Színház

Vakáció a halott szigeten

2014.05.02. 06:58
Ajánlom
A Katona József Színházban úgy gondolhatták, éppen eléggé abszurd az életünk mostanság, ideje elővenni Beckett klasszikusát, és megnézni, hogyan is állunk viszonzatlan várakozásainkkal. Ascher Tamás két kaposvári rendezése (1975 és 1988) után harmadszor állította színpadra a drámát, ezúttal Zsámbéki Gáborral közösen. KRITIKA

A Godot fedőnevű, pontosan be nem azonosítható valakire vagy valamire várakozás kétnapos, vagy ha úgy tetszik, végtelen hosszúságú minimáltörténete olyan keret, amit egy adott korszak adott nézője az alkotókkal együtt kell, hogy kitöltsön. Ezt megteheti a saját egyéni életére és/vagy tágabb közösségére gondolva, ezért a szokásosnál is nagyobb szórást mutathat, hogy kinek miről szól vagy miről nem szól az így megszülető előadás. Különösen igaz lehet ez egy olyan országban, ahol úgy élünk egymás mellett, mintha nem is ugyanabban, hanem más-más valóságokban léteznénk. Így nem meglepő, hogy a mellettem ülők elmentek a szünetben, a mögöttem ülők zseniálisnak minősítették az előadást, míg egy idősebb párt a szünetben arról hallottam vitatkozni, hogy megvárják vagy se a második felvonást, mert az egyikük frissnek és izgalmasnak találta, a másikuk viszont nem tudott mit kezdeni vele.

Pedig az előadás nem aktuálizál direkt módon, csak néhány, a nézőtér felé intézett félmondat jelzi, hogy  nem járunk messze az itt és mosttól. Mégis, a szöveg és a helyzetek folyamatosan ráolvasódnak napi tapasztalatainkra, legyen szó a csavargóélethez tartozó megveretésekről, a hatalomhoz való viszonyról akár a hatalmon lévők, akár a nekik kiszolgáltatottak oldaláról, és persze a változást, változtatást másoktól váró, a saját felelősséget elhárító életstratégiákról.     

A színpadkép - Khell Csörsz munkája - a maga poétikus kietlenségével hat: a tér közepén lévő, kopár, fehér, kör alakú szigeten mindössze egy szélcsavarta, csenevész fa és egy törött óriásrugó "él meg", ennyi jelzi a természetes és a teremtett környezet pusztulását. De még ez a fa is annyira törékeny és vékonyka, hogy komolyan vehetetlen maga a felvetés is, hogy arra bárki is felakaszthassa magát.  Ennél is hangsúlyosabb, hogy ez  a sziget -  amely behatárolja a két főszereplő világát, hiszen ők sosem lépnek le róla - mozog. Mintha úszna, hánykolódna a tengeren. Vagy mintha egy imbolygó kisbolygó kietlen tája lenne. Ez utóbbi képzetet erősíti a felvonásvégi estéken megjelenő óriási hold is. A folyamatos mozgás miatt senki lába alatt sincs biztos talaj, ahogy keze ügyében sem biztos kapaszkodó. Ez a mozgás azon túl, hogy a bizonytalanságérzetet teszi az előadás egyik meghatározó jellemzőjévé, dinamikát visz a látványba, és befolyásolja a színészek "talajfogását" is, hiszen öntudatlanul is máshogy működünk, ha a talpon maradáshoz fizikai erőfeszítés is szükséges. Különösen szembetűnő ez abban a jelenetben, amelyben Lucky (Keresztes Tamás) a végsőkig elcsigázottan egyensúlyoz a sziget szélén, kezében bőrönddel, kosárral, nyakán a saját maga által feszesre húzott hurokkal, és félő, hogy a billegő sziget leveti magáról vagy ő veti le magát onnan.

Keresztes Tamást a kizsigerelt, megalázott, állathoz is méltatlan sorban tartott, a lázadásról már nem is álmodó kisember szerepében még nézni sem egyszerű, annyira plasztikus és annyira szívszorító. Kulka János Pozzo-ja az első felvonásban - már ahogy ostorát lengetve "bekocsizik" a színpadra - egy nárcisztikus pozőr, aki a saját hatalmát a világ és a dolgok természetes és egyetlen lehetséges elrendeződéseként éli meg. Annál nagyobb a kontraszt a második felvonásban felbukkanó, a szeme világával hatalmát is elvesztett, másokra szoruló esendő emberrel. Ami a két főszereplőt illeti, felmerülhet a kérdés: vajon ha Beckett ma írja meg a darabot, és nem 1948-ban, akkor is két ember várakozna együtt, vagy csak egyetlen, magányos alak? Kocsis Gergely és Elek Ferenc (Vladimir és Estragon) kettősében minden különbözőségük ellenére ott van az egymást feltételező egység, az egymást kiegészítő két bohóctípus, de anélkül, hogy túlságosan elmozdulnának ebbe az irányba. Inkább életközeli csavargók ők,  olyanok, akikbe bármelyik pillanatban belebotolhatnánk akár a Ferenciek terén is.

Ahogy a kitűnő színészi alakításokra, úgy magára az egész előadásra is igaz: nem akarja talpáról a feje tetejére állítani a drámáról bennünk élő képet, inkább a részletek kimunkálásával, és néhány összetevő kiemelésével ad teret annak, hogy azt összeolvassuk az életünkkel. Az összbenyomás az állandósult bizonytalanságé. Egy lepusztult, időtlen világé, amelyben nincs helye az értelmes cselekvésnek, és amelyben ezzel a bizonytalansággal csak a meddő várakozást tudják szembeállítani. Meg néhány zöld levelet a csenevész fácskán a második felvonásban, és pár így is-úgy is értelmezhető mondatot a záróképben az elindulni vagy tovább várni dilemmájáról, közvetlenül az előtt, hogy a kép újra éjszakára váltana.

Hazafelé menet a lezárt Párizsi udvar egyik kapualjában fiatal, hajléktalan férfi fekszik, előtte eladásra kitett könyv: Vakáció a halott utcában. Onnan jövünk. Ott vagyunk.

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

Meztelenre vetkőzni még az orvos előtt sem!

Láthatóvá válnak a cselédlányok, szegényebb sorból való asszonyok hétköznapjai, a kor egészségügyi, higiéniai, sőt erkölcsi viszonyai. Szécsi Noémi legutóbbi kötetében dr. Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő rendelési naplói alapján enged bepillantást a 19. század végén és a 20. század elején élő nők életébe.
Fidelio Tours

Több mint félszáz program a Zempléni Fesztiválon

Komolyzenei és jazzkoncertek, színházi és irodalmi estek, kiállítások mellett családi és gasztronómiai kínálat várja az érdeklődőket augusztus 14. és 23. között.
Jazz/World

A boglári közönséget táncoltatja meg pénteken a Budapest Bár

Azt már egyértelműen láthatjuk, hogy 2020 nem a nagykoncertek és a többezres fesztiválok éve, de a Budapest Bár legénysége ebben a nehéz helyzetben sem maradt tétlen. Az utóbbi hónapokban tökéletesítették friss lemezük dalait és előkészítettek egy koncertszínházi darabot, amit augusztusban és szeptemberben több ízben is meghallgathatunk. Legközelebb 7-én, pénteken lépnek fel Balatonbogláron, a Kultkikötő 15. születésnapján. A zenekar vezetőjével, Farkas Robival beszélgettünk.
Jazz/World

Tizenhét ember szíve egy akkordban - Beszélgetés Bacsó Kristóffal

Elvégezte a Liszt Ferenc Zeneakadémiát és a Berklee College of Music-ot, bizonyított a francia és az amerikai komolyzenei színtéren, londoni, barcelonai és pescarai jazz fesztiválokon nyűgözte le a szakmát, Orszáczky- és Artisjus-díjban részesült, és különböző formációival eddig négy saját lemezt jelentetett meg. Bacsó Kristóf szaxofonista és zeneszerző jelenleg a Modern Art Orchestra művésze – zenei pályafutásáról, a MAO-val közös munkájáról, jövőbeni terveiről beszélgettünk.
Klasszikus

Különleges koncertpárral indítja új évadát a Zeneakadémia

A Zeneakadémia és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar közös hangversenyén a Kossuth-díjas Balázs János szólójával hallható Rahmanyinov összes zongoraversenye és a virtuóz Paganini-variációk augusztus 18-án és 19-én a Nagyteremben. A vendégkarmester a kanadai Charles Olivieri-Munroe lesz.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház hír

Új magyar musical a dunaújvárosi Bartók Színházban

Az Őze Áron vezette Kamaraszínház az egymásra figyelés gesztusát is kifejezi azzal, hogy a „Város Évadát” nyitja meg ősztől. Az új évadban tizenkét bemutatót tartanak.
Színház ajánló

Kortárs magyar drámák mustrája Szentendrén

A Szentendrei Teátrum fogadta be idén a Színházi Dramaturgok Céhe Nyílt Fórum rendezvényt, amelyre augusztus 9-14. között várják az érdeklődőket felolvasószínházi előadásokkal.
Színház magazin

Cenzúra, zaklatások, vallatások – Janovics Jenő és a Kolozsvári Nemzeti Színház

A kolozsvári magyar színjátszás történetének egyik legnehezebb korszaka volt a két világháború közötti időszak, az a 22 év, amikor először kellett kisebbségi színházként – a túlélés legfőbb szempontját szem előtt tartva – megmaradnia. Ezeket az éveket a fennmaradáson túl az a szándék mozgatta, hogy az adott politikai-gazdasági helyzet korlátai között a magyar színjátszás megtalálja a maga és a közönsége számára is megfelelő hangot. Az impériumváltás időszakát Janovics Jenő visszaemlékezései alapján tárjuk föl. Ő igazgatta az akkor Országos Nemzeti Színház nevet viselő kolozsvári színházat, amely Magyarország második nemzeti színháza volt.
Színház ajánló

Csányi Sándor egyszemélyes vígjátéka augusztusban is a MOMKultban!

Augusztus 23-án és 29-én dupla Hogyan értsük félre a nőket? előadással várják a nézőket a MOMkultban, mindkét nap 17.00 és 20.00 órai kezdéssel is megtekinthető Csányi Sándor önálló estje.
Színház hír

Szeptemberben sem tartják meg a POSZT-ot

A szervezők közleménye szerint egy későbbi időpontban rendezik meg a 20. Pécsi Országos Színházi Találkozót.