Színház

Ünnep, egyéni ízlés szerint – dresszkód a színházakban

2016.10.05. 09:39
Ajánlom
Az öltözködésünknek azt a képet kell mutatnia, amilyet magunkról sugallni akarunk – szögezte le az egyik általános igazságot a megkérdezett protokollszakértő, ez a szabály pedig a színházba járásra is igaz.

Gyakran olvasni fórumokon és blogokon panaszkodó hangvételű bejegyzéseket a színházba járók öltözékével kapcsolatban. Ezek általában a sportcipős, kapucnis pulóveres nézőket vonják kérdőre – ezzel pedig dr. Ács Klára, a Csak a Nőknek Magazin főszerkesztője, a Magyar Divat Szövetség főtitkára is egyetért. „A hivatalos dresszkód szigorúan tiltja a sportcipőt, ugyanúgy, mint nőknél a túl rövid, térdig sem érő ruhát vagy a cicanadrágot”. Nagy Ildikó protokoll szaktanácsadó, a Budapesti Metropolitan Egyetem docense ezt további tiltásokkal egészíti ki: „Sajnos egyre népszerűbb, de a dresszkód szerint nem megengedett viselet a sötét nadrághoz, fehér inghez és nyakkendőhöz felvett mellény – ez egyébként népszerű viselet táncosok és pincérek körében, de semmiképpen nem színházi öltözet, és nem is menedzseröltözék.”

színház közönség

színház közönség (Fotó/Forrás: flickr)

A szakértők szerint a zakó férfiaknál alapvetően elvárt ruhadarab egy színházi előadásra, ennek színe jó, ha minél sötétebb; sötétkék, antracit, de leginkább fekete. „Este hat után bármilyen rendezvényre megy az ember, egyébként is minél sötétebb öltözéket illik felvenni, esetleg a kiegészítőkkel lehet a ruhadarabot színesebbé tenni” – mondta el Ács Klára. Nem ennyire egyértelmű a megítélése a sportos és elegáns öltözetet vegyítő farmer-zakó párosnak, ami mellé ing, vagy sokszor póló társul. Nagy Ildikó szerint a dresszkód hivatalosan megtiltja a zakó farmerral történő viselését – ennek ellenére semmi kivetnivalót nem talál ebben a különösen a fiatalok körében népszerű párosításban.

Nők számára egy egyszerű, megfelelő hosszúságú, ujjatlan fekete ruha lehet a bombabiztos választás, ami stólával vagy csipkeboleróval, aranynyaklánccal vagy egy fehér gyöngysorral kiegészítve tökéletes színházi öltözék.

Tért hódít a lazaság?

Tudnunk kell azonban, hogy a dresszkód nem kötelező érvényű, mindössze előírásokat tartalmaz. A hazai színházak hivatalos dresszkódot egyáltalán nem írnak elő nézőiknek – az itthoni dresszkód Angliához, Írországhoz vagy az Egyesült Államokhoz hasonlóan egyébként is elég laza, nem úgy, mint Németországban, Ausztriában vagy épp Svájcban.

színház közönség

színház közönség (Fotó/Forrás: flickr)

„Tapasztalataink szerint a korábban megszokotthoz képest több értelemben is kevésbé formális időtöltéssé vált a színházlátogatás: a kultúra ma már nem egy távoli elefántcsonttoronyban »lakik«, a nézők közelebb érzik magukhoz a színházat. Ennek megfelelően kevésbé jellemző a kiöltözés. Ma már a Katonára, a K:antin kávézóra és a könyvesboltunkra együttvéve egy olyan kulturális közösségi térként gondolunk, ahová nem csak a színházi előadás idejére térnek be a látogatók, ezért is üdvözöljük ezt a változást” – mondta el Kazimir Annamária, aki a Katona Színházban a sajtókapcsolatokért felel.

Ma este kiöltözünk

A megkérdezett szakértők szerint az emberek kiöltözési kedve aszerint is módosul, hogy milyen színházba, illetve milyen darabra szól a jegyük. Egy renomés kőszínházi előadásra sokkal jellemzőbb az elegáns öltözet, mint egy kisebb színház előadására, de még a darab stílusa is számíthat.

Előadás a Katonában

Előadás a Katonában (Fotó/Forrás: Adrián Zoltán, Fidelio)

„Az Opera vagy a Zeneakadémia mindig is az elegancia színhelye volt. Többen – különösen 50 év fölötti emberek – még mindig szmokingban, de legalábbis sötét öltönyben, fehér ingben, nyakkendőben, illetve hosszú ruhában mennek. Már a hely is sugallja, hogy hol vagyunk! A kőszínházakban nyilván rendezett, alkalmi vagy legalábbis nem sportos ruházat illik. Gyakran látjuk, hogy egy-egy musicalen többen lazán, farmer, póló, blúz öltözetben jelennek meg. Az alternatív daraboknál, független társulatoknál feltehetően elfogadott a lazább viselet, de a rendezettség, tisztaság, ápoltság ott is kötelező” – mondta el Görög Ibolya protokoll szaktanácsadó.

Az Opera minden megkérdezett tanácsadó szerint a legelőkelőbb helyek közé tartozik, ahova még azoknak is tanácsos a magasabb rendű dresszkód szerint öltözni, akik ezt egy átlagos színházi előadás kedvéért nem tennék meg. Ennek ellenére hivatalos öltözködési előírás az Operában sincs. „A korszerűsítés tervezetében azonban szerepel egy dresscode room, amelyben esetleg kölcsönvehető lenne néhány olyan darab, ami alkalmibbá teheti az esti megjelenést” – osztotta meg velünk Várkonyi Judit sajtófőnök. Legfontosabbnak azt tartják, hogy minél több ember jusson el az Operába, illetve hogy az Opera által közvetített műfajok mindenkihez eljussanak. „Az Opera miliője eleve ünnepi hangulatot áraszt, a közönség nagy része ennek megfelelően igyekszik felöltözni” – teszi hozzá. Ennek ellenére régebben voltak kísérletek a nézők öltözékének ellenőrzésére, de az öltözködés ma uralkodó totális eklektikája miatt ez ma már lehetetlen lenne. Egy alkalommal viszont előfordult, hogy nem megfelelő öltözék miatt egy angol turistát nem engedtek be az előadásra – ő még a kezdés előtt visszatért, immár átöltözve.

színház közönség

színház közönség (Fotó/Forrás: Yao Hui / flickr)

„Általában a bemutató előadásokra szoktak a nézők sokkal elegánsabban öltözni, de egyéni ízlésnek megfelelően bármikor előfordul estélyi ruhás és farmeros öltözetű néző is a színházban” – jegyezte meg Kósa Melinda, a Madách Színház sajtófőnöke, aki szerint nézők tudják és érzik, miben illik színházba járni, és miben nem. Épp ezért nem volt, és nem is lesz hivatalos dresszkód, vagy bármiféle ellenőrzés náluk.

Ezzel a Vígszínház sajtófőnöke, Molnár Karesz is egyetért. „A hosszú évek tapasztalata azt mutatja, hogy a Vígszínház bérletesei és nézői a színházba járást ünnepnek tekintik, és megtisztelik előadásainkat a megfelelő öltözettel. Az azonban, hogy ez milyen ruházatot jelent pontosan, nézőink egyéni ízlésétől, szokásaitól függ.”

A hála jele

A protokoll- és divatszakemberek pontosan ezt a tiszteletet emelik ki, amikor színházi öltözékről beszélnek. „A rendező, a színészek hosszú hónapokat készülnek egy-egy darabbal – illik tehát öltözékünkkel megtisztelni őket!” – szögezi le Ács Klára.

színház közönség

színház közönség (Fotó/Forrás: flickr)

Szerinte a két világháború között még egyáltalán nem volt szokás laza öltözetben színházba járni, az '50-es évektől kezdve viszont egyre többen értelmezték szabadon az addig még közismert dresszkódot. „A '80-as években volt még tapasztalható egy kisebb fellendülés, amikor ismét ünnep lett a színházba járás, és mindenki ennek megfelelően öltözködött” – tette hozzá a szakértő, aki a mai, sokszínű színházi öltözködést egyszerre tulajdonítja az egyébként is liberálisabban értelmezett előírásoknak, valamint az ezer helyről érkező – és gyakran félreértelmezett – példaképeknek, akiket a tévében és az interneten látunk.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Plusz

Orbán János Dénes a Fideliónak: „Rajtam kívül senki nem bizonyított három sikeres operettel”

Orbán János Dénes szerint nem merül fel összeférhetetlenség amiatt, hogy az általa szakmailag vezetett KMTG több mint 410 millió forintért vásárolta meg kilenc művének felhasználási jogait. Fehér Renátó szerint az ügy túlmutat a jogdíjakon.
Könyv

Kiakadt a szakma: Orbán János Dénes saját szervezetétől kapott 412 millió forintot művei felhasználási jogaiért

A közpénzből gazdálkodó Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft., amelynek szakmai vezetését Orbán János Dénes látja el, egy év alatt több száz millió forintot költött a Kossuth-díjas szerző műveinek felhasználási jogaira.
Zenés színház

„Sokunkban ugyanaz az érzés kavarog: szégyen” – megszólalt Fischl Mónika Orbán János Dénes ügye kapcsán

Fischl Mónika Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas énekesnő, a Budapesti Operettszínház művésze közösségi oldalán reagált az Orbán János Dénes jogdíjkifizetései körül kialakult botrányra.
Zenés színház

Tanulás, fejlődés, változás – interjú Kolonits Klárával

„A bel canto királynője” – írták Kolonits Kláráról a német kritikusok a Roberto Devereux ulmi bemutatója után. A nemrég súlyos, daganatos betegségen átesett szopránt feltöltődésről és kedvenc rózsáiról is kérdeztük.
Színház

Kenéz Ágoston: „Felkészülünk Csehovra és Brechtre, a Micimackóra mikor készülünk fel?”

Kenéz Ágoston fiatal alkotó nehezen definiálja magát, de egy dolgot tud: gyereknek játszani ugyanakkora tét, mint felnőtteknek. A Fidelio-díjat elnyerő Ha már lúd… című előadás írójával és rendezőjével beszélgettünk.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház interjú

Barnák László: „Szegednek nem egy, hanem két szabadtéri színpada van”

A nehézségek és küzdelmek ellenére nívós szezon vette kezdetét Szegeden. Barnák László, a Szegedi Szabadtéri Játékok főigazgatója a Fideliónak hangsúlyozta: számukra nem politikai, hanem szakmai kérdés, hogy kikkel dolgoznak együtt.
Színház interjú

A Budapest Bárral közös premier különleges élményt ígér – beszélgetés Susán Ferenccel a Zenthe Nyár idei évadáról

Salgótarján főterén hamarosan újra kezdetét veszi a nyári színházi forgatag. Július 20-án indul a 6. Toyota Salgótarján Zenthe Nyár. A régió legjelentősebb szabadtéri színházi eseménye kapcsán Susán Ferenccel beszélgettünk.
Színház ajánló

A Budapest Bár is ott lesz a Zenthe Nyáron

Idén nyáron is Salgótarján lesz a régió kulturális központja: izgalmas programokkal jelentkezik a Zenthe Nyár! Július 20-tól augusztus 12-ig a színház tizenegy előadással, köztük egy saját szabadtéri premierrel várja a közönséget.
Színház interjú

Kenéz Ágoston: „Felkészülünk Csehovra és Brechtre, a Micimackóra mikor készülünk fel?”

Kenéz Ágoston fiatal alkotó nehezen definiálja magát, de egy dolgot tud: gyereknek játszani ugyanakkora tét, mint felnőtteknek. A Fidelio-díjat elnyerő Ha már lúd… című előadás írójával és rendezőjével beszélgettünk.
Színház interjú

Tompagábor Kornél: „A jubileum alkalmából újrafogalmazzuk az Anconai szerelmeseket”

Idén nyáron ünnepli huszadik évadát a zalaegerszegi Kvártélyház Szabadtéri Színház. A jeles évforduló kapcsán Tompagábor Kornéllal, a Kvártélyház igazgatójával az elmúlt két évtized mérföldköveiről beszélgettünk.