Színház

Udvaros Dorottya: „Mintha az élet direkt adná nekem ezeket a szerepeket”

2019.04.24. 07:05
Ajánlom
Világhírű román rendező, Silviu Purcărete állította színpadra a Nemzeti Színházban Csehov utolsó, összegző főművét, a Meggyeskertet. A román és az orosz színházi iskoláról, Csehovról és a tavaszról is beszélt a női főszerepet alakító Udvaros Dorottya.

Csehovot és Brechtet is játszol a Nemzeti Színházban. Melyik szerző áll közelebb hozzád?

Mindenképpen Csehov, mert szentimentális lény vagyok. Rettenetesen élvezem azt a fajta lélekvájkálást amire a próbafolyamat alatt lehetőséget ad. Brecht sokkal szikárabb, bár A gömbfejűek és a csúcsfejűek próbaidőszaka mámorító volt.

Szerintem Zsótér Sándornál jelen pillanatban a világon senki nem tud többet Brechtről.

Udvaros_Dorottya_Foto_Rozsa_Erika-064009.jpg

Udvaros Dorottya (Fotó/Forrás: Rózsa Erika / Nemzeti Színház)

Annyira szórakoztatóan és szellemesen tud beszélni róla, és annyi mindent elmondott nekünk, hogy azt gondoltam, milyen jó lenne, ha egy kis kamerával felvennénk, és előadás közben kivetítenénk amit mond. A Purcărete-vel való próbaidőszak viszont sokkal nehezebb volt, mint amire számítottam. Pedig már dolgoztam vele.

Az orosz és a román színházi iskola meghatározó rendezőivel is dolgoztál, Ljubimovval és Vasziljevvel, illetve Şerban-nal és most a Meggyeskertben Purcăretevel. Melyik iskolához kapcsolódsz jobban?

Az orosz színházi kultúra kicsit közelebb áll hozzám, ebben biztos Sztanyiszlavszkijnak is fontos szerepe van, mert a magyar színházművészeti oktatás alapműnek tartja őt. Így nőttem fel, ezen szocializálódtam, és hiába volt nagyon progresszív a Katona József Színház amikor elindult, ott is erősen jelen voltak a Sztanyiszlavszkij-módszer alapjai.

A román színház sok szempontból teljesen más. Ők könnyedebben lépnek át egyik asszociációból a másikba, nem érzik szükségét, hogy megmagyarázzák.

Ez érdekes, furcsa világ a számomra.  Purcărete még nem rendezte a Meggyeskertet, de nem akart egy csehovi előadást, ő is kereste az utat a darabhoz. Csodálatos kollégám szellemesen megjegyezte a Meggyeskert – Cseresznyéskert címválasztás különbségére célozva, hogy „ez már egy fanyarabb gyümölcs.” Nos, ezt nagyon igaznak gondolom.

meggyeskertL_eosz-1011700-063823.jpg

jelenet a Meggyeskert c. előadásból (Fotó/Forrás: Eöri Szabó Zsolt / Nemzeti Színház)

Miért volt nehéz a próbaidőszak Purcăretevel?

Nagyon rövid időnk volt, és izgultam, hogy ez mire lesz elég. Ráadásul, ezt már Şerban-nál is megfigyeltem, majdnem annyit próbál például a hangosítókkal, mint a színészekkel.

Egy vonatfütty hangzásával is hosszan bíbelődik.

Purcăreténél a próbafolyamaton születik meg a zene is, végig ott van veletek a zeneszerző. Ráadásul fontos dramaturgiai helyeken még énekelnetek is kell.

Most már magaménak érzem az előadást, de bevallhatom, hogy amikor először meghallottam, hogy recitativóban kell szövegeket mondanunk, megijedtem. Ez nem opera, itt nem egy ária következik utána, hanem a szöveg folytatódik, és ugye a zene mindig erősebb hatású. Hiába imádok dalokat énekelni, itt nem erről van szó, és amikor egy Csehov monológot váratlanul megszabdalnak valamilyen dallammal elmondandó szöveggel, az nagyon nehéz.

De működik, még jobban elszakít a realitástól.

Szemlátomást ezt akarta, elvinni a realitásból a történetet, és nyilván ez is egy mód volt rá.  

Purcărete szinte azt gondolja, hogy a szereplők nem is élő emberek, hanem álombeli figurák.

Udvaros_Dorottya_es_Trill_Zsolt_aMeggyeskertcimueloadasban_Foto_Eori_Szabo_Zsolt-063929.jpg

Udvaros Dorottya és Trill Zsolt a Meggyeskert c. előadásban (Fotó/Forrás: Eöri Szabó Zsolt / Nemzeti Színház)

Majdnem minden jelenetben, szinte mindenki a színpadon van. A háttérbeli sustorgás kíván több figyelmet, vagy egy nagymonológ?

Egy Ljubimovtól kapott felkiáltójel jut erről az eszembe. Amikor a Háromgarasos operát rendezte a régi Nemzeti Színházban, ahol én Pollyt játszottam, a díszlet egy nagy londoni emeletes busz volt, és aki éppen nem szerepelt az benne ült. Nem sok látszott ki belőlünk, de ott voltunk a színpadon végig. Egy próbán nagyon letolt, hogy rosszul ültem a buszban. „Nem voltál jelen” - mondta – mert bárhol van valaki a színpadon, bármilyen messze, bármilyen csekély feladata van látszólag, ha nincs jelen, a néző óhatatlanul oda fog figyelni. Meg fogja érezni, hogy nem része az egésznek. Ezt egy életre megjegyeztem.

Teljesen mindegy, hogy mi a dolgom, a jelenlétem őrületesen fontos.

Lehet, hogy nehezebb a harmadik felvonásbeli monológomat végigcsinálni, de a háttérben zajló jelenetek másfajta figyelmet igényelnek.

Blaskó Péter a testvéredet alakítja az előadásban, összeszokott színészekként mennyire segítitek egymást?  

Blasival mi már annyit játszottunk együtt, hogy őrült nagy segítség, ha ott van. Olyan elveszett tud lenni az ember a próbákon, amikor nem érti mi végre történnek a dolgok, és csak téblábol valami sötét rengetegben. Boldog vagyok, mert több ismerősöm is külön kiemelte, hogy milyen igazi testvérek vagyunk az előadásban. Ez biztos azért van, mert annyira ismerjük egymást. Nekünk nem kell összecsiszolódnunk, bármikor beraknak minket egy térbe, működünk egymással.

Udvaros_Dorottya_es_Blasko_PeteraMeggyeskertcimueloadasban_Foto_Eori_Szabo_Zsolt-063910.jpg

Udvaros Dorottya és Blaskó Péter a Meggyeskert c. előadásban (Fotó/Forrás: Eöri Szabó Zsolt / Nemzeti Színház)

A Meggyeskert egy birtok, egy szimbólum, valami, ami elszáll. Van olyan kert vagy vidék, egy fa, amihez ilyen erős kötődésed van?

Nincs, és nem is igazán vágyom rá, hogy nagyon erős kötődésem legyen helyekhez. De itt nem ezek az emberek veszítenek el valamit, hanem Csehov szerint, az a miliő veszik el, ahogy az orosz arisztokrácia élt.  Már Vasziljevvel is beszélgettünk annak idején arról, amikor Dosztojevszkij Nagy bácsi álmát készítettük, hogy az orosz arisztokrácia és az értelmiség képtelen volt a változásra. Döbbenetes, ahogy Csehov ezt látta, és micsoda humorral, bölcsességgel és emberszeretettel meg tudta írni.

Brecht is zseni volt, de ahogy Csehov vizsgálja az embereket, az páratlan.

meggyeskert_eosz-5809-063750.jpg

jelenet a Meggyeskert c. előadásból (Fotó/Forrás: Eöri Szabó Zsolt / Nemzeti Színház)

Milyen érdekes, hogy három előadásban is fontos anya-lánya kapcsolatot játszol, Az utolsó tűzijátékban a Bethlen Téri Színházban, az Őszi szonátában és itt a Meggyeskertben is. 

Abban az időszakban vagyok, amikor már érett fejjel kezdem megérteni az anyámat. Mindhárom darab nagyon markáns ebből a szempontból. A Meggyeskertben is egyik pillanatról a másikra otthagyom Ányát, a lányomat, mint egy rongyot, és rohanok vissza Párizsba. Mintha az élet direkt adná nekem ezeket a szerepeket, hogy tessék itt van, gondolkozz a saját anyaságodról, a saját felelősségedről és azon is, hogy meg tudsz-e végre bocsátani az édesanyádnak. Ez nem véletlen szerintem.

Itt a tavasz, milyen hatással van rád, érzel-e valamilyen új lendületet?

Boldog vagyok, hogy végre igazi tavasz van! Az elmúlt években csak két napig tartott, áprilisban még havazott, aztán rekkenő hőség lett. Bár nyári gyerek vagyok, de annyira szükségem van a tavaszra, erre az átmenetre, ahogy egyre hosszabbak a nappalok, mint egy kiszáradt fának, ami mégis elkezd valahol rügyet hozni.  Nagyon örülök neki.  

 

Fejléckép: Udvaros Dorottya (fotó: Rózsa Erika / Nemzeti Színház)

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

„Nincs kitől többé megtanulni, hogyan bocsáthatnánk meg egymásnak” – Konrád Györgyre emlékezve

Pályatársakat, kortárs művészeket, barátokat kértünk meg, hogy pár sorban írjanak Konrád Györgyről, Konrád Györgyhöz.
Klasszikus

Szokolay Ádám nyerte az idei Bartók Világversenyt

A nemzetközi zsűri a szombati nagyzenekari döntő után hozta meg a végső határozatot. A második díjat Balogh Ádám, a harmadikat pedig Peter Klimo kapta.
Klasszikus

Mikor kezdtünk el ráadást követelni a hangversenyeken?

Megszokott dolog: ha a műsor megengedi, addig tapsolunk, míg a muzsikus újra színpadra nem jön, és ráadást ad. Mint minden hagyomány, ez is elkezdődött valamikor.
Vizuál

Átadták a hazai szinkronszakma legrangosabb díjait

A közönség és a kuratórium is szavazott, többek között díjat kapott Bobby Ewing magyar hangja és a Csernobil című sorozat szinkronja is.
Klasszikus

Online elérhető a Fischer Ivánról és a BFZ-ről készült film

2014-ben egy stáb egy éven keresztül követte a Budapesti Fesztiválzenekart és karmesterüket bepillantást engedve munkájukba.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház hír

Bezárja tanodáját Gór Nagy Mária

Nem talált elég tehetséges diákokat, így már csak a kifutó évfolyamokat tanítja a róla elnevezett intézményben a színésznő.
Színház ajánló

Dél-Korea ígértes színházcsinálói Budapesten

Korea és Magyarország harmincéves diplomáciai kapcsolata alkalmából társadalmi jelenségekkel és múltfeldolgozással foglalkozó darabokat láthat a magyar közönség, feltörekvő koreai alkotók tolmácsolásában. Az egyik program a Yangson Project Valami emberi című előadása.
Színház ajánló

Ismét MagdaFeszt lesz Debrecenben

Női sorsokat, női alkotókat mutat be a Szabó Magda írónő előtt tisztelgő harmadik MagdaFeszt, amelyet október 1. és 5. között rendeznek meg Debrecenben.
Színház interjú

„Csak az nem hagyja magát beszippantani, aki eleve előítéletekkel érkezik”

Vörös István író 2003-ban kezdett el dolgozni a Baltazár Színház társulatával, mára pedig egyik legfontosabb pillére a csapat működésének. Igazán különleges helyzet az, amikor egy drámaíró olyan mélyen ismer egy társulatot, hogy szövegeiben képes az ott játszó színészek egyéniségéből kiindulni. Az ő közös munkájuk ilyen.
Színház hír

Műanyagszegény előadással is készül az idén 70 éves Bábszínház

Fesztivállal, konferenciasorozattal, bábkiállítással, drámapályázattal ünnepli fennállásának 70. évfordulóját a Budapest Bábszínház, ahol a környezettudatosságra is igyekeznek jobban ráirányítani a figyelmet.