Színház

Utoljára tűnik fel az égen Ödön von Horváth Zeppelinje – búcsúzik a Karoline és Kasimir Budaörstől

2025.04.09. 09:45
Ajánlom
Május 12-én utoljára lesz látható a Budaörsi Latinovits Színházban Hegymegi Máté rendezése, a Karoline és Kasimir, amely Ödön von Horváth klasszikusa nyomán igyekszik rávilágítani a fiatalok problémáira. A címszereplők kapcsolati válságán keresztül az előadás olyan fontos, kibeszéletlen kérdésekre keresi a választ, mint az egzisztenciális válság és annak hatásai vagy a női-férfi szerepek változása.

A Budaörsi Latinovits Színház 2024 októberében mutatta be Ödön von Horváth drámáját, a Karoline és Kasimirt, amelyet az évad során mintegy ezernégyszáz ember látott. A darab a fiatalok útkeresésén keresztül igyekszik görbe tükröt tartani a társadalomnak. Az előadáshoz kapcsolódóan a teátrum januárban közönségtalálkozót is szervezett, amelyen Hegymegi Máté rendező, Zsigó Anna dramaturg és Antal Csaba díszlettervező mellett valamennyi szereplő is jelen volt. A beszélgetést Várhegyi András, a Fidelio főszerkesztője vezette.

Egy fesztivál forgatagában két fiatal párkapcsolati válsága bontakozik ki, akiket egyetlen cél vezérel: hogy boldogok legyenek. Ám a boldogságról és jóllétről alkotott fogalmaik merőben eltérnek, ezért elsodródnak egymás mellől, útjuk során pedig más emberek társaságában keresik a boldogulás kulcsát. A folyamatot szinte kívülről nézi végig a Kikiáltó (játssza Takács Katalin), akinek a szerepéből adódóan egy furcsa kint- és bentlévőséget kell megjelenítenie az előadásban.

IMG_6289-145931.jpg

Takács Katalin a Karoline és Kasimir című előadásban (Fotó/Forrás: Borovi Dániel)

„Amikor Mátéval (Hegymegi Máté, a rendező – a szerk.) a szerepemről beszélgettünk, úgy fogalmazott, hogy a Kikiáltó ad keretet az egész történetnek, és olyan, mintha egy laboratóriumban vizsgálná a szereplők érzelmeit, feszültségeit, ide-oda csapódásukat” – mesélt a próbaidőszak alatt a feladatáról a színésznő, aki kifejezetten élvezi, hogy egy filozófus, Yuval Noah Harari gondolatai mentén reagál a cselekményre és a felmerülő válsághelyzetekre.

„Az egzisztenciális szorongások a mi világunkat is jellemzik, de érdekes kérdés, hogy egy férfi mitől érzi magát potensnek a mai világunkban.

Mintha a régi szorongások megmaradtak volna, amelyek amiatt alakulnak ki, hogy egyedül kellett eltartani a családot

– mondta a Karolinét alakító Hartai Petra, arra reflektálva, hogy ez a csaknem százéves mű akár ma is játszódhatna.

IMG_6219-095159.jpg

Jelenet a Karoline és Kasimir című előadásból (Fotó/Forrás: Borovi Dániel / Budaörsi Latinovits Színház)

Hegymegi Máté, aki első alkalommal rendezett a Budaörsi Latinovits Színházban, egy „színház a színházban” helyzetet álmodott a színpadra, amelyben Antal Csaba monumentális Zeppelin-díszletének is nagy jelentősége van. Ez ugyanis amellett, hogy kiválóan alkalmas a szereplők közötti viszonyok és hierarchia megmutatására és erősítésére, egyben Karoline vágyálmát is megjeleníti.

A történetet élő zenei betétek és hangaláfestések teszik teljessé, melyek a Torzszülöttek zenekar közreműködésével valósulnak meg az előadásban.

Bár a Karoline és Kasimir komoly témákat feszeget, és sokszor önvizsgálatra készteti a nézőt, nem akar megbotránkoztatni vagy hatásvadász eszközökkel hatni a nézőkre: „Szerencsére Hegymegi darabjában a látványos külsőségek egyáltalán nem öncélúak, és a segítségükkel csak ügyesen aláhúzza a Karoline és Kasimir kissé kiábrándító mondanivalóját. Azt, hogy egy realista hosszú távon képtelen együtt élni egy álmodozóval, mert le akarja törni annak szárnyait, egy álmodozó pedig örökre gúzsba kötve fogja érezni magát egy realista oldalán” – írta Tóth Csaba a kritikájában.

A május 12-i utolsó Karoline és Kasimirre jegyek ezen a linken válthatók

Támogatott tartalom.

Fejléckép: Jelenet a Karoline és Kasimir című előadásból (Fotó/Forrás: Borovi Dániel / Budaörsi Latinovits Színház)

Budaörsi Latinovits Színház

A Budaörsi Latinovits Színház az egyetlen olyan állandó, kőszínházi struktúrával üzemelő színház ma Magyarországon, amely nem megyeszékhelyen vagy megyei jogú városban található. A színháznak – amely 2013-ban vette fel a posztumusz Kossuth-díjas magyar színész, Latinovits Zoltán nevét – 2015 óta van saját társulata, jelenleg 14 állandó színművészt foglalkoztat.

A Budaörsi Latinovits Színház fontos küldetésének tartja, hogy a világirodalom klasszikus és kortárs remekművei mellett évadról évadra szerepeljen repertoárjában magyar színdarab is, ezzel hívva fel a közönség figyelmét a hazai alkotók munkáira, és egyszersmind így ösztönözve a szerzőket olyan újabb és újabb művek megírására, amelyek igazul reflektálnak korunk problémáira.

Az színház új időszámításában, vagyis az elmúlt évtizedben olyan neves alkotók fordultak meg Budaörsön, és térnek vissza ide rendezőként, mint Alföldi Róbert, Fehér Balázs Benő, Hegymegi Máté, Kovalik Balázs, Laboda Kornél, Máté Gábor, Mohácsi János, Novák Eszter, Ördög Tamás, Pelsőczy Réka, Polgár Csaba, ifj. Vidnyánszky Attila vagy Zsótér Sándor.

És olyan komoly kritikai és közönségsikert arató előadások születtek itt, mint az ifj. Vidnyánszky Attila által rendezett Liliomfi, a Székely Csaba színdarabjából Alföldi Róbert által színpadra vitt Öröm és boldogság vagy Az igazság gyertyái, a Pelsőczy Réka által rendezett Születésnap és Vadászat, a Berzsenyi Bellaagh Ádám rendezte Beszélnünk kell Kevinről, a Wéber Anikó azonos című ifjúsági regényéből készült Az osztály vesztese vagy a számos rangos szakmai díjjal elismert LiliomKovalik Balázs első budaörsi rendezése Alföldi Róberttel a címszerepben.

www.latinovitsszinhaz.eu

Legolvasottabb

Zenés színház

Az opera mint újraformálható anyag – független és kísérletező társulat alakult

Édenkert – underground operák című előadásával új, független és színházközpontú operajátszó intézmény lép színre. A Budapesti Független Operaszínház meg akarja mutatni, hogy élő és kortárs műfajt képviselnek, amely képes mindenkit megszólítani.
Zenés színház

Jackie Chan operát rendez

A világhírű színész-harcművész pályája első operarendezésére készül, Puccini Turandotját állítja színre a Torre del Lagó-i Puccini Fesztiválon. A produkció július 17. és augusztus 9. között látható.
Könyv

A hallgatás terei: új kötet tárja fel, hogyan szorultak falak közé a kortárs zene hangjai

Április 15-én mutatják be a Budapest Music Centerben A hallgatás terei című könyvet, amely a kortárs zene nyilvánosságának alakulását vizsgálja a Kádár-kori és a rendszerváltás utáni Budapesten.
Könyv

Nagyágyúk versenyben: ezekből a művekből választják ki az Esterházy Irodalmi Díj hét jelöltjét

Az Esterházy Magyarország Alapítvány közzétette a 2026-os Esterházy Irodalmi Díj hosszú listáját: a zsűri több mint hatvan jelölt mű közül választja ki azt a hét könyvet, amely felkerül a szűkített listára. A mezőnyben a kortárs irodalom meghatározó alkotói szerepelnek.
Vizuál

Közönyből gyilkosság – Camus klasszikusát François Ozon vitte vászonra

Április végétől látható a magyar mozikban Az idegen című bűnügyi dráma. A kortárs francia mozi egyik legjelentősebb rendezője az egzisztencialista irodalom egyik alapművét, Albert Camus Közöny című regényét dolgozta fel. Előzetes a cikkben!

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház magazin

Polgár Judit sakkos előadást nézett a Budapest Bábszínházban

Polgár Judit, a világhírű magyar sakkozó stílszerűen sportágához illő darabra ült be, ugyanis megtekintette A sárkányfutó átka című előadást a Budapest Bábszínházban – ritka színházi pillanat.
Színház ajánló

Kezdődik a 7. Tantermi Színházi Szemle

Két nap alatt kilenc előadás – április 14-én kezdődik a Jurányiban a Tantermi Színházi Szemle. Az előadások többek között a környezetvédelemről, az identitás- és önkeresésről, a szülői támogatás nélküli felnövésről, az intimitásról szólnak.
Színház ajánló

Kis város, nagy függöny: A Veres 1 Színház

Az elmúlt évtizedben a veresegyházi színház neve mellé újabb fogalom forrt oda: a minőségi szórakoztató színház. A Veres 1 Színház története nem csupán egy kulturális vállalkozás sikere, hanem annak élő bizonyítéka, hogy a tehetség és a profizmus nem városhatárfüggő.
Színház hír

Ezek az előadások versenyeznek a debreceni OSZT-on

Összeállt a 2026-os Országos Színházi Találkozó (OSZT) programja, amelynek idén a 160 éves debreceni Csokonai Nemzeti Színház ad otthont. Az elmúlt évekhez hasonlóan most is 7 nagyszínpadi és 7 stúdióelőadás versenyez majd június 15. és 21. között, ezúttal a cívisvárosban.
Színház interjú

Nagy Péter István: „Nincs olyan hatalom, ami kivonhatja magát a kérdezés alól”

A rendező Nagy Péter István szerint az Angyalok Amerikában az emberben rejlő potenciálról mesél, arról, hogy mindig van remény a változásra, az újrakezdésre, a romokon kisarjadni képes életre. Interjú.