Hogyan jelennek meg felnőtt életünkben, és határoznak meg minket a gyerekkori traumák és sérelmek? – teszi fel a kérdést az előadás, amely azzal a szándékkal született, hogy egy kibeszéletlen problémát járjon körül a színház eszközeivel.

Az előadás elsősorban a fiatalok környezetében élőket célozza meg, de műfaji sajátosságaiból adódóan alkalmas arra, hogy az érintett korosztály számára is élvezetes és befogadható.

Jelenet a Darázsból (Fotó/Forrás: Gordon Eszter)

A darab címe arra a darázsfajtára utal, amely olyan erős idegmérget juttat áldozata szervezetébe, hogy az percekre lebénul, ráadásul még egy ember számára is óriási, már-már elviselhetetlen fájdalmat okoz. Pont, mint a gyerekkorban elszenvedett traumák, melyek az előadás szereplőinek életére is hatással vannak.

Sodró Eliza és Kiss-Végh Emőke két lány történetét tárja a nézők elé Ördög Tamás rendezésében, akiknek személyiségét olyan mértékben befolyásolják a fiatalkori élmények, hogy történetük egy gyilkosságban csúcsosodik ki.

„Szerintem mindkettőben azonos mennyiségű sötétség van” – mondta el kérdésünkre Sodró Eliza, kiemelve, hogy pont attól izgalmas színészileg egy figura, hogy vannak mélységei.

– tette hozzá Kiss-Végh Emőke.

Kapcsolódó

Pihe-puha babaszoba, nyers hús és brutalitás – Interjú Kiss-Végh Emőkével és Sodró Elizával

Mennyire határozzák meg az életünket azok a sebek, amelyeket tizenévesként szerzünk? – egyebek mellett erre keresi a választ a Darázs című krimi. Az előadásban látható két színművésszel beszélgettünk a bullying jelenségéről, a karakterekben rejlő sötétség szépségeiről, a független színházak helyzetéről, valamint arról, kedvesnek kell-e lennünk egymással.

Morgan Lloyd Malcom drámáját Bognár Péter fordítása nyomán Bíró Bence dolgozta át.

Fejléckép: Sodró Eliza a Darázsban (fotó: Gordon Eszter)