Színház

Üdvözlet a győzőtől

2013.10.06. 08:00
Ajánlom
A Vidnyánszky Attila vezette Nemzeti Színház első bemutatója kihirdette ünnepi jelentését első közönségének: miénk a színház, a hit, az erő, a jövő. A főigazgató-rendező, hasonlóan a darab emblematikus címszereplőjéhez, egyelőre inkább szavakban, mint tettekben nyilvánul meg. KRITIKA

Van egy ember, Balla Péter. Háborúból jött, mindene odalett. Szert tesz egy (szimbolikus) szamárra, onnantól kezdve abból vezeti le a jövőt. Újrakezdést, házat, hazát kíván építeni rá. Közben a szamárral gyakorlatilag nem foglalkozik, az a szomszéd gondja, ő maga rá sem bagózik. Mondja is, neki nem kell néznie ahhoz, hogy lássa. Amikor a környezete nem veszi komolyan, sőt kineveti az eszméjét, akkor lefizeti a hírszolgáltatókat, hogy ezentúl jót mondjanak róla.

Az nem derül ki, hogy emberünk mit talált ki, mit akar az állattal egyáltalán, mihez kezd vele. Ha jobban megnézzük, tulajdonképpen egyáltalán semmit nem csinál ez a mi Balla Péterünk, csak beszél folyton. Lelkesen és lelkesítőn, egyszerűen, népiesen, utat mutatón. Hitet, akaratot, nemzetet emleget. Szavakból épít győzelmi diadalívet.

Egyszer csak beállít hozzá egy idős bácsi, akinek kicsit talán megzavarta fejét a gyermeke 17 évvel ezelőtti, tragikus halála miatti fájdalom. Egyezséget ajánl emberünknek: vegye el lelkifeleségnek az ő néhai lányát, s ez esetben nekiadja a régóta gyűjtögetett hozományt. Balla Péter hamar rááll erre, egy lelki húron pendülve hirtelen támadt apósával. Másnap elindul az öreggel, hogy az ő pénzén házat építtessen magának. Hanem rögtön beleszeret az ács szép, fiatal, s kézzelfogható lányába. Meg is próbálja rábeszélni Borókát, legyen a lelki feleségét kiegészítő testi felesége, s költözzön bé vele az új házba.

Eddigre már az egész környék hiszi, bízza és akarja Balla Péter szamarát. Pláne mert közben a gépesítésről kiderült: veszélyes, ártalmas, retrográd dolog. A szamár az igazi, nem a modernizáció. Az állat azonban eltűnt, elszökött, s mintha magával vitte volna a főhős szerencséjét is.

A történet rémdrámába fordul - vigyázat, spoiler! ez a bekezdés átugorható -, de népmesei módon oldódik meg. A templomépítésre készülő ács elárulja, hogy 17 évvel ezelőtt az ő kislányát vadak tépték szét az erdőben, ezután lopott magának egy másik négyévest, aki iránt igen régóta érez szenvedélyes szerelmet. Így a Balla Péter után ácsingózó Borókáról kiderül, hogy valójában a gyászoló öregember leánya.

Minden irányból elhárultak az akadályok a főhős nősülése és boldogulása előtt. A nép által immár bálványozott férfi győztesen került ki aggályos helyzetéből. Elég volt hozzá nagyon akarni. Hűnek sem kellett maradnia, a pénzt is megtarthatta, dolgoznia sem volt szükséges, házhoz is jutott, feleséghez is. "Egy brancs maguk" - mondaná a smasszer A tanú című filmből. Merész mese - mondanánk mi magunk.

A fentiekben Tamási Áron Vitéz lélek című példázatának egy lehetséges olvasatát ismertettük. Természetesen a Nemzeti Színházban Vidnyánszky Attila rendezése nem ilyenformán értelmezi a történetet. Sőt, tulajdonképpen nem értelmezi sehogy. Ezúttal a színrevitel epikus módját választotta a rendező - mint azt nyilatkozataiban közölte. Bár nem vagyunk biztosak abban, hogy ez jó megoldás Tamási Áron vitatott értékű, dramaturgiailag több sebből vérző, tündérrealista-költői-misztikus-szimbolikus-mesés műve esetében. (Bocsárdi László például a rendezői fantáziáját mozgósította a sepsiszentgyörgyiek 1997-es, jelentős Vitéz lélek-bemutatójához.)

Vidnyánszky Attila a példázat műfaji megjelölésre összpontosított. Ezt az teszi szembetűnővé, hogy a hitre, akaratra, nemzetre, újrakezdésre, templomépítésre vonatkozó kijelentéseket rendre aláhúzza, kiemeli világítással vagy zenei effektussal. Amúgy az előadásnak kakukktojás jellegű modern eleme Könczey Árpád zenéje. Nemcsak tárogató tárogat, hanem olykor szinte free jazzes futamok szorgalmazzák az atmoszférateremtést. Amelyben egyébként a második felvonás erdei képe a legeredményesebb, amikor is az Olekszandr Bilozub tervezte égigérő (de földig nem) fatörzsek szépségesen lengedeznek a szerelmesen szaladgáló Boróka körül. Martinovics Dorina lányos dacból teremt erős, tiszta figurát.

Néhány ponton Szász Zsolt dramaturg és a rendező változtattak - nem mindig teljesen hűek a szerző kottájához. Akadnak komikus, lírai vagy taktikus szövegbetoldások. S Balla Péter a színpadon nem ad pénzt a rajta csúfolódó gyerekeknek, hanem pusztán a szavai erejével bírja jobb belátásra őket. Valamint végez némi munkát: vonókéssel lehánt mintegy kétméternyi fakérget. (Valószínűleg nem gerendán dolgozik az építkezéshez, mert ahhoz bárdolni szoktak - asztalosunk szíves közlése.)

A férjhez menni kívánkozó Panna szerepében Tóth Auguszta nem az előírt "együgyű, botladozó" nőt játssza, hanem gyöngyöző kacajú, riszáló, dévajforma fehérnépet. A stílben ennél is tovább megy - vissza, nagyjából a népszínművek múltmúlt századvégi hőskoráig - a Sárit adó Nagy Anna. Férjeként a Balu-alakítását idéző Reviczky Gábor komédiázik hatásosan, nagy színészi szakértelemmel kamatoztatva a kedélyes feleséggyűlölet szövegpoénjait. Horváth Lajos Ottót az ács megformálásában Lázár robbanásra kész belső feszültsége vezérli. Trill Zsolt Balla Péterként előveszi jól ismert tájszólását, s az egyszerű népiség átütő erejének Soós Imre-i mosolyaival közvetíti a mondanivalót.

A Vidnyánszky Attila vezette Nemzeti Színház első bemutatója kihirdette ünnepi jelentését első közönségének: miénk a színház, a hit, az erő, a jövő. A főigazgató-rendező, hasonlóan a darab emblematikus címszereplőjéhez, egyelőre inkább szavakban, mint tettekben nyilvánul meg. Őszinte érdeklődéssel és remélve várjuk a további bemutatókat, amikor az üzenetek talán majd összetettebb, izgalmasabb, maibb színház formájában is kifejezésre jutnak.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Amerikáig is eljutott a nagy port kavart Billy Elliot-ügy híre

Az egyik legnépszerűbb hollywoodi portál „gaygate”-ről, azaz meleg-botrányról ír az elmaradt előadásokkal kapcsolatban.
Vizuál

Instagramon dokumentálta apja halálát egy fotós

Apja élete utolsó tanítását akarta átadni fiának, akinek teljesen hiányzott addigi életéből - fia pedig így, fotókon keresztül próbálta feldolgozni a tragédiát. A sorozat végül mindkettőjük számára sokkal többet adott.
Tánc

Mesternő, nagybetűvel

Lőrinc Katalin egy személyben aktív táncos, pedagógus és teoretikus. Június 25-én a Müpában mutatkoznak be tanítványai, akik már az ő új oktatási metódusa szerint végeztek a Táncművészeti Egyetemen. Emellett nemrég megjelent, A test mint szöveg című könyvéről is beszélgettünk.
Zenés színház

Gördülő titkárság az Operában

Az Ybl-palota korszerűsítése új kihívások elé állította az Opera művészeti osztályait, a nehézségekből azonban igyekeznek előnyt kovácsolni: az Andrássy úti játszóhely kiesését az új évadban is nagyszabású turnék egész sorával tervezik ellensúlyozni.
Klasszikus

Molto scherzando: Ilyen, ha a karmester szelfibotra cseréli a pálcát

Persze csak a Photoshop segítségével, egy komoly karmester soha nem tenne ilyet!

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Színház rómeó és júlia

Működik a kémia Vecsei H. Miklós és Mészáros Blanka között

Megkezdődtek a Szegedi Szabadtéri Játékok új Shakespeare-bemutatójának, a Rómeó és Júlia próbái Hegedűs D. Géza vezetésével.
Színház kritika

Kapitalista rémuralom és forróvérű balkáni ösztönvilág

Átalakult a TESZT (Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó) válogatási rendszere, ennek következtében talán „közönségbarátabb” lett a programja. De szellemiségéből, merészségéből, izgalmasságából mit sem veszített.
Színház szeged

Izgalmas színházi merítéssel és workshoppal vár augusztusban a THEALTER

Az idén 28. alkalommal jelentkező szegedi fesztivál a független színházak egyik legfontosabb hazai fóruma, amely a hazai és határon túli előadások mellett kritikusműhellyel is várja a színházkedvelőket augusztus 3-11. között.
Színház interjú

„Egyszerre szívbemarkoló és komikus” – Interjú Horváth Csabával

Izgalmas és sűrű időszakot jelent a nyár a Forte Társulat számára: május végén mutatták be Az öngyilkos című fekete komédiát a Szkénében, majd fesztiválszereplés fesztiválszereplést ér. A társulat vezetőjével, Horváth Csaba rendező-koreográfussal beszélgettünk.
Színház óbudai társaskör

Óbudai Nyár az Óbudai Társaskör kertjében

Az elmúlt évek hagyományait folytatva idén nyáron is várja közönségét az Óbudai Nyár keretében az Óbudai Társaskör kertje.