Színház

"Vágjon mellbe a darab!" – Interjú Perjés Jánossal

2019.10.31. 13:15
Ajánlom
A színház a puszta szórakoztatásnál többre hivatott, vallja Perjés János, a Spirit Színház alapító igazgatója. Előadásaikban az emberi kapcsolatok összetettségét boncolgatják és arra buzdítják nézőiket is, szánjanak időt az önismeretre.

A többi színházzal ellentétben idén sem volt olyan hónap a Spiritben, amikor ne lett volna előadásotok. Mennyit játszotok egy évadban?

Nehéz lenne összeszámolni, hozzávetőlegesen 5-600 előadásunk van egy évben. Az elvem, hogy muszáj pörögni, tovább kell menni akkor is, ha nehéz. Sőt akkor még inkább, dupla erővel. Ez volt a harmadik nyár, hogy nem álltunk le hosszabb időre: május közepén, illetve augusztus végén tartunk néhány hét szünetet, de valóban nem telik el úgy hónap, hogy ne lenne előadásunk a színházban.

Miként állt össze az új évad?

A darabok összeállítása az én feladatom, ezt egyedül csinálom, nem szívesen engedek belőle. Amellett hogy sok tavalyi előadásunk kifutott, több klasszikust megtartottunk, például a Száz év magányt, az Ajtót, az Eszter hagyatékát – ezek mind több éve mennek, 30-50-100 előadást megéltek már. Egyre több könyv- és filmadaptációt tűzünk műsorra, sok darabot kapunk külföldről, köztük olyanokat, amelyeket kifejezetten nekünk fordítanak le.

Szeretem a monodrámákat és a kortárs magyar szerzők darabjait is, ahogyan örömmel fogadom a fiatalokat is, akkor is, ha nem csak színészi, de rendezői ambíciókkal érkeznek hozzánk.

_KNI6478-130727.jpg

Perjés János (Fotó/Forrás: Kővágó Nagy Imre)

Könnyen válsz meg régi daraboktól?

Dehogy, sőt nagyon nehezen élek meg minden változást. De időnként elkerülhetetlen, még ha fáj is, akkor is, ha előadásról, akkor is, ha munkatársról van szó: időnként meg kell hozni ezeket a nehéz döntéseket, hogy tovább fejlődhessünk.

De visszatérve az idei szezonra: ebben az évadban is kortárs magyar szerzők és klasszikusok kaptak helyet a Spirit színpadán.

Nem volt tabu téma és nem is lesz.

Az a tapasztalat, hogy a nézők nagyon szeretik a klasszikusokat, így jöhet például Shakespeare Velencei kalmárja, vagy Sütő Andrástól az Advent a Hargitán. Ezek mellett jól megfér a Koldusopera, a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról, de a Don Carlos, meg az Öreg hölgy látogatása is. Azt látom, hogy ezek azok a művek, amit egy nagyobb, 600 fős színház például nem tűz műsorra, a kisebbek, a magánszínházak vagy a függetlenek pedig egészen más irányba indulnak el, nálunk viszont abszolút helyük van. Hiszen lehet, hogy nem most íródtak, de mindegyik az emberek közötti kapcsolatról szól. És még ma is aktuálisak, elég csak a Velencei kalmárban megjelenő idegengyűlöletre gondolni. Ezzel a problémával ma is bőven van dolgunk. Arról nem is beszélve, hogy egy-egy ilyen darab egészen másképp „szól” egy olyan kicsi teremben, amiben mi adjuk elő. Sokkal intimebb a hangulat. Érzem ezt sokszor, például Szabó Magda Ajtójánál: megrázza a nézőket a már jól ismert történet – azért, mert egészen közelről tapasztalják meg ennek a két nőnek a kapcsolatát.

_KNI7702-130729.jpg

Perjés János (Fotó/Forrás: Kővágó Nagy Imre)

Apropó: Ajtó. Az egyik közönségtalálkozótok a főszereplő Emerenc családállításával foglalkozik.

Valóban, de a közönségtalálkozók nem csak e darab kapcsán érdekesek. Két sorozatot csinálunk, az egyik a Mindenki megvan? címet viseli és dr. Angster Mária szakpszichológus tartja:

különböző darabjainkon keresztül mutatunk be családállítást – így boncolgatjuk például Emerenc személyiségét.

A műsor első felében a módszerről beszél a szakember, majd konkrét példán keresztül mutatjuk be a családállítást. Így ismerjük meg jobban az Ajtó vagy például a Szilánkok szereplőinek életútját. Kívülről nézve talán könnyebb elsőre találkozni ezzel a módszerrel, hiszen ha nem érintett az ember, könnyebben fogadja be a családállítást. Hiszem egyébként, hogy efféle módszer az olvasópróbán is jó lenne, segítene a színésznek a karakter pontosabb megformálásában.

És a másik sorozat?

Az a You are more!, ezeken az alkalmakon megtörtént coaching beszélgetéseket alkalmazunk színpadra egy-egy színészkollégával és szakértővel.

Ezek az esték azért fontosak, mert utat mutatnak a kiégés elleni harcban,

és bemutatják, hogyan hozhatjuk ki magunkból a legjobbat vagy azt a képességet, amire predesztinálva vagyunk. Az alkalmakon részt vesz egy-egy ismertebb ember is, legközelebb például Zorán, aki megosztja saját történetét a témában a nézőkkel.

Miért fontos, hogy ne csak színházi előadásokat kínáljon a Spirit?

Jóval többet szeretnénk nyújtani, mint a hagyományos színház. Az említett beszélgetések, előadások valahol a színház és a Spirit Központ (ami szintén itt az épületben, a színház fölött kapott otthont) programjai között helyezkednek el. A központot mi a „Válaszok műhelyének” hívjuk, ez egy mentális rekreációs központ, ahol segítünk megtalálni a lelki egyensúlyt, megoldást mutatni a munkahelyi vagy családi problémák esetén.

Visszatérve a színházhoz: színészként és igazgatóként is akkor vagyok elégedett, ha látom, a darab adott valamit a nézőnek. Fogja meg, amit látott – nem csak az „egyszerű” szórakoztatás a célunk. Ezért szeretem, ha hétköznapi témákat feldolgozó vagy családi, társadalmi kapcsolatrendszert feszegető előadásokhoz nyúlunk. Fontos a társadalmi szerepvállalás, mint említettem, nálunk nincs tabutéma. Ma, amikor a másság sajnos szitokszóvá vált, mi olyan darabokat adunk elő, amelyek a sokféleségében szép világot mutatják meg.

_KNI7115-131249.jpg

Perjés János (Fotó/Forrás: Kővágó Nagy Imre)

Hiányzott a magyar színházi életből egy ilyen játszótér, vagy az egyéni szabadságvágy hajtott, mikor megalapítottad a Spiritet?

Az utóbbi. Inkább függetlenségre volt szükségem, tudtam, hogy vállalkozni szeretnék és színházat csinálni, igaz, azt nem tudtam, hogy ez ennyire nehéz.

A színházalapításban közrejátszott az ezotéria iránti érdeklődésem is:

a Szintézis Szabadegyetemre kerülve akadt a kezembe egy könyv, nem sokkal később, 2011-ben pedig az abból készült adaptációt a Tháliában adtuk elő. Az előadás jól sikerült, mi pedig újabb és újabb darabokkal készültünk. Néhány év múlva egyértelművé vált, saját színházat kell találnunk, a vándor életmódot kinőttük. Akkor találtunk rá a Spirit otthonára itt, a Margit híd budai hídfőjénél.

Nem egy klasszikus színházépületet választottál.

Nem, és éppen emiatt szeretem nagyon. A berendezés kialakításakor cél az volt, hogy amint benyit az ember, az legyen az érzése, mintha díszletbe lépne, szól az élő zene, a kuckós sarkokban lehet beszélgetni, borozgatni előadás előtt. Két termünk van, az egyik száz fő befogadására alkalmas, a kisebb pedig negyven nézőt „bír el”. Ez a kamaraterem nemrég nyílt, egyre jobban szeretik a nézőink. Lehet, hogy nagyobb termekkel, több fő befogadásával gazdaságosabb lenne a működésünk, de semmi pénzért nem cserélném el ezt a játszóhelyet. Ettől igazán spirites a Spirit. Aki egyszer ide bejön, az máskor is minket választ.

A spirites néző birtokában van egyfajta önismeretnek és nem fél szembenézni saját esendőségével, nem bánja, ha egy darab mellbe vágja.

(szerző: Hardi Judit)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Kettévágott Carmina Burana – reakciók az operaházi büfébotrányra

Bogányi Tibor karmester visszalépett az operaház Carmina Burana-produkciók vezénylésétől, mivel főigazgatói döntésre szünetet kell beiktatni az előadásba. Az ügy számos viharos reakciót váltott ki.
Vizuál

Elhunyt Koncz András festőművész

A Munkácsy-díjas festőművész, Koncz Zsuzsa énekesnő öccse hosszú, méltósággal viselt, súlyos betegség után hunyt el március 2-án hajnalban, életének hetvenegyedik évében.
Zenés színház

„Mindenkinek ajánlom, hogy menjen ki éjszaka az erdőbe!” – interjú Claus Guthtal

A világ egyik legjelentősebb operarendezője, Claus Guth nemrég Budapestre látogatott: számos neves színház után a Magyar Állami Operaház is átvette Don Giovanni-rendezését. Ebből az alkalomból kérdeztük az alkotót.
Vizuál

Elhunyt Vadász György építész

Életének 92. évében, március 3-án elhunyt Vadász György Kossuth- és Ybl Miklós-díjas építőművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a nemzet művésze. A kilencvenes években készült épületeivel nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a bauhaus ismét népszerűvé vált a hazai építészetben.
Színház

Oidipusz a politika útvesztőjében – bemutatták Szikszai Rémusz rendezését a Radnóti Színházban

A Radnóti Színház legújabb előadásában Oidipusz egy idealista, ígéretes politikus, akinek szembe kell néznie a múlt terheivel. A produkció bemutatójára március 3-án került sor. A főszerepekben mások mellett Pál András, Kováts Adél és László Zsolt látható.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház ajánló

Oidipusz a politika útvesztőjében – bemutatták Szikszai Rémusz rendezését a Radnóti Színházban

A Radnóti Színház legújabb előadásában Oidipusz egy idealista, ígéretes politikus, akinek szembe kell néznie a múlt terheivel. A produkció bemutatójára március 3-án került sor. A főszerepekben mások mellett Pál András, Kováts Adél és László Zsolt látható.
Színház ajánló

Öt nap a stúdiószínház és a monodráma jegyében – hamarosan jön a 10. MOST FESZT

Március 20. és 24. között rendezi meg a tatabányai Jászai Mari Színház a 10. MOST FESZT-et, amely során vidéki, független és határon túli társulatok monodráma és stúdiószínházi előadásaiból kiválasztott produkciókat láthat a közönség. 
Színház hír

Erdélyben is bemutatkozik Székely Csaba tízparancsolat ihlette darabja

Székely Csaba 10 című drámáját Rusznyák Gábor állítja színpadra a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színházban. A tízparancsolat ihlette alkotás tíz magányos ember fokozatosan kibomló, egymást keresztező élettörténetét mutatja be.
Színház ajánló

Cseke Péter viszi színre a Játékszín magyarországi bemutatóját

Április 6-án Cseke Péter rendezésében, Hernádi Judit, Horváth Lili és Nagy Sándor főszereplésével mutatja be a Rém rendes vendég című komédiát a Játékszín.
Színház hír

Átadták a Kortárs Magyar Dráma-díjat: Pintér Béla és Horváth János Antal az idei kitüntetettek

A Radnóti Zsuzsa dramaturg alapította elismerést idén Pintér Béla érdemelte ki több évtizedes munkásságáért és színpadi szövegeiért. Különdíjat kapott Horváth János Antal, a Loupe Színházi Társulás alapítótagja.