Színház

"Vágjon mellbe a darab!" – Interjú Perjés Jánossal

2019.10.31. 13:15
Ajánlom
A színház a puszta szórakoztatásnál többre hivatott, vallja Perjés János, a Spirit Színház alapító igazgatója. Előadásaikban az emberi kapcsolatok összetettségét boncolgatják és arra buzdítják nézőiket is, szánjanak időt az önismeretre.

A többi színházzal ellentétben idén sem volt olyan hónap a Spiritben, amikor ne lett volna előadásotok. Mennyit játszotok egy évadban?

Nehéz lenne összeszámolni, hozzávetőlegesen 5-600 előadásunk van egy évben. Az elvem, hogy muszáj pörögni, tovább kell menni akkor is, ha nehéz. Sőt akkor még inkább, dupla erővel. Ez volt a harmadik nyár, hogy nem álltunk le hosszabb időre: május közepén, illetve augusztus végén tartunk néhány hét szünetet, de valóban nem telik el úgy hónap, hogy ne lenne előadásunk a színházban.

Miként állt össze az új évad?

A darabok összeállítása az én feladatom, ezt egyedül csinálom, nem szívesen engedek belőle. Amellett hogy sok tavalyi előadásunk kifutott, több klasszikust megtartottunk, például a Száz év magányt, az Ajtót, az Eszter hagyatékát – ezek mind több éve mennek, 30-50-100 előadást megéltek már. Egyre több könyv- és filmadaptációt tűzünk műsorra, sok darabot kapunk külföldről, köztük olyanokat, amelyeket kifejezetten nekünk fordítanak le.

Szeretem a monodrámákat és a kortárs magyar szerzők darabjait is, ahogyan örömmel fogadom a fiatalokat is, akkor is, ha nem csak színészi, de rendezői ambíciókkal érkeznek hozzánk.

_KNI6478-130727.jpg

Perjés János (Fotó/Forrás: Kővágó Nagy Imre)

Könnyen válsz meg régi daraboktól?

Dehogy, sőt nagyon nehezen élek meg minden változást. De időnként elkerülhetetlen, még ha fáj is, akkor is, ha előadásról, akkor is, ha munkatársról van szó: időnként meg kell hozni ezeket a nehéz döntéseket, hogy tovább fejlődhessünk.

De visszatérve az idei szezonra: ebben az évadban is kortárs magyar szerzők és klasszikusok kaptak helyet a Spirit színpadán.

Nem volt tabu téma és nem is lesz.

Az a tapasztalat, hogy a nézők nagyon szeretik a klasszikusokat, így jöhet például Shakespeare Velencei kalmárja, vagy Sütő Andrástól az Advent a Hargitán. Ezek mellett jól megfér a Koldusopera, a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról, de a Don Carlos, meg az Öreg hölgy látogatása is. Azt látom, hogy ezek azok a művek, amit egy nagyobb, 600 fős színház például nem tűz műsorra, a kisebbek, a magánszínházak vagy a függetlenek pedig egészen más irányba indulnak el, nálunk viszont abszolút helyük van. Hiszen lehet, hogy nem most íródtak, de mindegyik az emberek közötti kapcsolatról szól. És még ma is aktuálisak, elég csak a Velencei kalmárban megjelenő idegengyűlöletre gondolni. Ezzel a problémával ma is bőven van dolgunk. Arról nem is beszélve, hogy egy-egy ilyen darab egészen másképp „szól” egy olyan kicsi teremben, amiben mi adjuk elő. Sokkal intimebb a hangulat. Érzem ezt sokszor, például Szabó Magda Ajtójánál: megrázza a nézőket a már jól ismert történet – azért, mert egészen közelről tapasztalják meg ennek a két nőnek a kapcsolatát.

_KNI7702-130729.jpg

Perjés János (Fotó/Forrás: Kővágó Nagy Imre)

Apropó: Ajtó. Az egyik közönségtalálkozótok a főszereplő Emerenc családállításával foglalkozik.

Valóban, de a közönségtalálkozók nem csak e darab kapcsán érdekesek. Két sorozatot csinálunk, az egyik a Mindenki megvan? címet viseli és dr. Angster Mária szakpszichológus tartja:

különböző darabjainkon keresztül mutatunk be családállítást – így boncolgatjuk például Emerenc személyiségét.

A műsor első felében a módszerről beszél a szakember, majd konkrét példán keresztül mutatjuk be a családállítást. Így ismerjük meg jobban az Ajtó vagy például a Szilánkok szereplőinek életútját. Kívülről nézve talán könnyebb elsőre találkozni ezzel a módszerrel, hiszen ha nem érintett az ember, könnyebben fogadja be a családállítást. Hiszem egyébként, hogy efféle módszer az olvasópróbán is jó lenne, segítene a színésznek a karakter pontosabb megformálásában.

És a másik sorozat?

Az a You are more!, ezeken az alkalmakon megtörtént coaching beszélgetéseket alkalmazunk színpadra egy-egy színészkollégával és szakértővel.

Ezek az esték azért fontosak, mert utat mutatnak a kiégés elleni harcban,

és bemutatják, hogyan hozhatjuk ki magunkból a legjobbat vagy azt a képességet, amire predesztinálva vagyunk. Az alkalmakon részt vesz egy-egy ismertebb ember is, legközelebb például Zorán, aki megosztja saját történetét a témában a nézőkkel.

Miért fontos, hogy ne csak színházi előadásokat kínáljon a Spirit?

Jóval többet szeretnénk nyújtani, mint a hagyományos színház. Az említett beszélgetések, előadások valahol a színház és a Spirit Központ (ami szintén itt az épületben, a színház fölött kapott otthont) programjai között helyezkednek el. A központot mi a „Válaszok műhelyének” hívjuk, ez egy mentális rekreációs központ, ahol segítünk megtalálni a lelki egyensúlyt, megoldást mutatni a munkahelyi vagy családi problémák esetén.

Visszatérve a színházhoz: színészként és igazgatóként is akkor vagyok elégedett, ha látom, a darab adott valamit a nézőnek. Fogja meg, amit látott – nem csak az „egyszerű” szórakoztatás a célunk. Ezért szeretem, ha hétköznapi témákat feldolgozó vagy családi, társadalmi kapcsolatrendszert feszegető előadásokhoz nyúlunk. Fontos a társadalmi szerepvállalás, mint említettem, nálunk nincs tabutéma. Ma, amikor a másság sajnos szitokszóvá vált, mi olyan darabokat adunk elő, amelyek a sokféleségében szép világot mutatják meg.

_KNI7115-131249.jpg

Perjés János (Fotó/Forrás: Kővágó Nagy Imre)

Hiányzott a magyar színházi életből egy ilyen játszótér, vagy az egyéni szabadságvágy hajtott, mikor megalapítottad a Spiritet?

Az utóbbi. Inkább függetlenségre volt szükségem, tudtam, hogy vállalkozni szeretnék és színházat csinálni, igaz, azt nem tudtam, hogy ez ennyire nehéz.

A színházalapításban közrejátszott az ezotéria iránti érdeklődésem is:

a Szintézis Szabadegyetemre kerülve akadt a kezembe egy könyv, nem sokkal később, 2011-ben pedig az abból készült adaptációt a Tháliában adtuk elő. Az előadás jól sikerült, mi pedig újabb és újabb darabokkal készültünk. Néhány év múlva egyértelművé vált, saját színházat kell találnunk, a vándor életmódot kinőttük. Akkor találtunk rá a Spirit otthonára itt, a Margit híd budai hídfőjénél.

Nem egy klasszikus színházépületet választottál.

Nem, és éppen emiatt szeretem nagyon. A berendezés kialakításakor cél az volt, hogy amint benyit az ember, az legyen az érzése, mintha díszletbe lépne, szól az élő zene, a kuckós sarkokban lehet beszélgetni, borozgatni előadás előtt. Két termünk van, az egyik száz fő befogadására alkalmas, a kisebb pedig negyven nézőt „bír el”. Ez a kamaraterem nemrég nyílt, egyre jobban szeretik a nézőink. Lehet, hogy nagyobb termekkel, több fő befogadásával gazdaságosabb lenne a működésünk, de semmi pénzért nem cserélném el ezt a játszóhelyet. Ettől igazán spirites a Spirit. Aki egyszer ide bejön, az máskor is minket választ.

A spirites néző birtokában van egyfajta önismeretnek és nem fél szembenézni saját esendőségével, nem bánja, ha egy darab mellbe vágja.

(szerző: Hardi Judit)

Spirit Színház

Perjés János alapító-művészigazgató 2011-ben hozta létre a Spirit Színházat, amely Budapest egyik legszínesebb repertoárjával rendelkező színházává nőtte ki magát az elmúlt évek alatt.

A színház darabjai egyediek és különlegesek, amelyekkel más előadóterekben nem találkozhat a közönség; ez a számos magyarországi bemutatónak és ősbemutatónak is köszönhető, valamint annak, hogy érzékeny, nem mindennapi témákkal foglalkoznak. 2019 szeptemberében megalakult a színház társulata, amelynek tagjai többek között Nagyváradi Erzsébet, Borbáth Ottília, Jerger Balázs, Fekete Linda. Ugyanakkor vendégművészeket is szívesen fogad a színház úgy, mint Hegyi Barbara, Papadimitriu Athina, Sándor Péter, Gubík Ági vagy Trokán Anna több darabban is játszanak.

A színház kialakításából adódóan közvetlen kapcsolat alakul ki a néző és a színész között. Ennek köszönhetően valóban eljut az alkotások mondanivalója a közönség lelkéhez. A sorsok, drámák, az emberi hibáknak mutatott ironikus tükör éppúgy az előadások része, mint a szerelem, a komédia vagy épp a zene. Olyan műveket mutat be, melyek életrajzi ihletettségűek, olyan művészek, közéleti emberek portréját rajzolva meg, akiknek sorsa iránymutató, elgondolkodtató lehet, mely részben a rendezéseknek köszönhetően válik igazán egyedivé. A rendezők, mint Czukor Balázs, Éry-Kovács András vagy Léner András szívhez szóló, aktuális darabokat visznek színpadra.

Legnépszerűbb

Zenés színház

Ősanya és végzetasszony – Interjú Gál Erika operaénekessel

Gál Erika mindkét karaktert elsőrendűen hozza, azonban az egyik sokkal közelebb áll hozzá. Beszélgetésünkben azt is elmondta, melyik. Az operaénekes azt is bevallotta, hogy keveset ácsingózik az újságírók figyelmére. Ezt azonban egyáltalán nem bánja.
Zenés színház

„Legyünk rá büszkék, és soha ne felejtsük el, honnan érkeztünk!”

Molnár Levente – a nemcsak itthon, de világszerte is ismert és népszerű bariton – nem először alakítja egyik legjelentősebb nemzeti operánk, a Bánk bán címszerepét. Ezúttal augusztus 19-én, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon, a Co-Opera 2020-as bemutatójában, a Kossuth-díjas Vidnyánszky Attila által rendezett produkcióban kelti majd életre a magyar történelem egyik legismertebb alakját. Az operaénekessel a közelgő premier kapcsán többek között arról is beszélgettünk, mennyire érzi közel magához a kősziklaként helytálló, hazájához és királyához hűséges nemes karakterét.
Klasszikus

Az idei Arcus Temporum „házhoz megy”

A Pannonhalmi Főapátság kortárs művészeti fesztiváljának hangversenyeit élőben is közvetítik az arcustemporum.com oldalon, augusztus 21-23. között.
Vizuál

75 éves lett nemzedékének egyik legnagyobb német rendezője, Wim Wenders

Neki köszönhetjük többek között a Berlin fölött az ég, a Párizs, Texas, A Föld sója című alkotásokat és a Pina Bausch-ról készült dokumentumfilmet is.
Jazz/World

Ezek a zenekarok adnak majd raktárkoncertet

A 13 hazai fesztivál idei tervezett fellépőlistája alapján választották ki azt a száz zenekart, akiknek lehetőségük lesz részt venni a raktárkoncerteken. A raktárkoncertek intézményét kifejezetten a koronavírus-járvány miatt lehetetlen helyzetbe került könnyűzenei szektor támogatására hozták létre.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház ajánló

Hallássérült nézőknek tart online bemutatót a Rózsavölgyi Szalon

A Rózsavölgyi Szalon Facebook oldalán szombaton 19.30-kor hallássérült nézők is követhetik a Tisztelt Hazudozó! című előadást Bödök Ilona jelnyelvi tolmácsolásában.
Színház ajánló

Kun László élete és koronázása az Aranybullánál

Augusztus 21-23. között az Aranybulla környéke is megtelik a színház különleges atmoszférájával, hiszen több mint háromszáz fős nézőtérrel ott épül fel a Koronázási Szertartásjáték színpada. Ezúttal IV. Kun László története elevenedik meg Szikora János rendezésében Sarádi Zsolttal, a Vörösmarty Színház új társulati tagjával a címszerepben.
Színház interjú

Látvány és katarzis - Interjú Fekete Annával

Fekete Anna tervezi a Hamis hang díszletét és jelmezeit. A francia kamaradarabot a Szentendrei Teátrum és az Orlai Produkciós Iroda augusztus 22-én mutatja be Szentendrén.
Színház interjú

Mit is akarok, mikor lennék boldog? – Beszélgetés Béres Mártával

Különleges munkamódszer egy emberközpontú szláv rendezővel, színészi csapatmunka és saját monológ a regényből. Béres Márta is készül Kisvárdára, néhány nappal ezelőtt már az előadással álmodott. Az Újvidéki Színház Anna Karenina című előadásának címszereplőjével Oláh Zsolt beszélgetett.
Színház ajánló

Egy hét múlva kezdődik a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja

2020. augusztus végén harminckettedszer rendezik meg a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválját, Magyarország egyik legrégebbi és legnagyobb hagyományokkal bíró színházi seregszemléjét.