Színház

Úgy döntöttem, hogy ünneprontó leszek

2017.06.29. 15:44
Ajánlom
A legutóbbi alkalmak művészvendégei után ismét egy tudósember, Takács Ferenc irodalomtörténész volt a Madách Színház Szerelmünk, Shakespeare fesztiválján futó Az én Shakespeare-em című beszélgetéssorozat előadója, aki a drámaíró szinte már vallásos kultuszáról tartott előadást.

Takács azzal kezdte, hogy a III. Richárdból származó kicsavart idézettel elmondta: ünneprontó lesz, és a Shakespeare-ről szóló közmegegyezés fonákját mutatja meg. Ma ugyanis még mindig egyenesen blaszfémiának számít, ha valaki a szerzőről nem a legnagyobb megbecsülés hangján, nem szuperlatívuszokban beszél.

Shakespeare félisten, vagy tán egészen az, kultikus magasságokban lebeg, olyan figurává vált, akiről vagy jót, vagy semmit mondhatunk csak

– szögezte le az irodalomtudós.

Takács Ferenc

Takács Ferenc (Fotó/Forrás: Madách színház)

Takács Ferenc először arról mesélt, hogyan emelkedett Shakespeare ilyen kvázi vallásos térbe. Saját korában ugyanis az író még csak egy volt a többiek között.

Az akkortájt gyakran emlegetett öt-hat szerző közt szerepelt, de semmi több.

A Shakespeare-t dicsőítő retorika John Rider költőhöz, az első igazi irodalomtudóshoz, irodalomkritikushoz köthető, aki a XVII. század végén egy esszéjében összehasonlíthatatlannak és géniusznak nevezte.

A dolog a XVIII. században még jobban beindult: akkoriban a színházak folyamatosan játszották Shakespeare műveit, és az előadások a különböző sztárszínészek „versenydarabjaivá” váltak. Az egyik ilyen sztárszínész, David Garrick úgy döntött, hogy jubileumi Shakespeare-ünnepet szervez a szerző szülővárosában, Stratfordban. A jeles eseményre végül öt év csúszással, Shakespeare születésének kétszázadik évfordulója helyett 1769-ben került sor, de ekkor és itt született meg az igazi Shakespeare-kultusz, a szerző szobrának leleplezésével, őt dicsőítő versekkel és olyan élőképekkel, mint például a Shakespeare mennybe menetele című.

Ezt követően a romantika korában egyenesen elszabadult a pokol. A kor olyan írói, költői, mint például Coleridge vagy Keats transzcendens zseniként tisztelték a szerzőt, aki ebben a korszakban kezdett igazán kulturális exportcikké válni, így a Shakespeare-imádat más országokban, köztük Németországban és hazánkban is elterjedt. Magyarországra a világlátott költő, Kisfaludy Sándor hozta be, és az angol Bárdhoz kapcsolódó őrület viharos gyorsasággal terjedt el.

„Shakespeare egymaga fele a teremtésnek” – tartotta például Petőfi, a többi kortársak pedig

Isten másodszülöttjeként, Stratfordot pedig második Betlehemként emlegették.

A modern időkbe érve némiképp lehiggadt az eksztázis, a kultusz azonban ettől kezdve ipari kiegészítést kap, azaz kommercializálódni kezd. Ma mindez odáig fajult, hogy  évi 10 millió turista látogat Stratfordba és környékére, amelynek mindenképpen pozitív folyománya, hogy a régióban 11 ezer munkahely kapcsolódik közvetlenül Shakespeare-hez.

A Shakespeare iránti kritikátlan rajongáshoz azonban nem mindenki csatlakozott. Nagy ellenzői közé tartozik például T.S. Eliot, aki egy tanulmányában a Hamletet félresikerült műnek nevezte, de Shakespeare-szkeptikus volt G.B. Shaw és Tolsztoj is. Takács Ferenc szerint a Shakespeare-hez rendelt túlzó retorika fonákja, hogy ha ő az egyetlen és a minden, akkor mi van a többi nagysággal.

A túlzott Shakespeare-rajongás vezetett el ezenkívül azokhoz a felvetésekhez is, melyek szerint valójában nem is William Shakespeare írta a neki tulajdonított csodálatos műveket. A XIX. században ugyanis a figura már olyan transzcendens magasságokba emelkedett, hogy az igazi Shakespeare alakja, egy egyszerű kereskedő fia már nem volt alkalmas ennek a szerepnek a betöltésére. Ekkor kezdtek el terjedni az első olyan összeesküvés-elméletek, amelyek kétségbe vonták Shakespeare valódi szerzőségét (korábbi cikkünket erről itt olvashatja).

Shakespeare vajon ki?

Kapcsolódó

Shakespeare vajon ki?

A William Shakespeare szerzőségét megkérdőjelező elméletek a XIX. század közepe óta egészen a mai napig tartják magukat. Az antistratfordiánusok makacsul hisznek benne, hogy valójában nem Shakespeare a Shakespeare-darabok szerzője – de akkor vajon ki?

A legnépszerűbb teóriák szerint valójában a szintén drámaíró Christopher Marlowe, esetleg Francis Bacon filozófus, illetve Edward de Vere, Oxford grófja állt Shakespeare drámái mögött. Az idők során

ötvennél is több név merült fel, a legvadabb elképzelések pedig még I. Erzsébet királynőt vagy Jakab királyt is felvetették jelöltként.
Takács Ferenc

Takács Ferenc (Fotó/Forrás: Madách színház)

Egyes elméletek olyan szilárdan tartották magukat, hogy még Mark Twaint vagy Freudot is meggyőzték az igazukról (előbbi Bacont, utóbbi De Vere-t tartotta Shakespeare-nek). A legújabb jelöltek között pedig még izgalmasabb neveket találunk, például Aemilia Bassanót, az első angol költőnőt vagy William Nugentet, az ír lázadót.

Ezekkel az elméletekkel Takács szerint csak az a gond, hogy mind utólagos teóriák, legalább 250 év múltán merültek csak fel. Így logikusan vetődik fel a kérdés:

a kortársak vajon miért nem fogtak gyanút?

Shakespeare például gyakran dolgozott társszerzőkkel, akiknek a szeme előtt dolgozott a szövegeken – ha valakiknek, nekik igazán át kellett volna látniuk a szitán. Nem véletlen, hogy a hivatalos irodalomtörténet egy percig sem fogadta el ezeket a felvetéseket – gondolatkísérletként azonban ezen az estén is izgalmas volt meghallgatni őket.

Az én Shakespeare-em című beszélgetéssorozat június 29-én Szikora János rendezővel folytatódik.

A további vendégekről és a Szerelmünk, Shakespeare fesztivál többi programjáról bővebb információ ide kattintva található.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Lányával, Norával zenél Fischer Iván a Fesztiválzenekar új évadában

A Budapesti Fesztiválzenekar bejelentette új évadát, amelynek fénypontjába Monteverdi Orfeója kerül Fischer Iván befejezésével.
Zenés színház

Kovács János az Operaház korrepetitorainak munkáját méltatta

"Szívből gratulálok nagyszerű billentyűs kollégáimnak" - írja.
Könyv

A város legolcsóbb könyvesboltjának árait a vásárlók sem hiszik el

Egy-egy kötet árcéduláját meglátva sokan azt hiszik, antikváriumban járnak, esetleg hogy a könyvek biztos "leestek" a teherautóról, vagy hasonló homályos úton kerültek a polcokra. Pedig nem így van. De akkor hogy kerülhetnek sztárszerzők és Nobel-díjas alkotók művei pár száz forintba? Cikkünkből ez is kiderül.
Klasszikus

Jascha Heifetz ujjai lassított felvételen: ezért volt ő a 20. század Paganinije!

A filmrészlet az 1951-es Of Men and Music című portréból megmutatja, hogy a mindig tökélyre törekvő Heifetz milyen technikás játékos volt.
Klasszikus

Lehet, hogy hiába gyakorolsz, minden a genetikán múlik

Sokan úgy tartják, hogy a kimagasló eredményekhez gyakorlás, gyakorlás és gyakorlás kell. Nos, ez nem igaz, sokkal több múlik a genetikán.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház interjú

Mácsai Pál: „Az egypercesek nem csak intellektuális sziporkák”

Egy nemrégiben tartott irodalmi beszélgetés egyik vendége Örkény István „magyar hangjának” nevezte Mácsai Pált. Az Azt meséld el, Pista! című monológot huszonhárom éve adja elő a legkülönbözőbb helyszíneken. A Zsidó Művészeti Napokra is Örkény-esttel készül.
Színház ajánló

Őszi szonáta Udvaros Dorottyával - Utoljára a Thália színpadán

Az Ingmar Bergman híres filmjének első forgatókönyvéből készült Őszi szonáta című előadás utoljára kerül műsorra a Thália Színházban, március 22-én.
Színház magazin

„Az erőszak nem olyan dolog, amivel haknizik az ember”

Ezzel a mondattal világította meg Veiszer Alinda az abúzust átélők hallgatásának okát. A Jó kérdés, a Magyar Színházi Társaság és a Színház folyóirat sorozata márciusban a színházi erőszak témáját járta körül. A beszélgetés, amelynek vendégei dr. Bánki György pszichiáter, publicista, Létay Dóra színművész és Máté Gábor színművész, rendező, színházigazgató, egyetemi tanár voltak, nem csupán és nem is elsősorban a #metoo-ról, hanem a hatalmi helyzetekről, egészségtelen szituációkról szólt.
Színház voith ági

Zongoraművésznek taníttatták, mégis inkább édesanyja nyomdokaiba lépett – Voith Ági 75 éves

Már debütáló előadása, A kaktusz virága megmutatta komikusi és zenei tehetségét, partnere pedig későbbi férje, Bodrogi Gyula volt. Március 17-én ünnepli hetvenötödik születésnapját Voith Ági Jászai Mari-díjas színésznő. 
Színház józsef attila színház

Fehér Anna és Létay Dóra is állami kitüntetésben részesült

Március 15-ei nemzeti ünnep alkalmával a József Attila Színház két színművésze is állami elismerésben részesült. Fehér Anna Érdemes Művész-díjához és Létay Dóra Jászai Mari-díjához is gratulálunk.