Színház

Ultimó ráció

2014.11.08. 10:00
Ajánlom
Alfred Jarrynak legnagyobb szerencséje - pechünkre - a XX. századi történelemmel volt, amely az (el)vásott diákcsínyt prófétikus vonásokkal ruházta fel. Az Örkény Színház Übü király előadásáról Stuber Andrea írt KRITIKÁt.

Tudjuk a leckét Alfred Jarry fenegyerekről. Diáktréfaként írta úgy 120 évvel ezelőtt az Übü királyt, a rennes-i fizikatanárát tette gúny tárgyává. (Nehéz az ilyesmiben állást foglalni, meg nem is szükséges, de felmerül a gyanú, hogy Jarry hálátlan egy nebuló lehetett. Érdekességekben és különcségekben gazdag életének feljegyzett adatai között szerepel ugyanis, hogy sokoldalúan művelt emberként a műszaki tudományokban is jártas volt, a mechanikához például igen jól értett. Ebben esetleg érdeme lehetett a színpadra gyalázott fizikatanárnak is.) Jarry a Ionesco és Beckett nevével fémjelzett abszurd dráma előfutáraként került be az irodalomtörténetbe. Mára az abszurd dráma sokat veszített izgalmasságából, eredetiségéből. Mit mondhatnánk akkor az elődről, Jarryról...?

Tudjuk, hogy amikor az Übü királyt először műsorra tűzték, már a második előadást sem érte meg. Rögtön botrány lett az 1896-os párizsi ősbemutatón, amikor a címszereplő Übü kimondta a darab első szavát: merdre. Ami éppenséggel nem szahart jelent, bár a magyar előadásokban, Jékely Zoltán fordításában mindig ez hangzik el. De hát micsoda szó az, hogy szahar? (Esetleg a keleti nyitás jegyében: cukor. Mármint oroszul.) Micsoda szó? Maszatoló. Mellébeszélő.

Alfred Jarrynak legnagyobb szerencséje - pechünkre - a XX. századi történelemmel volt, amely az (el)vásott diákcsínyt prófétikus vonásokkal ruházta fel. A társadalmi tapasztalatok nyomán a szerző szakállasnak mondható blődlijéből politikai pamflet és/vagy ijesztő diktátorparódia kerekedett. Mai szemmel nézve az Übü királyt, elsősorban a despotát látjuk a címszereplőben. Ha mulatságosnak találjuk, ha félelmetesnek, mindenképpen a hatalmat birtokló zsarnokon röhögünk vagy szörnyülködünk.

Az utóbbit, a szörnyülködést, voltaképp nem is egyszerű elérnie a potrohos Übünek. Hiszen például egy Csuja Imre-forma, nagypocakú ember sokkal inkább hat joviálisnak, mint elrettentőnek. (Az ilyen hősök legtöbbször kedélyesek, elég talán Sancho Panzára vagy Falstaffra gondolni. Ostobának és gonosznak lenni egyszerre - azt nehéz evvel az alkattal.) Csuja Übüjének tehát az önzésével, a féktelen bírvágyával és a körültekintő butaságával kell hatnia ránk, miközben nagy szemekkel pislog az amerikai Szabadság-szobor fejdíszére emlékeztető koronája alól. Hibátlanul illik mellé egy élénk, bugyborékolóan energikus, Kerekes Éva-féle Übü mama, akinek vastag, fekete szemöldöke először is határozott vonalat húz: elválasztja ezt a figurát más Kerekes Éváktól. Azután pedig vidéki-asszonyság-fejkendője mintázatú cicanadrágjában nagy játékkedvvel veti magát a királyi pár harácsoló hadjáratába. Csuja Imre és Kerekes Éva mint avatott komikusok, gazdag tárházú színészek, akik (ezt értsük pozitívan) semmit nem restellnek a színpadon, igazi adu ászai - vagy mondjuk negyvenei: adu király és felső - az Örkény Színház előadásának.

Rajtuk kívül még a színiegyetemisták különítményére erősen számíthatott Mácsai Pál rendező. A csikócsapat szerepeltetése amúgy is összhangban van avval, hogy formájában is utal a diákszínjátszásra az előadás. Bagossy Levente díszletét mintha az imént szedték volna össze a játszók az iskolájukban: sokféle szék, matrac, laticel, táskák, cuccok, porszívó, pillepalack - amit csak találtak. A színpad fölött terjeszkedő szakadt, narancssárga ponyva enyhe cirkuszi hangulatot is áraszt - amelyet az emelvényen elhelyezett Kákonyi Árpád több tucatnyi hangszer képviseletében zajló zenei közreműködése is megerősít -, de voltaképp egy hatalmas, foszladozó esernyőnek is nézhetjük. November másodikán tekintve meg az előadást még az sem tűnik lehetetlennek, hogy az ott fent egy szétrobbant halloweentök maradványa. (Jarry, aki világéletében tréfás ember volt, stílszerűen halottak napján halt meg.) A színinövendékek truppja egybeolvadva és kiválva végighajtja az előadást - a ritmusra nem lehet panasz -, mintegy helyzetgyakorlatok sorozatát oldva meg. Musicallé állnak össze, ha kell, vagy öldöklős számítógépes játék hangjaira tüsténkednek a színen. Fiatalos zuhataguknak köszönhetjük a néhány nevettető poént. Például azt, ahogy kérődző tehenet alkotnak, vagy ahogy a hosszú hajú Kókai Tünde eljátssza egy ló farkát. Ebben a képzeletbeli Lengyelországban a katonák ahányan vannak, annyiféle egyenruhát viselnek, és úgy szalutálnak, mintha be akarnák fogni az orrukat. A színpadi zarámbolás önnön tengelye körül forog.

Az előadás legfigyelemreméltóbb szereplője Nagy Zsolt mint vérpiros szájú Poszomány kapitány, az aláeresztett hangjával és avval az élet felé törő magánszámmal, amikor egy bevásárlókocsiba lakatolva segítséget kér a közönségtől a szabadulásához. (Meg is kapja hamar.)

Az Übü király, vagy a lengyelek interpretációjának alapkérdése, hogy formai vagy tartalmi a megközelítés, bohózatilag kívánnak fellépni az előadók vagy a nyers közlés szándékával. Ehhez Mácsai Pál nem látszik egyértelmű támpontot adni. A produkció meghatározó vonása a rendező hűvösen ironikus, távolságtartó hozzáállása. Ez rokonszenves ugyan, ám körvonalazatlansághoz vezet. Végeredményben amit a produkció nyújt, az nem elég mulatságos és/vagy nem elég félelmetes. Az Örkény Színház Übüjének világa nem elég stilizált és/vagy nem elég valódi. Mácsai semmilyen értelemben és egyetlen pillanatig sem engedte elszabadulni a poklot. Ott maradt a pokol bezárva, leláncolva, tátogva, kifejezetlenül.

Programkereső

Legolvasottabb

Zenés színház

„Istennek egy törvénye van: a szeretet”

A Hegedűs a háztetőn 1964-ben, a New York-i Broadwayn kezdte világraszóló karrierjét, 1966-ban mutatták be európai színpadon (Anatevka címen), 1971-ben film is készült belőle. Magyarországon 1973-ban, Vámos László emlékezetes rendezésével, Bessenyei Ferenc legendás főszereplésével debütált. Legújabb változatát július 31-én a Margitszigeti Szabadtéri Színházban, Bozsik Yvette rendezésében láthatja a közönség.
Tánc

Elhunyt Axt Lászlóné Ibolya artistaművész

71. életévében elhunyt Axt Lászlóné Ibolya világhírű artistaművész, akit a Fővárosi Nagycirkusz társulata fájó szívvel búcsúztat.
Klasszikus

Zenei utazás Mozarttól Josef Sukig

Álmodozó nyári éjjel címmel július 29-én szabadtéri koncertet az Anima Musicae Kamarazenekar, az Óbudai Társaskör kertjében. A műsorban elhangzanak Mendelssohn, Mozart, Hugo Wolf és Josef Suk művei is, valamint vendégművészként fellép Horgas Eszter és Polónyi Ágnes.
Zenés színház

Sztárgála és jótékonysági nap Patricia Petibonnal és Lawrence Brownlee-val az Opera Eiffel Műhelyházában

2021. augusztus 21-én 19:00 órától a kivételes francia koloratúrszoprán, Patricia Petibon és a legkeresettebb amerikai bel canto tenor, Lawrence Brownlee ad szabadtéri koncertet az Opera Eiffel Műhelyházának parkjában.
Zenés színház

Kazinczy Ferenc fiáról készít előadást a Madách Színház

Derzsi György és Meskó Zsolt darabja, a Kazinczy, a tizenötödik nyerte a III. Madách Musical Pályázatot, melyet a teátrum műsorra tűz a 2021/22-es évadban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház hír

Öt nap alatt harminc műsor várta az érdeklődőket az első Déryné Fesztiválon

Július 18-án a Magyar Nemzeti Táncegyüttes Kárpátok visszhangja című táncelőadásával ért véget a július 14-18. között zajló Déryné Fesztivál, amelyet először rendeztek meg Sátoraljaújhelyen és környékén.
Színház gyász

Elhunyt Mihályi Gábor irodalomtörténész, színikritikus

Életének 99. évében, július 22-én meghalt Mihályi Gábor irodalomtörténész, színikritikus, Aranytoll-díjas lapszerkesztő és közíró – adta hírül a hvg.hu a család közlése nyomán. A nevéhez fűződik a Magyar Lettre International és az Európai Kulturális Füzetek alapítása is.
Színház hír

Nagy Péter István a legígéretesebb pályakezdő 2021-ben

A Színházi Kritikusok Céhe tagjainak szavazatai alapján idén Nagy Péter István kapja a legígéretesebb pályakezdő kategória díját, a szeptember 12-én a Bethlen Téri Színházban megrendezésre kerülő díjátadón.
Színház hír

Álló tapssal ünnepelték Mundruczó Kornél rendezését Avignonban

A jubileumi, 75. Avignoni Színházi Fesztiválon volt az első külföldi élő bemutatkozása Wéber Kata Czastki Kobiety című darabjának Mundruczó Kornél rendezésében
Színház ajánló

Erdélyi hét a Gyulai Várszínházban

Negyedik alkalommal rendezik meg augusztus 2-8. között Gyulán az Erdélyi Hét című színházi fesztivált.