A modern magyar drámairodalom egyik legtalányosabb és legfontosabb színházi szövegének újramesélésére tesz kísérletet a Katona József Színház, amely ezúttal a film nyelvén próbálja meg bemutatni Nádas Péter és Vidovszky László közös alkotását, a Találkozást. Az online produkció december 8-án 19 órától lesz elérhető egészen december 11-én éjfélig az eSzínház felületén. A film rendezője Török Marcell, zenei vezetője pedig Dargay Marcell.

A Találkozás 80-as évekbeli ősbemutatóját egyszerre kísérte nézői lelkesedés és értetlenség, hiszen radikálisan szembement a magyar színház addigi, realista hagyományaival, és kegyetlen őszinteséggel beszélt az 50-es évek szörnyűségeiről.

amely során a fiú számára fokozatosan tárul fel a titkokkal teli múlt, kerülnek helyükre a személyes és a kollektív sors mozaikdarabjai. Nádas Péter Vidovszky László zeneszerzővel közösen alkotta meg a darab végleges partitúráját, amelyben szerves egységet alkot a zene és a szöveg.

Gloviczki Bernát és Fullajtár Andrea a Találkozás című előadásban (Fotó/Forrás: eSzínház)

„Sokan ’56-os drámaként tekintenek a Találkozásra, mivel nyíltan beszél az ötvenes évek diktatúrájának borzalmairól. Számomra viszont inkább szól egy fiatalember (akinek a neve is csak Fiatalember) identitáskereséséről, múltjának és sorsának megismeréséről, és annak vállalásáról. Ezen a szemüvegen keresztül érzem igazán aktuálisnak és magaménak a művet,

– fogalmazott lapunknak a premier kapcsán Török Marcell. Az előadás rendezője elárulta azt is, hogy a lehető leghűbb feldolgozásra törekedtek, és ebben nagy segítséget kapott magától Nádas Pétertől is, akivel a mintegy kilenchónapos munkafolyamat során többször volt alkalma beszélni.  

Arra a kérdésre, milyen nehézséget okoz egy alapvetően színpadra szánt művet a film eszközeivel bemutatni, Török Marcell elmondta, a legnagyobb kihívást az jelentette, hogy Nádas önreflexív színházi nyelvét úgy jelenítsék meg, hogy a kamera maga is szereplője legyen az előadásnak. „A megfelelő stilizációs szint megtalálásában nagy segítségemre volt Meister Natália, a film operatőre. Nehézség volt, hogy nem közönség előtt vettük fel a filmet, ezért a szöveg és a zene ritmusa, csendjei és szünetei végül a vágóasztalnál, hosszas »kockázgatások« után születtek meg, amelyben elengedhetetlenül fontos szereplő volt Majszin Éva, a film vágója” – mesélte. Egyúttal kiemelte a főszerepekben látható Fullajtár Andreát és Gloviczki Bernátot, akiknek munkája és kitartása nélkül „egyszerűen nem lehetett volna elkészíteni ezt a filmet”.

Gloviczki Bernát és Török Marcell a Találkozás című előadás forgatásán (Fotó/Forrás: eSzínház)

„A műben a zene és a szöveg nem alá-, hanem mellérendelő viszonyban áll egymással. Nem egy drámáról van szó, amelyhez kísérőzene készült, hanem szimultán fut a drámai és a zenei történés, amelyek elválaszthatatlanok egymástól.

– ezt már Dargay Marcell mondta lapunknak. Hozzátette, a színészeknek ugyanúgy figyelniük kell a zenészekre, mint fordítva, így egy kölcsönös és feszült „együttjáték” alakul ki köztük, a színpadi mű pedig ötszereplőssé bővül, ahol a sokszor túlburjánzó, expresszív szöveget egy szikár, végletesen redukált hangzó szövet ellenpontozza.

Mint elmondta, zenei vezetőként elsődleges feladata az volt, hogy Török Marcellel a teljes irodalmi és zenei anyagot hangról hangra, mondatról mondatra kielemezzék. Második lépésként a zenei megszólalásokat kellett betanítania és értelmeznie a zenészeknek (Razvaljajeva Anasztázia, Nevelő János, Tornyai Péter). Harmadik lépésként pedig a színészekkel dolgozott együtt. „Ez úgy történt, hogy az eredeti zenei anyag három hangszerszólamát – hegedű, hárfa és ütőhangszerek – én játszottam egyedül a próbákon zongorán, és közben instruáltam a színészeket. Végül összehangoltam a színészek és zenészek játékát, külső fülként kontrolláltam és korrigáltam a kooperációjukat, mind a próbákon, mind a filmforgatáson. Az utómunka folyamatában is végig részt vállaltam, segítettem a nyersanyagok végignézésében, a vágási folyamatban és a hangutómunkában is” – mesélte.

Gloviczki Bernát és Fullajtár Andrea a Találkozás című előadásban (Fotó/Forrás: eSzínház)

Dargay Marcellnek a Zeneakadémia zeneszerzés szakán Vidovszky László volt a mestere, ebből kifolyólag mélyen ismeri és tiszteli munkásságát, zenei gondolkodását. Kitért rá, a darab zeneisége a korábbi előadások során rengeteget csorbult, és meglátása szerint

„Semmit nem változtattam a zenén, pont ellenkezőleg, azon voltam, hogy az őt megillető helyére kerüljön, és minél pontosabban megvalósítsam a szerzői elképzeléseket. Részletekbe menően nem konzultáltunk, Vidovszky szabad kezet adott” – fogalmazott.

A zeneszerzőt az irodalom és zene viszonyáról, Nádas Péter műveiről is kérdeztük, amely kapcsán elmondta, hogy az író művészetével először tizenéves korában, éppen a Találkozás apropóján ismerkedett meg. „Többször hallottam őt felolvasni, megérintett előadásmódjának összetéveszthetetlen eredetisége, zenei érzékenysége. Legnagyobb olvasmányélményem tőle a Párhuzamos történetek három kötete, amelynek bonyolult időszerkezete és felépítése mai napig zenei asszociációkat kelt bennem” – árulta el.

Fejléckép: Jelenet a Találkozás című előadásból (forrás: eSzínház)