Színház

Úgy döntöttem, hogy ünneprontó leszek

2017.06.29. 15:44
Ajánlom
A legutóbbi alkalmak művészvendégei után ismét egy tudósember, Takács Ferenc irodalomtörténész volt a Madách Színház Szerelmünk, Shakespeare fesztiválján futó Az én Shakespeare-em című beszélgetéssorozat előadója, aki a drámaíró szinte már vallásos kultuszáról tartott előadást.

Takács azzal kezdte, hogy a III. Richárdból származó kicsavart idézettel elmondta: ünneprontó lesz, és a Shakespeare-ről szóló közmegegyezés fonákját mutatja meg. Ma ugyanis még mindig egyenesen blaszfémiának számít, ha valaki a szerzőről nem a legnagyobb megbecsülés hangján, nem szuperlatívuszokban beszél.

Shakespeare félisten, vagy tán egészen az, kultikus magasságokban lebeg, olyan figurává vált, akiről vagy jót, vagy semmit mondhatunk csak

– szögezte le az irodalomtudós.

Takács Ferenc

Takács Ferenc (Fotó/Forrás: Madách színház)

Takács Ferenc először arról mesélt, hogyan emelkedett Shakespeare ilyen kvázi vallásos térbe. Saját korában ugyanis az író még csak egy volt a többiek között.

Az akkortájt gyakran emlegetett öt-hat szerző közt szerepelt, de semmi több.

A Shakespeare-t dicsőítő retorika John Rider költőhöz, az első igazi irodalomtudóshoz, irodalomkritikushoz köthető, aki a XVII. század végén egy esszéjében összehasonlíthatatlannak és géniusznak nevezte.

A dolog a XVIII. században még jobban beindult: akkoriban a színházak folyamatosan játszották Shakespeare műveit, és az előadások a különböző sztárszínészek „versenydarabjaivá” váltak. Az egyik ilyen sztárszínész, David Garrick úgy döntött, hogy jubileumi Shakespeare-ünnepet szervez a szerző szülővárosában, Stratfordban. A jeles eseményre végül öt év csúszással, Shakespeare születésének kétszázadik évfordulója helyett 1769-ben került sor, de ekkor és itt született meg az igazi Shakespeare-kultusz, a szerző szobrának leleplezésével, őt dicsőítő versekkel és olyan élőképekkel, mint például a Shakespeare mennybe menetele című.

Ezt követően a romantika korában egyenesen elszabadult a pokol. A kor olyan írói, költői, mint például Coleridge vagy Keats transzcendens zseniként tisztelték a szerzőt, aki ebben a korszakban kezdett igazán kulturális exportcikké válni, így a Shakespeare-imádat más országokban, köztük Németországban és hazánkban is elterjedt. Magyarországra a világlátott költő, Kisfaludy Sándor hozta be, és az angol Bárdhoz kapcsolódó őrület viharos gyorsasággal terjedt el.

„Shakespeare egymaga fele a teremtésnek” – tartotta például Petőfi, a többi kortársak pedig

Isten másodszülöttjeként, Stratfordot pedig második Betlehemként emlegették.

A modern időkbe érve némiképp lehiggadt az eksztázis, a kultusz azonban ettől kezdve ipari kiegészítést kap, azaz kommercializálódni kezd. Ma mindez odáig fajult, hogy  évi 10 millió turista látogat Stratfordba és környékére, amelynek mindenképpen pozitív folyománya, hogy a régióban 11 ezer munkahely kapcsolódik közvetlenül Shakespeare-hez.

A Shakespeare iránti kritikátlan rajongáshoz azonban nem mindenki csatlakozott. Nagy ellenzői közé tartozik például T.S. Eliot, aki egy tanulmányában a Hamletet félresikerült műnek nevezte, de Shakespeare-szkeptikus volt G.B. Shaw és Tolsztoj is. Takács Ferenc szerint a Shakespeare-hez rendelt túlzó retorika fonákja, hogy ha ő az egyetlen és a minden, akkor mi van a többi nagysággal.

A túlzott Shakespeare-rajongás vezetett el ezenkívül azokhoz a felvetésekhez is, melyek szerint valójában nem is William Shakespeare írta a neki tulajdonított csodálatos műveket. A XIX. században ugyanis a figura már olyan transzcendens magasságokba emelkedett, hogy az igazi Shakespeare alakja, egy egyszerű kereskedő fia már nem volt alkalmas ennek a szerepnek a betöltésére. Ekkor kezdtek el terjedni az első olyan összeesküvés-elméletek, amelyek kétségbe vonták Shakespeare valódi szerzőségét (korábbi cikkünket erről itt olvashatja).

Shakespeare vajon ki?

Kapcsolódó

Shakespeare vajon ki?

A William Shakespeare szerzőségét megkérdőjelező elméletek a XIX. század közepe óta egészen a mai napig tartják magukat. Az antistratfordiánusok makacsul hisznek benne, hogy valójában nem Shakespeare a Shakespeare-darabok szerzője – de akkor vajon ki?

A legnépszerűbb teóriák szerint valójában a szintén drámaíró Christopher Marlowe, esetleg Francis Bacon filozófus, illetve Edward de Vere, Oxford grófja állt Shakespeare drámái mögött. Az idők során

ötvennél is több név merült fel, a legvadabb elképzelések pedig még I. Erzsébet királynőt vagy Jakab királyt is felvetették jelöltként.
Takács Ferenc

Takács Ferenc (Fotó/Forrás: Madách színház)

Egyes elméletek olyan szilárdan tartották magukat, hogy még Mark Twaint vagy Freudot is meggyőzték az igazukról (előbbi Bacont, utóbbi De Vere-t tartotta Shakespeare-nek). A legújabb jelöltek között pedig még izgalmasabb neveket találunk, például Aemilia Bassanót, az első angol költőnőt vagy William Nugentet, az ír lázadót.

Ezekkel az elméletekkel Takács szerint csak az a gond, hogy mind utólagos teóriák, legalább 250 év múltán merültek csak fel. Így logikusan vetődik fel a kérdés:

a kortársak vajon miért nem fogtak gyanút?

Shakespeare például gyakran dolgozott társszerzőkkel, akiknek a szeme előtt dolgozott a szövegeken – ha valakiknek, nekik igazán át kellett volna látniuk a szitán. Nem véletlen, hogy a hivatalos irodalomtörténet egy percig sem fogadta el ezeket a felvetéseket – gondolatkísérletként azonban ezen az estén is izgalmas volt meghallgatni őket.

Az én Shakespeare-em című beszélgetéssorozat június 29-én Szikora János rendezővel folytatódik.

A további vendégekről és a Szerelmünk, Shakespeare fesztivál többi programjáról bővebb információ ide kattintva található.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

A mi Chicagónk

A Chicago a minőségi szórakoztatóipar egy legsikerültebb darabja. Nem azért persze, mert igen jól meg van csinálva. Inkább azért, mert jól ki van találva. Nemcsak a társadalmat leplezi le, de önmagát is. Alföldi Róbert rendezésében, a Kultúrbrigád és az Átrium előadásában pedig a mi, honi állapotainkat is.
Klasszikus

Varázslatosan festő koncertközpont épül Münchenben

Az osztrák Cukrowicz Nachbaur Architekte mérnökei építik azt a koncertpalotát, amelynek nagytermében 1800 néző kaphat majd helyet.
Klasszikus

Fidelio Klasszik: Bérczes, Elsässer, Tóth Vera

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása július 14-én lesz hallható a 92.1-en.
Vizuál

Frida hétfőnként is fogad

A nagy érdeklődésre való tekintettel július harmadik hetétől hétfőnként is látogatható a Nemzeti Galériában a Frida Kahlo-kiállítás.
Vizuál

Száz ólomkatonát cserélt egy vetítőgépre és az egész élete megváltozott

70 film, öt feleség, kilenc gyerek. A 100 éve született Ingmar Bergman titkát próbálják megfejteni hozzátartozók, munkatársak, kutatók, köztük a rendező egykori asszisztense, a magyar származású Katinka Faragó a legendás svédről készült dokumentumfilmben.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Színház hírek

Ők a Színikritikusok díja várományosai

A Színházi Kritikusok Céhe 39. alkalommal adja át az előző évad legkiemelkedőbb színházi teljesítményeinek járó elismerést szeptemberben.
Színház magyar színház

Az Operettszínház és a Magyar Színház vezetésére írtak ki pályázatot

A kiírások szerint mindkét pályázat nyertese 2019. február 1-jétől öt évig töltheti be a vezetői pozíciót.
Színház etikett

Focimeccset néztek telefonon egy színdarab közben – a színészek felháborodtak

A két angol hölgyet nem akadályozták a színpadon zajló események abban, hogy megtudják, ki nyerte a büntetőpárbajt. A színészek a Twitteren fakadtak ki a bunkó nézők miatt.
Színház szavazás

Döntsön a Kaszás Attila-díj sorsáról!

Az idei jelöltek: Farkas Ignác, Nagy Csongor Zsolt és Varga Klári. A közönség augusztus 24-én éjfélig szavazhat a három színművészre.
Színház fesztivál

Csak érzed, hogy jó, és itt a helyed – Megérkezett az idei Katlan-himnusz

Immár tizenegyedik alkalommal rúghatjuk le a cipőnket és adhatjuk át magunkat a változatos, emberarcú és nyitott Ördögkatlan Fesztiválnak július 31. és augusztus 4. között.