Színház

Úgy döntöttem, hogy ünneprontó leszek

2017.06.29. 15:44
Ajánlom
A legutóbbi alkalmak művészvendégei után ismét egy tudósember, Takács Ferenc irodalomtörténész volt a Madách Színház Szerelmünk, Shakespeare fesztiválján futó Az én Shakespeare-em című beszélgetéssorozat előadója, aki a drámaíró szinte már vallásos kultuszáról tartott előadást.

Takács azzal kezdte, hogy a III. Richárdból származó kicsavart idézettel elmondta: ünneprontó lesz, és a Shakespeare-ről szóló közmegegyezés fonákját mutatja meg. Ma ugyanis még mindig egyenesen blaszfémiának számít, ha valaki a szerzőről nem a legnagyobb megbecsülés hangján, nem szuperlatívuszokban beszél.

Shakespeare félisten, vagy tán egészen az, kultikus magasságokban lebeg, olyan figurává vált, akiről vagy jót, vagy semmit mondhatunk csak

– szögezte le az irodalomtudós.

Takács Ferenc

Takács Ferenc (Fotó/Forrás: Madách színház)

Takács Ferenc először arról mesélt, hogyan emelkedett Shakespeare ilyen kvázi vallásos térbe. Saját korában ugyanis az író még csak egy volt a többiek között.

Az akkortájt gyakran emlegetett öt-hat szerző közt szerepelt, de semmi több.

A Shakespeare-t dicsőítő retorika John Rider költőhöz, az első igazi irodalomtudóshoz, irodalomkritikushoz köthető, aki a XVII. század végén egy esszéjében összehasonlíthatatlannak és géniusznak nevezte.

A dolog a XVIII. században még jobban beindult: akkoriban a színházak folyamatosan játszották Shakespeare műveit, és az előadások a különböző sztárszínészek „versenydarabjaivá” váltak. Az egyik ilyen sztárszínész, David Garrick úgy döntött, hogy jubileumi Shakespeare-ünnepet szervez a szerző szülővárosában, Stratfordban. A jeles eseményre végül öt év csúszással, Shakespeare születésének kétszázadik évfordulója helyett 1769-ben került sor, de ekkor és itt született meg az igazi Shakespeare-kultusz, a szerző szobrának leleplezésével, őt dicsőítő versekkel és olyan élőképekkel, mint például a Shakespeare mennybe menetele című.

Ezt követően a romantika korában egyenesen elszabadult a pokol. A kor olyan írói, költői, mint például Coleridge vagy Keats transzcendens zseniként tisztelték a szerzőt, aki ebben a korszakban kezdett igazán kulturális exportcikké válni, így a Shakespeare-imádat más országokban, köztük Németországban és hazánkban is elterjedt. Magyarországra a világlátott költő, Kisfaludy Sándor hozta be, és az angol Bárdhoz kapcsolódó őrület viharos gyorsasággal terjedt el.

„Shakespeare egymaga fele a teremtésnek” – tartotta például Petőfi, a többi kortársak pedig

Isten másodszülöttjeként, Stratfordot pedig második Betlehemként emlegették.

A modern időkbe érve némiképp lehiggadt az eksztázis, a kultusz azonban ettől kezdve ipari kiegészítést kap, azaz kommercializálódni kezd. Ma mindez odáig fajult, hogy  évi 10 millió turista látogat Stratfordba és környékére, amelynek mindenképpen pozitív folyománya, hogy a régióban 11 ezer munkahely kapcsolódik közvetlenül Shakespeare-hez.

A Shakespeare iránti kritikátlan rajongáshoz azonban nem mindenki csatlakozott. Nagy ellenzői közé tartozik például T.S. Eliot, aki egy tanulmányában a Hamletet félresikerült műnek nevezte, de Shakespeare-szkeptikus volt G.B. Shaw és Tolsztoj is. Takács Ferenc szerint a Shakespeare-hez rendelt túlzó retorika fonákja, hogy ha ő az egyetlen és a minden, akkor mi van a többi nagysággal.

A túlzott Shakespeare-rajongás vezetett el ezenkívül azokhoz a felvetésekhez is, melyek szerint valójában nem is William Shakespeare írta a neki tulajdonított csodálatos műveket. A XIX. században ugyanis a figura már olyan transzcendens magasságokba emelkedett, hogy az igazi Shakespeare alakja, egy egyszerű kereskedő fia már nem volt alkalmas ennek a szerepnek a betöltésére. Ekkor kezdtek el terjedni az első olyan összeesküvés-elméletek, amelyek kétségbe vonták Shakespeare valódi szerzőségét (korábbi cikkünket erről itt olvashatja).

Shakespeare vajon ki?

Kapcsolódó

Shakespeare vajon ki?

A William Shakespeare szerzőségét megkérdőjelező elméletek a XIX. század közepe óta egészen a mai napig tartják magukat. Az antistratfordiánusok makacsul hisznek benne, hogy valójában nem Shakespeare a Shakespeare-darabok szerzője – de akkor vajon ki?

A legnépszerűbb teóriák szerint valójában a szintén drámaíró Christopher Marlowe, esetleg Francis Bacon filozófus, illetve Edward de Vere, Oxford grófja állt Shakespeare drámái mögött. Az idők során

ötvennél is több név merült fel, a legvadabb elképzelések pedig még I. Erzsébet királynőt vagy Jakab királyt is felvetették jelöltként.
Takács Ferenc

Takács Ferenc (Fotó/Forrás: Madách színház)

Egyes elméletek olyan szilárdan tartották magukat, hogy még Mark Twaint vagy Freudot is meggyőzték az igazukról (előbbi Bacont, utóbbi De Vere-t tartotta Shakespeare-nek). A legújabb jelöltek között pedig még izgalmasabb neveket találunk, például Aemilia Bassanót, az első angol költőnőt vagy William Nugentet, az ír lázadót.

Ezekkel az elméletekkel Takács szerint csak az a gond, hogy mind utólagos teóriák, legalább 250 év múltán merültek csak fel. Így logikusan vetődik fel a kérdés:

a kortársak vajon miért nem fogtak gyanút?

Shakespeare például gyakran dolgozott társszerzőkkel, akiknek a szeme előtt dolgozott a szövegeken – ha valakiknek, nekik igazán át kellett volna látniuk a szitán. Nem véletlen, hogy a hivatalos irodalomtörténet egy percig sem fogadta el ezeket a felvetéseket – gondolatkísérletként azonban ezen az estén is izgalmas volt meghallgatni őket.

Az én Shakespeare-em című beszélgetéssorozat június 29-én Szikora János rendezővel folytatódik.

A további vendégekről és a Szerelmünk, Shakespeare fesztivál többi programjáról bővebb információ ide kattintva található.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Így buliztak régen a sztárok az Oscaron

Közeledik az idei Oscar díjátadó, felkészülésnek megmutatjuk, ki kivel mulatott vagy épp sutyorgott a szünetekben az ötvenes évektől a kilencvenesig. Galéria!
Klasszikus

Megszólalt az ELTE Zenei Tanszékének vezetője a pénzelvonás kapcsán

Múlt héten jelent meg az a közlemény, amelyből kiderült, hogy az ELTE BTK-t érintő 250 millió forintos forrásmegvonás miatt szeptembertől nagyon nehéz lesz megoldani a zongora- és a magánének-oktatást a Zenei Tanszéken. A Fidelio kérdéseire Bodnár Gábor tanszékvezető válaszolt.
Vizuál

Bálványozta a közönség, bolondokházában végezte – 175 éve született Munkácsy Mihály

Stílusát romantikus realizmusnak nevezik, amelyre nem hatottak lényegesen a modern festészeti irányzatok. Első sikerét 1869-ben aratta Az ásító inas című képpel, amelynek témáját saját korábbi életéből vette.
Jazz/World

Borbély Mihály: "Pénzért vagy egoizmusból nincs értelme zenélni"

A több hangszeren és műfajban jártas Borbély Mihály minden zenei és emberi szituációban az átjárhatóságot kutatja. Legközelebb A népzene ünnepén hallhatjuk őt február 23-án a Müpában, tavasszal pedig új jazzlemezét is bemutatja saját formációjával.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház magazin

A társulat kérdéseiről – a közös ügyektől a közügyekig

A Jó kérdés, a Magyar Színházi Társaság és a Színház folyóirat sorozatának vendégei februárban a társulatról beszélgettek. A meghívottak, Kováts Adél, Göttinger Pál és Molnár Áron tapasztalatainak, nézőpontjainak megismeréséből és helyenkénti ütköztetéséből izgalmas kép rajzolódott ki a társulatokat illető lehetőségekről, külső és belső elvárásokról.
Színház ajánló

Mennyiért szülnél, anyuci? – új bemutató a FÉMben

Miklós Zsófiával és Kolnai Kovács Gergellyel a főszerepben mutatta be a FÉM Cziczó Attila Fém című abszurd drámáját: Miről álmodik a fiatal? Hírnévről, vagy családról?
Színház premier

Nyakunkon a hurok – Hazai ősbemutatóra készül az Orlai Produkciós Iroda

Bagossy László az Orlai Produkciós Iroda színészeivel állítja színpadra Kerékgyártó István szövegét, amely a szerző Puzzle című darabjából és a Hurok című regényből állt össze. A bemutatót február 23-án tartják a Jurányi Házban.
Színház ajánló

Vígjáték vagy dráma: A pillangók még mindig szabadok a József Attila Színház Stúdiójában

Nagy érdeklődés övezi a hazánkban kevéssé ismert Broadway sikerszerző, Leonard Gershe darabját a József Attila Színházban.
Színház ajánló

Az öldöklés istene - Házaspárbaj az Átriumban

Yasmina Reza világhírű komédiája leleplező őszinteséggel beszél a kispolgári álszentségről, és arról, hogy mindannyiunkban mennyi sérelem, előítélet és düh kavarog.