Színház

Újraéledt az SZFE-hallgatók lapja – itt Az utolsó szám

2020.12.20. 17:55
Ajánlom
Amikor novemberben a Színház- és Filmművészeti Egyetem polgársága elhagyta az épületet, azt mondták, hogy a blokádot nem feladják, hanem magukkal viszik. Online térbe költöztek, ajtóikat és ablakaikat kordonszalaggal díszítették, hogy láthatóak maradjanak, most pedig egy régi hagyományt élesztenek újjá.

A ’70-es és ’80-as évek egyetemi lapját, a Sirályt öltöztették új köntösbe, hogy ily módon dokumentálják azt, amiért küzdenek, amit gondolnak a helyzetről, a szakmáról, a közösségről.

Az utolsó szám első száma mintegy 2000 példányban jelent meg a freeSzFE közösségének kiadványaként, benne pedig

eddig nem látott fotók, interjúk a polgárság tagjaival, és az elmúlt hónapok rövid lenyomata.

A lap szeptembertől, Upor László nyitóbeszédétől követi végig az eseményeket, a gólyaeskün át a blokád napjaiig mindenről tudósít, de helyet kaptak benne a hallgatók versei, novellái és egy forgatókönyv is.

Az utolsó számot a BIONIVO webshopja értékesíti az alábbi oldalon.

Fejléckép: freeSZFE (forrás: Fidelio)

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

Üt, mint egy Pintér Béla-i óraszerkezet – kritika a Szutyok stuttgarti bemutatójáról

Pintér Béla színdarabjai között vannak olyanok, amelyek mindeddig „házon belül” maradtak. Másokat színre vittek határon innen és túl, magyarul és idegen nyelven. Bár a Szutyok annak idején talán „csak itt, csak most” jellegű drámaszövegnek tűnhetett, az élet nem ezt igazolta, hanem az ellenkezőjét.
Zenés színház

Alpaslan Ertüngealp zongoraművész-karmester is pályázik az Opera élére

A Magyarországon élő, törökországi görög származású művész a közösségi oldalán osztott meg egy fényképet a Magyar Állami Operaház főigazgatói posztjára beadott pályázatáról.
Jazz/World

Török kori csaták népi dallamokkal – Eredics Benjamin tánczenéjét mutatják be a Bartók Tavaszon

A Müpa 2020-as Zeneműpályázatán az egyik győztes darab Eredics Benjamin Végvárak, vitézek című alkotása volt. A mű most koncertszerű előadásban hangzik el a Bartók Tavaszon.
Vizuál

Elhunyt Ragályi Elemér, Kossuth-díjas operatőr

A 83 esztendős filmes szakember halálának hírét a család közölte a Telexszel.
Könyv

„Senki sem látja magát a mese végén” – Boldizsár Ildikó a Lírástudók vendége

Őt hallgatva úgy tűnhet, mindent tud a mesékről, de azt állítja, mindent a mesékből tanult. Akárhogy is, mindig talál újat az ősi és modern történetekben, munkája nyomán pedig a mese a terápia élvezetes és hasznos kellékévé – lényegévé – vált.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház

Galambos Erzsi 91 évesen lép fel Rátonyi Róbert emlékestjén

A Rátonyi Róbert Színház gálát szervez névadója születésének századik évfordulója alkalmából. Az eseményen a társulat színművészei és más előadóművészek lépnek fel, de jelen lesznek a család tagjai is az Uránia Nemzeti Filmszínházban, március 31-én.
Színház ajánló

Sok-sok kacagás melletti megrendítő pillanatok – ezt ígéri a Sírpiknik 

A Sírpiknik című darabot Guelmino Sándor rendezésében mutatják be a József Attila Színházban április 15-én. A darab a barátságról, az élet szeretetéről és az újrakezdés lehetőségeiről szól. 
Színház ajánló

Világszínházi ünnepre készül a MITEM

A 2014 óta évente megrendezésre kerülő Madách Nemzetközi Színházi Találkozót idén a Színházi Olimpia keretén belül valósul meg. Április 16. és június 18. között tizenkilenc ország hatvannyolc előadása szerepel a fesztivál 2023-as programjában.
Színház ajánló

Amikor a férfi szüli a gyereket – Tasnádi István új bemutatójával ismét tabukat dönget

Tasnádi István maga állítja színpadra a Tapasztalt asszony című darabját, amely a hagyományos férfi és női szerepeket gondolja újra. Az Orlai Produkció előadását március 31-én mutatják be a Jurányiban.
Színház kritika

Üt, mint egy Pintér Béla-i óraszerkezet – kritika a Szutyok stuttgarti bemutatójáról

Pintér Béla színdarabjai között vannak olyanok, amelyek mindeddig „házon belül” maradtak. Másokat színre vittek határon innen és túl, magyarul és idegen nyelven. Bár a Szutyok annak idején talán „csak itt, csak most” jellegű drámaszövegnek tűnhetett, az élet nem ezt igazolta, hanem az ellenkezőjét.