás alapműnek tartja őt. Így nőttem fel, ezen szocializálódtam, és hiába volt nagyon progresszív a Katona József Színház amikor elindult, ott is erősen jelen voltak a Sztanyiszlavszkij-módszer alapjai.

A román színház sok szempontból teljesen más. Ők könnyedebben lépnek át egyik asszociációból a másikba, nem érzik szükségét, hogy megmagyarázzák.

Ez érdekes, furcsa világ a számomra.  Purcărete még nem rendezte a Meggyeskertet, de nem akart egy csehovi előadást, ő is kereste az utat a darabhoz. Csodálatos kollégám szellemesen megjegyezte a Meggyeskert – Cseresznyéskert címválasztás különbségére célozva, hogy „ez már egy fanyarabb gyümölcs.” Nos, ezt nagyon igaznak gondolom.

meggyeskertL_eosz-1011700-063823.jpg

jelenet a Meggyeskert c. előadásból (Fotó/Forrás: Eöri Szabó Zsolt / Nemzeti Színház)

Miért volt nehéz a próbaidőszak Purcăretevel?

Nagyon rövid időnk volt, és izgultam, hogy ez mire lesz elég. Ráadásul, ezt már Şerban-nál is megfigyeltem, majdnem annyit próbál például a hangosítókkal, mint a színészekkel.

Egy vonatfütty hangzásával is hosszan bíbelődik.

Purcăreténél a próbafolyamaton születik meg a zene is, végig ott van veletek a zeneszerző. Ráadásul fontos dramaturgiai helyeken még énekelnetek is kell.

Most már magaménak érzem az előadást, de bevallhatom, hogy amikor először meghallottam, hogy recitativóban kell szövegeket mondanunk, megijedtem. Ez nem opera, itt nem egy ária következik utána, hanem a szöveg folytatódik, és ugye a zene mindig erősebb hatású. Hiába imádok dalokat énekelni, itt nem erről van szó, és amikor egy Csehov monológot váratlanul megszabdalnak valamilyen dallammal elmondandó szöveggel, az nagyon nehéz.

De működik, még jobban elszakít a realitástól.

Szemlátomást ezt akarta, elvinni a realitásból a történetet, és nyilván ez is egy mód volt rá.  

Purcărete szinte azt gondolja, hogy a szereplők nem is élő emberek, hanem álombeli figurák.

Udvaros_Dorottya_es_Trill_Zsolt_aMeggyeskertcimueloadasban_Foto_Eori_Szabo_Zsolt-063929.jpg

Udvaros Dorottya és Trill Zsolt a Meggyeskert c. előadásban (Fotó/Forrás: Eöri Szabó Zsolt / Nemzeti Színház)

Majdnem minden jelenetben, szinte mindenki a színpadon van. A háttérbeli sustorgás kíván több figyelmet, vagy egy nagymonológ?

Egy Ljubimovtól kapott felkiáltójel jut erről az eszembe. Amikor a Háromgarasos operát rendezte a régi Nemzeti Színházban, ahol én Pollyt játszottam, a díszlet egy nagy londoni emeletes busz volt, és aki éppen nem szerepelt az benne ült. Nem sok látszott ki belőlünk, de ott voltunk a színpadon végig. Egy próbán nagyon letolt, hogy rosszul ültem a buszban. „Nem voltál jelen” - mondta – mert bárhol van valaki a színpadon, bármilyen messze, bármilyen csekély feladata van látszólag, ha nincs jelen, a néző óhatatlanul oda fog figyelni. Meg fogja érezni, hogy nem része az egésznek. Ezt egy életre megjegyeztem.

Teljesen mindegy, hogy mi a dolgom, a jelenlétem őrületesen fontos.

Lehet, hogy nehezebb a harmadik felvonásbeli monológomat végigcsinálni, de a háttérben zajló jelenetek másfajta figyelmet igényelnek.

Blaskó Péter a testvéredet alakítja az előadásban, összeszokott színészekként mennyire segítitek egymást?  

Blasival mi már annyit játszottunk együtt, hogy őrült nagy segítség, ha ott van. Olyan elveszett tud lenni az ember a próbákon, amikor nem érti mi végre történnek a dolgok, és csak téblábol valami sötét rengetegben. Boldog vagyok, mert több ismerősöm is külön kiemelte, hogy milyen igazi testvérek vagyunk az előadásban. Ez biztos azért van, mert annyira ismerjük egymást. Nekünk nem kell összecsiszolódnunk, bármikor beraknak minket egy térbe, működünk egymással.

Udvaros_Dorottya_es_Blasko_PeteraMeggyeskertcimueloadasban_Foto_Eori_Szabo_Zsolt-063910.jpg

Udvaros Dorottya és Blaskó Péter a Meggyeskert c. előadásban (Fotó/Forrás: Eöri Szabó Zsolt / Nemzeti Színház)

A Meggyeskert egy birtok, egy szimbólum, valami, ami elszáll. Van olyan kert vagy vidék, egy fa, amihez ilyen erős kötődésed van?

Nincs, és nem is igazán vágyom rá, hogy nagyon erős kötődésem legyen helyekhez. De itt nem ezek az emberek veszítenek el valamit, hanem Csehov szerint, az a miliő veszik el, ahogy az orosz arisztokrácia élt.  Már Vasziljevvel is beszélgettünk annak idején arról, amikor Dosztojevszkij Nagy bácsi álmát készítettük, hogy az orosz arisztokrácia és az értelmiség képtelen volt a változásra. Döbbenetes, ahogy Csehov ezt látta, és micsoda humorral, bölcsességgel és emberszeretettel meg tudta írni.

Brecht is zseni volt, de ahogy Csehov vizsgálja az embereket, az páratlan.

meggyeskert_eosz-5809-063750.jpg

jelenet a Meggyeskert c. előadásból (Fotó/Forrás: Eöri Szabó Zsolt / Nemzeti Színház)

Milyen érdekes, hogy három előadásban is fontos anya-lánya kapcsolatot játszol, Az utolsó tűzijátékban a Bethlen Téri Színházban, az Őszi szonátában és itt a Meggyeskertben is. 

Abban az időszakban vagyok, amikor már érett fejjel kezdem megérteni az anyámat. Mindhárom darab nagyon markáns ebből a szempontból. A Meggyeskertben is egyik pillanatról a másikra otthagyom Ányát, a lányomat, mint egy rongyot, és rohanok vissza Párizsba. Mintha az élet direkt adná nekem ezeket a szerepeket, hogy tessék itt van, gondolkozz a saját anyaságodról, a saját felelősségedről és azon is, hogy meg tudsz-e végre bocsátani az édesanyádnak. Ez nem véletlen szerintem.

Itt a tavasz, milyen hatással van rád, érzel-e valamilyen új lendületet?

Boldog vagyok, hogy végre igazi tavasz van! Az elmúlt években csak két napig tartott, áprilisban még havazott, aztán rekkenő hőség lett. Bár nyári gyerek vagyok, de annyira szükségem van a tavaszra, erre az átmenetre, ahogy egyre hosszabbak a nappalok, mint egy kiszáradt fának, ami mégis elkezd valahol rügyet hozni.  Nagyon örülök neki.  

 

Fejléckép: Udvaros Dorottya (fotó: Rózsa Erika / Nemzeti Színház)

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Olyan volt a teste, mint egy sámándob – 75 éve hunyt el Bartók Béla

Halála után három emberöltővel felidézzük Bartók utolsó éveit, és beleolvasunk Yehudi Menuhin nekrológjába. A zeneszerző iskolákat teremtett, hatalmas örökséget hagyott, amely egyszerre öröm és teher.
Klasszikus

Kelemen Barnabás és Kokas Katalin a Gramophone díjazottjai között

Kihirdették a rangos brit zenei szaklap 2020-as győzteseit.
Fidelio Tours

A Gyógyítókerttől a Pajtaszínházig – Partitúra az Őrségben

Az Őrségben kalandozik a Partitúra kulturális felfedezőműsor szeptember 26-án, szombaton 14.30-tól a Duna tévén. Egyébként az Őrség onnan kapta a nevét, hogy a honfoglaló magyarok őrállókat telepítettek ide az ország nyugati kapujának védelmére.
Jazz/World

„Gyakran maga a hangszer ihlet meg" – Bögöthy Ádámmal beszélgettünk

Bár Bögöthy Ádám zenei tanulmányait gitáron kezdte meg, hamar kiderült, hogy a nagybőgő hangja is közel áll a szívéhez. A Kodolányi János Főiskolán és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen is jazz tanszéken tanult – a két képzést párhuzamosan végezte el –, azóta pedig számos versenyen bizonyította tehetségét. Három éve csatlakozott a Modern Art Orchestrához, ennek kapcsán beszélgettünk vele a zenekarról, jazzről, vallásról.
Színház

Hát én nem vagyok magyar? – Kondor Ernő, a pesti kabaré „feltalálója”

A magyar kabaré története szomorú históriákkal teli, a nagy nevettetők élete sokszor egyáltalán nem volt vidám. De talán az egyik legigazságtalanabb sors a honi kabaré alapítójának, Kondor Ernőnek jutott. Őt már az életében elfelejtették. Pedig pályatársa, Kellér Dezső joggal nevezte őt a műfaj feltalálójának, ugyanis az általa megteremtett irodalmi kabaré a világon egyedülálló volt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház magazin

Hát én nem vagyok magyar? – Kondor Ernő, a pesti kabaré „feltalálója”

A magyar kabaré története szomorú históriákkal teli, a nagy nevettetők élete sokszor egyáltalán nem volt vidám. De talán az egyik legigazságtalanabb sors a honi kabaré alapítójának, Kondor Ernőnek jutott. Őt már az életében elfelejtették. Pedig pályatársa, Kellér Dezső joggal nevezte őt a műfaj feltalálójának, ugyanis az általa megteremtett irodalmi kabaré a világon egyedülálló volt.
Színház kult50

Mindent újra kell gondolni – Garai Judit a Kult50-ben

Garai Judit kiváló színházi dramaturg. Egyetemi oktató. Műfordító. Aki szüntelenül olvas és ír. Nem is akárhogyan.
Színház ajánló

Kortárs magyar ősbemutató született a Radnóti Színházban

Az egy éve nyitott Radnóti Tesla Labor hatodik bemutatója Schwechtje Mihály Gina című darabja szeptember 26-án, szombaton. A hatból három Radnóti produkció, három pedig a függetleneké.
Színház interjú

A darab, ami egyszerre hat intellektusra, rekeszizmokra és könnycsatornákra

A 2020-2021-es évad első bemutatója Peter Shaffer Amadeusa a József Attila Színházban. Ennek kapcsán beszélgettünk a rendezővel, Koltai M. Gáborral a darabról.
Színház gyász

Elhunyt Verebély Iván

A színész halálhírét a Centrál Színház jelentette be.