Színház

"Vágjon mellbe a darab!" – Interjú Perjés Jánossal

2019.10.31. 13:15
Ajánlom
A színház a puszta szórakoztatásnál többre hivatott, vallja Perjés János, a Spirit Színház alapító igazgatója. Előadásaikban az emberi kapcsolatok összetettségét boncolgatják és arra buzdítják nézőiket is, szánjanak időt az önismeretre.

A többi színházzal ellentétben idén sem volt olyan hónap a Spiritben, amikor ne lett volna előadásotok. Mennyit játszotok egy évadban?

Nehéz lenne összeszámolni, hozzávetőlegesen 5-600 előadásunk van egy évben. Az elvem, hogy muszáj pörögni, tovább kell menni akkor is, ha nehéz. Sőt akkor még inkább, dupla erővel. Ez volt a harmadik nyár, hogy nem álltunk le hosszabb időre: május közepén, illetve augusztus végén tartunk néhány hét szünetet, de valóban nem telik el úgy hónap, hogy ne lenne előadásunk a színházban.

Miként állt össze az új évad?

A darabok összeállítása az én feladatom, ezt egyedül csinálom, nem szívesen engedek belőle. Amellett hogy sok tavalyi előadásunk kifutott, több klasszikust megtartottunk, például a Száz év magányt, az Ajtót, az Eszter hagyatékát – ezek mind több éve mennek, 30-50-100 előadást megéltek már. Egyre több könyv- és filmadaptációt tűzünk műsorra, sok darabot kapunk külföldről, köztük olyanokat, amelyeket kifejezetten nekünk fordítanak le.

Szeretem a monodrámákat és a kortárs magyar szerzők darabjait is, ahogyan örömmel fogadom a fiatalokat is, akkor is, ha nem csak színészi, de rendezői ambíciókkal érkeznek hozzánk.

_KNI6478-130727.jpg

Perjés János (Fotó/Forrás: Kővágó Nagy Imre)

Könnyen válsz meg régi daraboktól?

Dehogy, sőt nagyon nehezen élek meg minden változást. De időnként elkerülhetetlen, még ha fáj is, akkor is, ha előadásról, akkor is, ha munkatársról van szó: időnként meg kell hozni ezeket a nehéz döntéseket, hogy tovább fejlődhessünk.

De visszatérve az idei szezonra: ebben az évadban is kortárs magyar szerzők és klasszikusok kaptak helyet a Spirit színpadán.

Nem volt tabu téma és nem is lesz.

Az a tapasztalat, hogy a nézők nagyon szeretik a klasszikusokat, így jöhet például Shakespeare Velencei kalmárja, vagy Sütő Andrástól az Advent a Hargitán. Ezek mellett jól megfér a Koldusopera, a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról, de a Don Carlos, meg az Öreg hölgy látogatása is. Azt látom, hogy ezek azok a művek, amit egy nagyobb, 600 fős színház például nem tűz műsorra, a kisebbek, a magánszínházak vagy a függetlenek pedig egészen más irányba indulnak el, nálunk viszont abszolút helyük van. Hiszen lehet, hogy nem most íródtak, de mindegyik az emberek közötti kapcsolatról szól. És még ma is aktuálisak, elég csak a Velencei kalmárban megjelenő idegengyűlöletre gondolni. Ezzel a problémával ma is bőven van dolgunk. Arról nem is beszélve, hogy egy-egy ilyen darab egészen másképp „szól” egy olyan kicsi teremben, amiben mi adjuk elő. Sokkal intimebb a hangulat. Érzem ezt sokszor, például Szabó Magda Ajtójánál: megrázza a nézőket a már jól ismert történet – azért, mert egészen közelről tapasztalják meg ennek a két nőnek a kapcsolatát.

_KNI7702-130729.jpg

Perjés János (Fotó/Forrás: Kővágó Nagy Imre)

Apropó: Ajtó. Az egyik közönségtalálkozótok a főszereplő Emerenc családállításával foglalkozik.

Valóban, de a közönségtalálkozók nem csak e darab kapcsán érdekesek. Két sorozatot csinálunk, az egyik a Mindenki megvan? címet viseli és dr. Angster Mária szakpszichológus tartja:

különböző darabjainkon keresztül mutatunk be családállítást – így boncolgatjuk például Emerenc személyiségét.

A műsor első felében a módszerről beszél a szakember, majd konkrét példán keresztül mutatjuk be a családállítást. Így ismerjük meg jobban az Ajtó vagy például a Szilánkok szereplőinek életútját. Kívülről nézve talán könnyebb elsőre találkozni ezzel a módszerrel, hiszen ha nem érintett az ember, könnyebben fogadja be a családállítást. Hiszem egyébként, hogy efféle módszer az olvasópróbán is jó lenne, segítene a színésznek a karakter pontosabb megformálásában.

És a másik sorozat?

Az a You are more!, ezeken az alkalmakon megtörtént coaching beszélgetéseket alkalmazunk színpadra egy-egy színészkollégával és szakértővel.

Ezek az esték azért fontosak, mert utat mutatnak a kiégés elleni harcban,

és bemutatják, hogyan hozhatjuk ki magunkból a legjobbat vagy azt a képességet, amire predesztinálva vagyunk. Az alkalmakon részt vesz egy-egy ismertebb ember is, legközelebb például Zorán, aki megosztja saját történetét a témában a nézőkkel.

Miért fontos, hogy ne csak színházi előadásokat kínáljon a Spirit?

Jóval többet szeretnénk nyújtani, mint a hagyományos színház. Az említett beszélgetések, előadások valahol a színház és a Spirit Központ (ami szintén itt az épületben, a színház fölött kapott otthont) programjai között helyezkednek el. A központot mi a „Válaszok műhelyének” hívjuk, ez egy mentális rekreációs központ, ahol segítünk megtalálni a lelki egyensúlyt, megoldást mutatni a munkahelyi vagy családi problémák esetén.

Visszatérve a színházhoz: színészként és igazgatóként is akkor vagyok elégedett, ha látom, a darab adott valamit a nézőnek. Fogja meg, amit látott – nem csak az „egyszerű” szórakoztatás a célunk. Ezért szeretem, ha hétköznapi témákat feldolgozó vagy családi, társadalmi kapcsolatrendszert feszegető előadásokhoz nyúlunk. Fontos a társadalmi szerepvállalás, mint említettem, nálunk nincs tabutéma. Ma, amikor a másság sajnos szitokszóvá vált, mi olyan darabokat adunk elő, amelyek a sokféleségében szép világot mutatják meg.

_KNI7115-131249.jpg

Perjés János (Fotó/Forrás: Kővágó Nagy Imre)

Hiányzott a magyar színházi életből egy ilyen játszótér, vagy az egyéni szabadságvágy hajtott, mikor megalapítottad a Spiritet?

Az utóbbi. Inkább függetlenségre volt szükségem, tudtam, hogy vállalkozni szeretnék és színházat csinálni, igaz, azt nem tudtam, hogy ez ennyire nehéz.

A színházalapításban közrejátszott az ezotéria iránti érdeklődésem is:

a Szintézis Szabadegyetemre kerülve akadt a kezembe egy könyv, nem sokkal később, 2011-ben pedig az abból készült adaptációt a Tháliában adtuk elő. Az előadás jól sikerült, mi pedig újabb és újabb darabokkal készültünk. Néhány év múlva egyértelművé vált, saját színházat kell találnunk, a vándor életmódot kinőttük. Akkor találtunk rá a Spirit otthonára itt, a Margit híd budai hídfőjénél.

Nem egy klasszikus színházépületet választottál.

Nem, és éppen emiatt szeretem nagyon. A berendezés kialakításakor cél az volt, hogy amint benyit az ember, az legyen az érzése, mintha díszletbe lépne, szól az élő zene, a kuckós sarkokban lehet beszélgetni, borozgatni előadás előtt. Két termünk van, az egyik száz fő befogadására alkalmas, a kisebb pedig negyven nézőt „bír el”. Ez a kamaraterem nemrég nyílt, egyre jobban szeretik a nézőink. Lehet, hogy nagyobb termekkel, több fő befogadásával gazdaságosabb lenne a működésünk, de semmi pénzért nem cserélném el ezt a játszóhelyet. Ettől igazán spirites a Spirit. Aki egyszer ide bejön, az máskor is minket választ.

A spirites néző birtokában van egyfajta önismeretnek és nem fél szembenézni saját esendőségével, nem bánja, ha egy darab mellbe vágja.

(szerző: Hardi Judit)

Spirit Színház

Perjés János alapító-művészigazgató 2011-ben hozta létre a Spirit Színházat, amely Budapest egyik legszínesebb repertoárjával rendelkező színházává nőtte ki magát az elmúlt évek alatt.

A színház darabjai egyediek és különlegesek, amelyekkel más előadóterekben nem találkozhat a közönség; ez a számos magyarországi bemutatónak és ősbemutatónak is köszönhető, valamint annak, hogy érzékeny, nem mindennapi témákkal foglalkoznak. 2019 szeptemberében megalakult a színház társulata, amelynek tagjai többek között Nagyváradi Erzsébet, Borbáth Ottília, Jerger Balázs, Fekete Linda. Ugyanakkor vendégművészeket is szívesen fogad a színház úgy, mint Hegyi Barbara, Papadimitriu Athina, Sándor Péter, Gubík Ági vagy Trokán Anna több darabban is játszanak.

A színház kialakításából adódóan közvetlen kapcsolat alakul ki a néző és a színész között. Ennek köszönhetően valóban eljut az alkotások mondanivalója a közönség lelkéhez. A sorsok, drámák, az emberi hibáknak mutatott ironikus tükör éppúgy az előadások része, mint a szerelem, a komédia vagy épp a zene. Olyan műveket mutat be, melyek életrajzi ihletettségűek, olyan művészek, közéleti emberek portréját rajzolva meg, akiknek sorsa iránymutató, elgondolkodtató lehet, mely részben a rendezéseknek köszönhetően válik igazán egyedivé. A rendezők, mint Czukor Balázs, Éry-Kovács András vagy Léner András szívhez szóló, aktuális darabokat visznek színpadra.

Legnépszerűbb

Klasszikus

Világsztárok a Müpában: klasszikusok és ősbemutatók az új évadban

Türelemre, alázatra és rugalmasságra tanított az előző időszak – idézte fel az elmúlt másfél évet Káel Csaba vezérigazgató a Müpa évadnyitó sajtótájékoztatóján, emlékeztetve rá, hogy ez a nyitás most többet és mást jelent mindenki számára. A következő szezon a megújulás jegyében telik: a visszatérő közönségkedvencek mellett számos új program érkezik az intézménybe, a magyar sztárok mellett pedig a nemzetközi művészvilág kiemelkedő alkotói is képviseltetik majd magukat a koncerttermekben.
Vizuál

Évtizedes elfeledettség után először látható Péli Tamás monumentális pannója

A Születés című alkotás szeptember 26-ig látható a BTM Vármúzeum Barokk Csarnokában. A páratlan jelentőségű, de hányattatott sorsú, ez idáig a közönség elől elzárt fára festett táblakép központi motívuma a roma nép képzelt-megálmodott eredetmítosza.
Vizuál

50 éves a legendás Kecskemétfilm

Magyar Népmese sorozatuk immár hivatalosan is hungarikum, a világhálón 170 országból 134 millióan nézték meg. Itt készült a Vízipók-csodapók, melyet 46 ország vásárolt meg, és melyből generációk tanulhatták meg, hogy a barátság és a természet védelme egyaránt fontos.
Zöldhullám

Környezettudatosság klímaszorongás nélkül a Gárdonyi téren

A városlakókkal együtt, a hiánypótLÁSS! című köztéri installáció keretében „építette vissza” a Gárdonyi tér hiányzó fáját Kele Juci képzőművész. A kivágott fa helyén borostyánból készült zöld üzenőfalra bárki elhelyezhette a szebb jövő érdekében elgondolt vállalását.
Vizuál

Fődíjat nyert Szajki Péter filmje New Yorkban

Összesen öt díjat, köztük a fődíjat hozhatta el Szajki Péter Most van most című alkotása a New York Film Awards-on.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház ajánló

Kortárs magyar szerzők a Gyulai Várszínházban

A világirodalmi (Csehov, Donizetti, Ibsen, Shakespeare, Goldoni) és magyar klasszikusok (Madách Imre, Móricz Zsigmond, Örkény István, Wass Albert) mellett a kortárs magyar szerzők művei az idei évadban is hangsúlyos szerepet kapnak Gyulán.
Színház interjú

„Minden téren jönnek előre a nők” – Interjú Péterfy Borival

Az Átrium új bemutatója, a Mefisztó Klaus Mann Mephistójának szabad átirata a kortárs kabaré műfajában, sok zenével és meglepetéssel. Az Urbán András rendezte előadásban Péterfy Bori a többi színészhez hasonlóan sokféle karaktert villant fel.
Színház hír

Takács Kati a Psota Irén-díj idei kitüntetettje

A Jászai Mari-díjas érdemes művész Básti Juli Kossuth-díjas színművésztől vehette át az elismerést június 9-én, a Rózsavölgyi Szalonban tartott díjátadó ünnepségen. Takács Katit az eseményen Bálint András méltatta.
Színház interjú

A kultúra a kivezető út – Elindult a szabadtéri színházak szezonja

A Szabadtéri Színházak Szövetségének 12 tagszervezete 12 különböző adottságú helyszínen 12 különböző műsorkoncepcióval – 50 új darab bemutatójával – várja a közönséget. A szezon kezdetén átadták a Gedeon József Amfiteátrum-díjat.
Színház ajánló

A tigris, a Boldogtalanok és az Emigránsok is versenyez

2021. június 18. és 26. között ismét megrendezik a Magyar Színházak 33. Kisvárdai Fesztiválját. Az érdeklődő közönség három helyszínen tizenöt versenyelőadást és öt versenyen kívüli produkciót láthat a határon túli és anyaországi magyar színházakból.