„Csak olyan szöveg jöhet létre, ami mélyen kötődik a biblia szövegéhez, és szigorúan követi a történetet. Ebben nincs szabadság. Ebből az is következik, hogy két szövegtípus jelenik meg. Egyrészt dramatikusan a történet, másrészt versekben az egyes szereplők érzelmei. És itt van a szabadság, hogy milyen nyelven szólal meg ez a kétfajta szövegtípus.

Természetesen a nyelvezet mindezek ellenére mai kell legyen, olyan, ami mélyen kötődik hozzá és egyben újraértelmezi is a hagyományt” – fogalmazott Háy János a Passió kapcsán.

Jelenet a Passió című előadásból (Fotó/Forrás: Szkéné Színház)

„Húsvétkor jelent meg a Poket zsebkönyvek sorozatban Háy János Passió – Beteljesülés című kötete, nagyon friss anyagra talált tehát rá Lukács Ádám rendező (...) A legvonzóbb talán benne a szöveg öröme. Az utalások, parafrázisok, vendégszövegek szövevénye, a néhol meghökkentő, néhol pofátlanul olcsó rímelés, a zenei felépítés, a kórusok és szólók komponáltsága. Valószínűleg ez a hangzásbeli és kompozicionális zeneiség vonzotta Lukács Ádámot és Vass Gergely zeneszerzőt, amikor zeneművé alakították a drámát. És az, hogy Atlasz Barnabás személyében volt a csapatban egy olyan színész, aki hiteles Jézus tudott lenni a színpadon. (...) Vass Gergely rendkívül változatos zenét írt az előadáshoz. Gospel, rap és csujogató is felhangzik, hogy csak néhány teljesen eltérő stílusú megszólalást említsünk.

Az előadás zenei anyaga önmagában is megállna, érdemes lenne megfontolni egy stúdiófelvétel készítését” – írta kritikájában. Kétlámpás szerzője.

Támogatott tartalom.

Fejléckép: Jelenet a Passió című előadásból (Forrás: Szkéné Színház)