Színház

Újabb ősbemutatót tűz műsorra a Radnóti Színház

2023.03.03. 13:45
Ajánlom
Bartis Attila: A vége című regényéből a színház felkérésére Mikó Csaba készített adaptációt, az előadást Nagy Péter István rendezi. „Szabad András szabad akar lenni, de valamikor régen bezárult, ahogy a történelem átgázolt a családján” – mondja a darabról Porogi Ádám, az előadás egyik főszereplője.

A Kályha Kati után újabb ősbemutatóra készül a Radnóti Színház: a Don Carlost és a 451 Fahrenheitet is színpadra állító Nagy Péter István választása ezúttal Bartis Attila 2015-ben megjelent, A vége című művére esett. „Amikor először olvastam a regényt, éppen Prágában töltöttem hosszabb időt. Ahogyan a főszereplő kószál Budapest utcáin, ugyanúgy jártam végig én is Prága utcáit. Olyan volt, mintha ez a kívülálló megfigyelő szemléletmód átragadt volna rám. Egyből beleszerettem a könyvbe, tele van olyan témával, ami könnyűvé teszi az anyaghoz való személyes kapcsolódást. A történetet Szabad András elbeszélésében ismerjük meg. Őt a különböző életperiódusokban más-más színész játssza, akik folyamatosan kavarognak a történetben, hol reflektálnak, hol kiegészítik egymást. Ez gazdag játéklehetőséget rejt magában” – árulta el a készülő előadásról a rendező.

A Nyugalom című regényével az irodalmi életbe berobbanó Bartis Attila örömmel fogadta A vége színpadi adaptációjának ötletét, különösen, mivel – mint mondja – soha egy pillanatra sem merült fel benne, hogy ez valaha bárkinek is eszébe jutna.

Számomra akkor jó egy adaptáció, ha olyan, mint egy mag. Amiből teljesen új fa nő, de felismerhető benne az a fa is, amelyiknek a magjából lett.

Magyarán, ha az előadás ötödik percében már elfelejtettem, hogy ezt én írtam, és visz magával, olyan helyekre is, ahol a regény írása közben nem jártam. Ez szerintem ilyen előadás lesz.

aVege_radnoti_ea_01_domolky_PRINT_019-132501.jpg

A vége előadásának egyik jelenete (Fotó/Forrás: Dömölky Dániel / Radnóti Színház)

A történet főhőse, Szabad András már gyerekkorában eldönti, hogy fotográfus lesz. Az ő objektívjén keresztül tekintünk vissza egy szerelem, egy család és egy ország egymást keresztül-kasul átfonó történetére. Szereplői sodródnak és döntenek, örökölt családi mintáikkal és traumáikkal mint démonokkal küzdenek, miközben a huszadik század második felének bezártságában egymás és egy szabadabb élet reménye felé nyújtóznak. Szabad Andrást különböző életszakaszaiban három színész alakítja: László Zsolt, Porogi Ádám és Katona Péter Dániel egyetemi hallgató. Porogi Ádám szerint „Szabad András szabad akar lenni, de valamikor régen bezárult, ahogy a történelem átgázolt a családján. Mit kezd azzal az ember, hogy az apja börtönben volt, de nem azért, mert bűnöző; hogy a rokonait meggyilkolják, pusztán azért, mert nem felelnek meg az aktuális ideológiának; hogy végsősoron a politika igazságtalansága miatt elárvul? Milyen helyeken keresi ezután a boldogságot?

A történet másik központi alakja Zárai Éva, akit Szabad András a Városligetben egy fényképezőgép keresőjén át pillant meg először. Az őt alakító Lovas Rozi szerint igazi „titoknő”, akihez nehéz közel kerülni, megfejteni: „A regény, amely alapján készült a színpadi verzió, egyszemély-központú, mindenki más az elbeszélő szűrőjén keresztül látszódik, ezen kell áttörni a többi karakterhez. Éva életének egy bizonyos részét nem szeretné senkivel megosztani, inkább túllépne azon.

Egy életrevaló, energiával és erotikával teli, intelligens, letaglózó nő lehetne, ha ezek a traumák nem lennének az élete részei.

Titoknősége ebből az elásni vágyott gyerekkori traumából indul.”

aVege_radnoti_ea_01_domolky_PRINT_031-132716.jpg

Porogi Ádám, Rusznák András és Bata Éva A vége előadásában (Fotó/Forrás: Dömölky Dániel / Radnóti Színház)

A további karaktereket – szülőket, szerelmeket, barátokat, mentorokat, kis- és nagyhatalmú embereket – Kováts Adél, Rusznák András, Berényi Nóra Blanka, Bálint András, Pál András és vendégművészként Bata Éva kelti életre. A több mint 600 oldalas regényből Mikó Csaba készített színpadi adaptációt, a rendezővel és a dramaturg Sándor Júliával szoros együttműködésben. Az alkotók ígérete szerint Schnábel Zita világítástechnikára építő díszletterve Wurk Ikona LED designer közreműködésével, Pattantyus Dóra jelmezei, valamint a Dargay Marcell és Csizmás András által jegyzett zene gondoskodik arról, hogy egy igazán innovatív, kortárs művet láthasson a színpadon a közönség.

A vége előadását mi is ajánlottuk a márciusi premierek között.  

Az előadást március 5-én mutatják be a Radnóti Színházban, majd ezt követően március 7-én, 16-án és 27-én, illetve áprilisban 2-án, 4-én és 14-én látható.

Fejléckép: Kováts Adél és Porogi Ádám A vége előadásában (fotó / forrás: Dömölky Dániel / Radnóti Színház)

Menni kéne – amire márciusban beindulunk

Kapcsolódó

Menni kéne – amire márciusban beindulunk

Szigorúan szubjektív színházi ajánlónkban szerkesztőségünk tagjai olyan bemutatókat válogatnak össze hóról hóra, amelyektől ideális esetben semmi nem tarthat vissza minket.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

Csontváry ritkán látható, 1901-ben festett szicíliai tájképét is élőben csodálhatjuk a Virág Judit Galériában

A Holdtölte Taorminában című festmény felbukkanása azért számít művészeti szenzációnak, mert a magántulajdonban lévő festményt régóta nem láthatta a szélesebb közönség. „Kevés mű maradt fenn Csontváry után, magángyűjteményben pedig nagyjából húsz darab lehet. Ezek egyike a Holdtölte Taorminában” – mondta el Kelen Anna, a Virág Judit Galéria művészettörténésze.
Színház

Találkozni önmagunkkal: ez is egyfajta megváltás – interjú Gáspár Ildikóval a Bűn és bűnhődésről

Március 8-án mutatják be a Bűn és bűnhődést az Örkény István Színházban. Az előadás rendezőjével Dosztojevszkij leghíresebb regénye mellett a női karakterekről, önként vállalt szenvedésről és a színházak társadalmi szerepéről is beszéltünk.
Klasszikus

A zene- és énektanári pálya népszerűsítését segíti a frissen átadott Kodály Műhely

A Városmajorban található intézmény kurzusoknak, szakmai és módszertani bemutatóknak, művészeti, zenetudományi témájú kerekasztal-beszélgetéseknek és kamarazenei hangversenyeknek ad helyet.
Plusz

Elhunyt Jan Assmann egyiptológus, vallástörténész

A világhírű német tudós nevéhez fűződik egyebek közt a kulturális emlékezet fogalma, amelyet feleségével közösen dolgoztak ki. 2018-ban a Német Könyvkereskedelem Békedíjával tüntették ki.
Színház

Forradalomra uszít az óbudai tanár az Átriumban

A Hannibál tanár úr című, ikonikus Fábri Zoltán-film egy letűnt korszakot idéző történet, amelynek színpadi átdolgozása megdöbbentően pontos és különösen aktuális társadalmi látleletté vált napjainkban.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház ajánló

Kétszemélyes tantermi előadás készült a Sorstalanságból a Katonában

A Gloviczki Bernát és Jakab Balázs előadásában látható színpadi adaptációt Bagossy Júlia rendezte. A bemutatót február 23-án tartják a Sufniban.
Színház ajánló

Az orosz-ukrán háború kitörésének állít emléket a B32 és a TÁP Színház

A Ha háború lenne nálunk című felolvasó színházi produkciót a világhírű dán szerző, Janne Teller azonos című könyve alapján alkalmazták színpadra, az előadást most február 23-án három alkalommal is láthatja a közönség.
Színház ajánló

A Lavina című svéd filmből készül színpadi előadás Pelsőczy Réka rendezésében

A Lavinában a döntések súlyáról, a látszatboldogságról, a 40-es generációt érintő kérdésekről, középkorú férfiak és nők öndefiníciójáról, házastársaikhoz, partnereikhez és gyerekeikhez fűződő viszonyáról fanyar humorral és empátiával esik szó.
Színház interjú

Találkozni önmagunkkal: ez is egyfajta megváltás – interjú Gáspár Ildikóval a Bűn és bűnhődésről

Március 8-án mutatják be a Bűn és bűnhődést az Örkény István Színházban. Az előadás rendezőjével Dosztojevszkij leghíresebb regénye mellett a női karakterekről, önként vállalt szenvedésről és a színházak társadalmi szerepéről is beszéltünk.
Színház ajánló

Forradalomra uszít az óbudai tanár az Átriumban

A Hannibál tanár úr című, ikonikus Fábri Zoltán-film egy letűnt korszakot idéző történet, amelynek színpadi átdolgozása megdöbbentően pontos és különösen aktuális társadalmi látleletté vált napjainkban.