Színház

Üdvözlet a győzőtől

2013.10.06. 08:00
Ajánlom
A Vidnyánszky Attila vezette Nemzeti Színház első bemutatója kihirdette ünnepi jelentését első közönségének: miénk a színház, a hit, az erő, a jövő. A főigazgató-rendező, hasonlóan a darab emblematikus címszereplőjéhez, egyelőre inkább szavakban, mint tettekben nyilvánul meg. KRITIKA

Van egy ember, Balla Péter. Háborúból jött, mindene odalett. Szert tesz egy (szimbolikus) szamárra, onnantól kezdve abból vezeti le a jövőt. Újrakezdést, házat, hazát kíván építeni rá. Közben a szamárral gyakorlatilag nem foglalkozik, az a szomszéd gondja, ő maga rá sem bagózik. Mondja is, neki nem kell néznie ahhoz, hogy lássa. Amikor a környezete nem veszi komolyan, sőt kineveti az eszméjét, akkor lefizeti a hírszolgáltatókat, hogy ezentúl jót mondjanak róla.

Az nem derül ki, hogy emberünk mit talált ki, mit akar az állattal egyáltalán, mihez kezd vele. Ha jobban megnézzük, tulajdonképpen egyáltalán semmit nem csinál ez a mi Balla Péterünk, csak beszél folyton. Lelkesen és lelkesítőn, egyszerűen, népiesen, utat mutatón. Hitet, akaratot, nemzetet emleget. Szavakból épít győzelmi diadalívet.

Egyszer csak beállít hozzá egy idős bácsi, akinek kicsit talán megzavarta fejét a gyermeke 17 évvel ezelőtti, tragikus halála miatti fájdalom. Egyezséget ajánl emberünknek: vegye el lelkifeleségnek az ő néhai lányát, s ez esetben nekiadja a régóta gyűjtögetett hozományt. Balla Péter hamar rááll erre, egy lelki húron pendülve hirtelen támadt apósával. Másnap elindul az öreggel, hogy az ő pénzén házat építtessen magának. Hanem rögtön beleszeret az ács szép, fiatal, s kézzelfogható lányába. Meg is próbálja rábeszélni Borókát, legyen a lelki feleségét kiegészítő testi felesége, s költözzön bé vele az új házba.

Eddigre már az egész környék hiszi, bízza és akarja Balla Péter szamarát. Pláne mert közben a gépesítésről kiderült: veszélyes, ártalmas, retrográd dolog. A szamár az igazi, nem a modernizáció. Az állat azonban eltűnt, elszökött, s mintha magával vitte volna a főhős szerencséjét is.

A történet rémdrámába fordul - vigyázat, spoiler! ez a bekezdés átugorható -, de népmesei módon oldódik meg. A templomépítésre készülő ács elárulja, hogy 17 évvel ezelőtt az ő kislányát vadak tépték szét az erdőben, ezután lopott magának egy másik négyévest, aki iránt igen régóta érez szenvedélyes szerelmet. Így a Balla Péter után ácsingózó Borókáról kiderül, hogy valójában a gyászoló öregember leánya.

Minden irányból elhárultak az akadályok a főhős nősülése és boldogulása előtt. A nép által immár bálványozott férfi győztesen került ki aggályos helyzetéből. Elég volt hozzá nagyon akarni. Hűnek sem kellett maradnia, a pénzt is megtarthatta, dolgoznia sem volt szükséges, házhoz is jutott, feleséghez is. "Egy brancs maguk" - mondaná a smasszer A tanú című filmből. Merész mese - mondanánk mi magunk.

A fentiekben Tamási Áron Vitéz lélek című példázatának egy lehetséges olvasatát ismertettük. Természetesen a Nemzeti Színházban Vidnyánszky Attila rendezése nem ilyenformán értelmezi a történetet. Sőt, tulajdonképpen nem értelmezi sehogy. Ezúttal a színrevitel epikus módját választotta a rendező - mint azt nyilatkozataiban közölte. Bár nem vagyunk biztosak abban, hogy ez jó megoldás Tamási Áron vitatott értékű, dramaturgiailag több sebből vérző, tündérrealista-költői-misztikus-szimbolikus-mesés műve esetében. (Bocsárdi László például a rendezői fantáziáját mozgósította a sepsiszentgyörgyiek 1997-es, jelentős Vitéz lélek-bemutatójához.)

Vidnyánszky Attila a példázat műfaji megjelölésre összpontosított. Ezt az teszi szembetűnővé, hogy a hitre, akaratra, nemzetre, újrakezdésre, templomépítésre vonatkozó kijelentéseket rendre aláhúzza, kiemeli világítással vagy zenei effektussal. Amúgy az előadásnak kakukktojás jellegű modern eleme Könczey Árpád zenéje. Nemcsak tárogató tárogat, hanem olykor szinte free jazzes futamok szorgalmazzák az atmoszférateremtést. Amelyben egyébként a második felvonás erdei képe a legeredményesebb, amikor is az Olekszandr Bilozub tervezte égigérő (de földig nem) fatörzsek szépségesen lengedeznek a szerelmesen szaladgáló Boróka körül. Martinovics Dorina lányos dacból teremt erős, tiszta figurát.

Néhány ponton Szász Zsolt dramaturg és a rendező változtattak - nem mindig teljesen hűek a szerző kottájához. Akadnak komikus, lírai vagy taktikus szövegbetoldások. S Balla Péter a színpadon nem ad pénzt a rajta csúfolódó gyerekeknek, hanem pusztán a szavai erejével bírja jobb belátásra őket. Valamint végez némi munkát: vonókéssel lehánt mintegy kétméternyi fakérget. (Valószínűleg nem gerendán dolgozik az építkezéshez, mert ahhoz bárdolni szoktak - asztalosunk szíves közlése.)

A férjhez menni kívánkozó Panna szerepében Tóth Auguszta nem az előírt "együgyű, botladozó" nőt játssza, hanem gyöngyöző kacajú, riszáló, dévajforma fehérnépet. A stílben ennél is tovább megy - vissza, nagyjából a népszínművek múltmúlt századvégi hőskoráig - a Sárit adó Nagy Anna. Férjeként a Balu-alakítását idéző Reviczky Gábor komédiázik hatásosan, nagy színészi szakértelemmel kamatoztatva a kedélyes feleséggyűlölet szövegpoénjait. Horváth Lajos Ottót az ács megformálásában Lázár robbanásra kész belső feszültsége vezérli. Trill Zsolt Balla Péterként előveszi jól ismert tájszólását, s az egyszerű népiség átütő erejének Soós Imre-i mosolyaival közvetíti a mondanivalót.

A Vidnyánszky Attila vezette Nemzeti Színház első bemutatója kihirdette ünnepi jelentését első közönségének: miénk a színház, a hit, az erő, a jövő. A főigazgató-rendező, hasonlóan a darab emblematikus címszereplőjéhez, egyelőre inkább szavakban, mint tettekben nyilvánul meg. Őszinte érdeklődéssel és remélve várjuk a további bemutatókat, amikor az üzenetek talán majd összetettebb, izgalmasabb, maibb színház formájában is kifejezésre jutnak.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Színes, szélesvásznú életműdíjak a magyar film ünnepén

Megszámlálhatatlan filmben és televíziós alkotásban játszottak az 5. Magyar Filmhét életműdíjasai: Andorai Péter, Bánsági Ildikó, Bodrogi Gyula, Koncz Gábor és Venczel Vera. A díjátadóval megkezdődött a filmhét, hét kategóriában összesen 203 filmet vetítenek a Corvin moziban.
Színház

Udvaros Dorottya: „Mintha az élet direkt adná nekem ezeket a szerepeket”

Világhírű román rendező, Silviu Purcărete állította színpadra a Nemzeti Színházban Csehov utolsó, összegző főművét, a Meggyeskertet. A román és az orosz színházi iskoláról, Csehovról és a tavaszról is beszélt a női főszerepet alakító Udvaros Dorottya.
Klasszikus

Megújul a Virtuózok, május elejétől már nézheti a tévében

Idén kamaraegyüttesek versenyeznek a Virtuózok 5. évadában, május 3-án lesz a széria első adása. Mutatjuk, kik versenyeznek!
Jazz/World

Mary Lou Williams, aki az ujjaival imádkozott zongorázás közben

A női zenészekről szóló sorozatunkból nem hiányozhat Mary Lou Williams, aki nemcsak azért izgalmas, mert elsőként szerzett érvényt magának női zeneszerzőként és zongoristaként, de azért is, mert beemelte zenéjébe azt a spirituális töltetet, ami a szakrális jazz anyjává avatta őt.
Vizuál

Ruben Brandt visszatért a tett helyére – interjú Milorad Krstić-csel

Milorad Krstić animált krimije, a Ruben Brandt 40 ezer néző felett jár, és közel került az Oscar-jelöltséghez. A Műcsarnokban rendezett kiállítással a kör teljessé vált, a festménytolvaj visszatért születési helyére. A művészettörténeti utalásokkal zsúfolt mozi 2018 egyik legmeghatározóbb mozzanata volt a magyar kultúrában, így alkotója bekerült az idei Kult50-be is.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház magazin

Ne próbáljuk eldönteni, hogy a saját határaink a gyerek határai is

Így foglalta össze a beszélgetést vezető Veiszer Alinda a gyerek- és ifjúsági színházról szóló Jó kérdés legfontosabb tanulságát. A konklúziót Hoffer Károly bábszínész, bábrendező, látványtervező, Pogány Judit színművész és Vidovszky György rendező segítették levonni a moderátornak, a hallgatóknak, és most a Fidelio olvasóinak is.
Színház interjú

Udvaros Dorottya: „Mintha az élet direkt adná nekem ezeket a szerepeket”

Világhírű román rendező, Silviu Purcărete állította színpadra a Nemzeti Színházban Csehov utolsó, összegző főművét, a Meggyeskertet. A román és az orosz színházi iskoláról, Csehovról és a tavaszról is beszélt a női főszerepet alakító Udvaros Dorottya.
Színház hír

Pogány Judit a Kritikus Céh életműdíjasa

Az életműdíjat Pogány Judit szeptember 22-én, a Színikritikusok díjának átadó gáláján veszi majd át a Katona József Színházban.
Színház kisvárda

Összeállt a kisvárdai színházi fesztivál programja

A 12 versenyelőadás mellett 11 versenyen kívüli színházi darab, koncertek, előadói estek, bábelőadások és a már hagyományos hallgatói minifesztivál szerepel a június 21. és 29. között megrendezendő Magyar Színházak 31. Kisvárdai Fesztiváljának idei programjában.
Színház ajánló

A kirekesztésről szóló előadással járja az ország iskoláit két fiatal színész

Eke Angéla és Bán Bálint Elfog/adsz címmel készített diákoknak szóló vizuális nevelési programot, amelyen keresztül az elfogadás fontosságát hangsúlyozzák.