Színház

Üdvözlet a győzőtől

2013.10.06. 08:00
Ajánlom
A Vidnyánszky Attila vezette Nemzeti Színház első bemutatója kihirdette ünnepi jelentését első közönségének: miénk a színház, a hit, az erő, a jövő. A főigazgató-rendező, hasonlóan a darab emblematikus címszereplőjéhez, egyelőre inkább szavakban, mint tettekben nyilvánul meg. KRITIKA

Van egy ember, Balla Péter. Háborúból jött, mindene odalett. Szert tesz egy (szimbolikus) szamárra, onnantól kezdve abból vezeti le a jövőt. Újrakezdést, házat, hazát kíván építeni rá. Közben a szamárral gyakorlatilag nem foglalkozik, az a szomszéd gondja, ő maga rá sem bagózik. Mondja is, neki nem kell néznie ahhoz, hogy lássa. Amikor a környezete nem veszi komolyan, sőt kineveti az eszméjét, akkor lefizeti a hírszolgáltatókat, hogy ezentúl jót mondjanak róla.

Az nem derül ki, hogy emberünk mit talált ki, mit akar az állattal egyáltalán, mihez kezd vele. Ha jobban megnézzük, tulajdonképpen egyáltalán semmit nem csinál ez a mi Balla Péterünk, csak beszél folyton. Lelkesen és lelkesítőn, egyszerűen, népiesen, utat mutatón. Hitet, akaratot, nemzetet emleget. Szavakból épít győzelmi diadalívet.

Egyszer csak beállít hozzá egy idős bácsi, akinek kicsit talán megzavarta fejét a gyermeke 17 évvel ezelőtti, tragikus halála miatti fájdalom. Egyezséget ajánl emberünknek: vegye el lelkifeleségnek az ő néhai lányát, s ez esetben nekiadja a régóta gyűjtögetett hozományt. Balla Péter hamar rááll erre, egy lelki húron pendülve hirtelen támadt apósával. Másnap elindul az öreggel, hogy az ő pénzén házat építtessen magának. Hanem rögtön beleszeret az ács szép, fiatal, s kézzelfogható lányába. Meg is próbálja rábeszélni Borókát, legyen a lelki feleségét kiegészítő testi felesége, s költözzön bé vele az új házba.

Eddigre már az egész környék hiszi, bízza és akarja Balla Péter szamarát. Pláne mert közben a gépesítésről kiderült: veszélyes, ártalmas, retrográd dolog. A szamár az igazi, nem a modernizáció. Az állat azonban eltűnt, elszökött, s mintha magával vitte volna a főhős szerencséjét is.

A történet rémdrámába fordul - vigyázat, spoiler! ez a bekezdés átugorható -, de népmesei módon oldódik meg. A templomépítésre készülő ács elárulja, hogy 17 évvel ezelőtt az ő kislányát vadak tépték szét az erdőben, ezután lopott magának egy másik négyévest, aki iránt igen régóta érez szenvedélyes szerelmet. Így a Balla Péter után ácsingózó Borókáról kiderül, hogy valójában a gyászoló öregember leánya.

Minden irányból elhárultak az akadályok a főhős nősülése és boldogulása előtt. A nép által immár bálványozott férfi győztesen került ki aggályos helyzetéből. Elég volt hozzá nagyon akarni. Hűnek sem kellett maradnia, a pénzt is megtarthatta, dolgoznia sem volt szükséges, házhoz is jutott, feleséghez is. "Egy brancs maguk" - mondaná a smasszer A tanú című filmből. Merész mese - mondanánk mi magunk.

A fentiekben Tamási Áron Vitéz lélek című példázatának egy lehetséges olvasatát ismertettük. Természetesen a Nemzeti Színházban Vidnyánszky Attila rendezése nem ilyenformán értelmezi a történetet. Sőt, tulajdonképpen nem értelmezi sehogy. Ezúttal a színrevitel epikus módját választotta a rendező - mint azt nyilatkozataiban közölte. Bár nem vagyunk biztosak abban, hogy ez jó megoldás Tamási Áron vitatott értékű, dramaturgiailag több sebből vérző, tündérrealista-költői-misztikus-szimbolikus-mesés műve esetében. (Bocsárdi László például a rendezői fantáziáját mozgósította a sepsiszentgyörgyiek 1997-es, jelentős Vitéz lélek-bemutatójához.)

Vidnyánszky Attila a példázat műfaji megjelölésre összpontosított. Ezt az teszi szembetűnővé, hogy a hitre, akaratra, nemzetre, újrakezdésre, templomépítésre vonatkozó kijelentéseket rendre aláhúzza, kiemeli világítással vagy zenei effektussal. Amúgy az előadásnak kakukktojás jellegű modern eleme Könczey Árpád zenéje. Nemcsak tárogató tárogat, hanem olykor szinte free jazzes futamok szorgalmazzák az atmoszférateremtést. Amelyben egyébként a második felvonás erdei képe a legeredményesebb, amikor is az Olekszandr Bilozub tervezte égigérő (de földig nem) fatörzsek szépségesen lengedeznek a szerelmesen szaladgáló Boróka körül. Martinovics Dorina lányos dacból teremt erős, tiszta figurát.

Néhány ponton Szász Zsolt dramaturg és a rendező változtattak - nem mindig teljesen hűek a szerző kottájához. Akadnak komikus, lírai vagy taktikus szövegbetoldások. S Balla Péter a színpadon nem ad pénzt a rajta csúfolódó gyerekeknek, hanem pusztán a szavai erejével bírja jobb belátásra őket. Valamint végez némi munkát: vonókéssel lehánt mintegy kétméternyi fakérget. (Valószínűleg nem gerendán dolgozik az építkezéshez, mert ahhoz bárdolni szoktak - asztalosunk szíves közlése.)

A férjhez menni kívánkozó Panna szerepében Tóth Auguszta nem az előírt "együgyű, botladozó" nőt játssza, hanem gyöngyöző kacajú, riszáló, dévajforma fehérnépet. A stílben ennél is tovább megy - vissza, nagyjából a népszínművek múltmúlt századvégi hőskoráig - a Sárit adó Nagy Anna. Férjeként a Balu-alakítását idéző Reviczky Gábor komédiázik hatásosan, nagy színészi szakértelemmel kamatoztatva a kedélyes feleséggyűlölet szövegpoénjait. Horváth Lajos Ottót az ács megformálásában Lázár robbanásra kész belső feszültsége vezérli. Trill Zsolt Balla Péterként előveszi jól ismert tájszólását, s az egyszerű népiség átütő erejének Soós Imre-i mosolyaival közvetíti a mondanivalót.

A Vidnyánszky Attila vezette Nemzeti Színház első bemutatója kihirdette ünnepi jelentését első közönségének: miénk a színház, a hit, az erő, a jövő. A főigazgató-rendező, hasonlóan a darab emblematikus címszereplőjéhez, egyelőre inkább szavakban, mint tettekben nyilvánul meg. Őszinte érdeklődéssel és remélve várjuk a további bemutatókat, amikor az üzenetek talán majd összetettebb, izgalmasabb, maibb színház formájában is kifejezésre jutnak.

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

Ezeket a könyveket vásárolták legtöbben karácsonyra

A könyv az egyik legjobb dolog, ami a fa alá kerülhet – legalábbis szerintünk. A decemberi eladási adatokból az is kiderül, hogy melyik kötetekkel lepték meg szeretteiket a vásárlók.
Tánc

Szergej Polunyin elvesztette a józan eszét?

Először a mellkasára tetováltatta egy politikus arcképét, majd homofób és kirekesztő üzeneteket posztolt Instagram oldalán. A táncvilág komoly aggodalmát fejezte ki a táncos mentális állapota miatt.
Klasszikus

Mit játszhat egy fagottista a tévémacin túl?

A kérdésre a választ Stefán Zsófia koncertje adhatja meg, aki a Concerto Zeneházban lép fel január 14-én.
Vizuál

Pont a Mona Lisánál nem működik a Mona Lisa-hatás

Leonardo da Vinci híres portréjához számos rejtély kapcsolódik a hölgy személyétől a mosoly okáig. Az egyik legutóbbi kutatás annak járt utána, tényleg követi-e a tekintetével a titokzatos asszony a nézőit.
Könyv

Rovarokkal, penésszel, idővel való küzdelem a corvinák védelmében

Vegyészek, restaurátorok, ötvös- és textilművészek is munkálkodtak azért, hogy Mátyás király világhírű kódexei fennmaradjanak.

Támogatott mellékleteink

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház ajánló

Isten férfi vagy nő? – Halhatatlan a FÉMben

Márton Andrással és Andai Katival a főszerepben mutatta be a FÉM Cziczó Attila Halhatatlan című drámáját. Lehet-e sírni az élettel? Lehet-e nevetni a halállal?
Színház hír

Meglepetéssel indítja az évet a Proton Színház

A színházzal nem rendelkező társulat a föld alá csábítja nézőit.
Színház átrium

Átrium Mecénás Program

Ahogy számos intézmény, az Átrium fennmaradása is bizonytalan a kultúrtao eltörlése után. A színház egy kreatív támogatói kampányban kéri a közönsége segítségét.
Színház galéria

Ez volt az év díszlete és jelmeze - Galéria

A Látványtér 2018 címmel megrendezett szakmai kiállítás pénteki finisszázsán adták át az év jelmeztervezője és az év díszlettervezője díjat a FUGA-ban.
Színház ajánló

4 mondat a FÉMről

Kis színház vagyunk, kis költségvetéssel, ám annál nagyobb kiadásokkal. Próbáljuk a magunk erejéből fenntartani ezt a belvárosi kulturális teret, de magunk kevesek vagyunk ahhoz, hogy mindenkihez eljusson a hírünk.