Színház

„Vállalom, hogy éltem, és azt, hogy majd meghalok ” – 110 éve született Gobbi Hilda

2023.06.06. 16:25
Ajánlom
A legendás színésznő pályája során olyan emlékezetes szerepeket játszott el, mint a Csongor és Tünde Mirigyje, vagy a Hamlet Gertrúdja, az igazi népszerűséget azonban a Szabó család című rádiós családregény Szabó nénije hozta meg számára. 

Gobbi Hilda 1913. június 6-án látta meg a napvilágot Budapesten, apai ágról olasz, anyai ágon jómódú polgárcsalád leszármazottjaként. Felmenői között több sikeres művész is volt: dédnagyapja, Luigi Gobbi néven Olaszország ünnepelt hegedűművésze volt, nagyapja, Gobbi Alajos szintén elismert zeneszerző és karmester volt.

Fiatal korában hamar megismerte a nélkülözést: bár édesapjának jólmenő üzlete volt, a családfő bohém életmódja miatt azonban szülei rövid időn belül elváltak. Édesanyjával hosszú időn keresztül egy szükséglakásban húzták meg magukat.

fortepan_138374-155750.jpg

Gobbi Hilda 1965-ben (Fotó/Forrás: Szalay Zoltán / Fortepan)

Tanulmányait a putnoki Gazdasági Felső Leánynevelő Intézetben végezte, majd pedig a Pázmány Péter Tudományegyetem Botanikus Kertjének gyakornoka lett. 1932-ben nyert felvételt a Színművészeti Akadémiára, oklevelének megszerzése után pedig a Nemzeti Színház szerződtette, itt került kapcsolatba az ellenállási mozgalommal, amely nagy hatással volt későbbi életére.

Kezdő színészként csak kis szerepeket kapott, egy alkalommal ő volt a béka hangja egy jelenetben, amihez a színfalak mögül kellett brekegnie.  

Édesapja hosszú ideig ellenezte, hogy lányából színésznő legyen, ám az anekdoták szerint A Sasfiók premierje után ezt sürgönyözte a fiatal Gobbi Hildának: „Elismerem, győztél! Apád.”

A két világháború között részt vett a munkásszínjátszásban, majd a második világháború alatt az ellenállási mozgalomban, Magyarország 1944-es német megszállása után illegalitásba vonult, egy ideig együtt bujkált Kádár Jánossal. A háború után fizikai munkával járult hozzá a Nemzeti Színház újjáépítéséhez, a munkás- és parasztszármazású színinövendékek számára megszervezte a Horváth Árpád Kollégiumot, az idős és magányos színészek számára pedig a Jászai Mari és Ódry Árpád Színészotthont.

fortepan_137828-155722.jpg

A Magyar Rádió 6-os stúdiója. A Magyar Rádió Szabó család című sorozatának főszereplői: Gobbi Hilda és Szabó Ernő színművészek, 1964 (Fotó/Forrás: Szalay Zoltán / Fortepan)

1959-től a József Attila, 1971-től ismét a Nemzeti, 1983-tól haláláig a Katona József Színház tagjaként dolgozott. Színpadi szerepei közül emlékezetes volt Mirigy a Csongor és Tündében, Gertrúd a Hamletben, Aase a Peer Gyntben és utolsó szerepe, a Vénasszony a Spiró György által neki írott Csirkefejben, a Katona József Színházban. A legnagyobb ismertséget azonban az 1959 nyarán indult rádiós családregénynek, a Szabó családnak köszönhette, aminek köszönhetően rövid időn belül ő lett mindenki „Szabó nénije": ahogy többször is beszámolt róla, az utcán gyakran így szólították meg az emberek.

Gobbi Hilda hozta létre, majd folyamatosan bővítette a Bajor Gizi Színészmúzeumot a névadó pályatárs egykori villájában.

1977-ben az ő kezdeményezésére bontakozott ki mozgalom a Nemzeti Színház felépítésére, majd 1987-ben pénzgyűjtési akciót is indított a nemes cél érdekében. Tanított az Országos Színészképző Iskolán, vezetője volt a Nemzeti Színház stúdiójának.

A színművész nyíltan vállalta nőkhöz való viszonyát, annak ellenére, hogy ezt az akkori korszellem nem nézte jó szemmel: az ötvenes évek végén éppen jóbarátja, Major Tamás rúgta ki a Nemzetiből, miután megelégelte, hogy az egész társulat Gobbi kalandjairól beszél. Gobbi Hilda hosszú évekig élt együtt Temessy Hédivel, később pedig Galgóczi Erzsébettel.

fortepan_137341-155721.jpg

Gobbi Hilda 1963-ban (Fotó/Forrás: Szalay Zoltán / Fortepan)

1988. július 13-án hunyt el, végakaratának megfelelően vasládába helyezett hamvai mellé színésztársai egy csomag fűmagot, Imperial versenyló patkóját és visegrádi villájának egy tégladarabját tették. Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el: egyebek közt

1949-ben megkapta a Kossuth-díjat, 1950-ben az Érdemes Művész, 1955-ben a Kiváló Művész kitüntetést.

1988-ban, 75. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság babérkoszorúval ékesített Zászlórendje kitüntetéssel jutalmazták.

1982-ben egy interjúban Gách Marianne kérdésére, miszerint mi az, amit még ma is rendületlenül vállal önmagából, így felelt: „Mindent. Bizonyára akadnak, akik bűneimet erénynek hiszik, és akik erényeimet bűnnek minősítik. Tudom, hogy egyikben is, másikban is akad némi igazság. Vállalom a rózsaszirmok szórását az Anna-templomi körmenetben és vállalom a lelkes menet 1945-ös tavaszi jelszavát a Belvárosban: »burzsuj negyed le veled!« Vállalom Osztrovszkij Farkasok és bárányok Murzaveckájának rossz alakítását, s vállalom Ibsen Peer Gyntje Aaséját, ez talán sikerült is. Vállalom rossz és jó szerelmeimet. Vállalom Krisztust, mert általa lettem kommunista. Vállalom, hogy állatot eszem, de még egy pókot sem öltem meg soha. […] Vállalom, hogy éltem, és azt, hogy majd meghalok.”

Fejléckép: Gobbi Hilda 1965-ben (Fotó/Forrás: Hunyady József / Fortepan)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Sztárvendégekkel és fiatal tehetségekkel tér vissza a Budavári Palotakoncert

Több év kihagyás után, augusztus 1-én és 2-án ismét megrendezik a Budavári Palotakoncertet. A Budai Vár Oroszlános udvarának festői környezetében a hazai és az egyetemes operettirodalom legnépszerűbb dallamai csendülnek fel.
Jazz/World

Vissza a gyökerekhez – a Benczúr Kertben köszönti húszéves jubileumát a Jazzation

Az idén 20 éves Jazzation, Magyarország legismertebb jazz a cappella együttese számtalan sikeres nemzetközi turné után június 18-án ünnepi hangulatú esttel várja régi és új közönségét a Benczúr Kertben.
Jazz/World

Ismét zenével telik meg a Balaton-felvidék – jön a 10. Salföldi Dalföld

Június 20. és 22. között rendezik meg a Salföldi Dalföldet, a Balaton-felvidék egyik legkülönlegesebb kisfesztiválját, ahol a zene, a táj és a közösség különleges harmóniában találkozik.
Tánc

Hortobágyi Gyöngyvér: „Szerencsések vagyunk, és szerencsés a hazai művészvilág is!”

Kiválóan sikerült a Magyar Táncművészeti Egyetem Néptánc szakirány hallgatóinak Félúton című előadása. Az előadás végén, a modern szakirány hallgatóinak vizsgakoncertjéhez hasonlóan, itt is állva tapsoltak a nézők.
Vizuál

Francia film kapta a fődíjat az Annecy Filmfesztiválon

A világhírű animációs szemlén az Arco című alkotás hódította el az Annecy Kristályt. A fesztiválon idén díszvendégországként ünnepelték hazánkat, a hat nap során csaknem nyolcvan magyar filmet vetítettek teltházzal.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház hír

Átadták a Staféta díjait, Szilvay Máté vehette át a Fidelio különdíját

Lezárult a 2023-as Staféta Pályázat részeként bemutatott előadások közönségszavazása, a díjakat idén is a Jurányi Ház évadzáró piknikén adták át, ahol kihirdették a TITÁNium pályázat eredményét is, és kiderült, hogy kik vehetnek részt 2025 őszén a mentorprogramban.
Színház hír

Öt pályázat érkezett a Vörösmarty Színház igazgatói posztjára

A korábbi aspiránsok közül senki nem pályázta meg újra a székesfehérvári Vörösmarty Színház igazgatói posztját, várhatóan június végén születik döntés arról, ki vezetheti a teátrumot. Mások mellett Dolhai Attila zenés színész és Egyed Attila társulati tag is pályázott.
Színház interjú

„Az igazi generációváltás csak most kezdődik” – beszélgetés a Kabóca Bábszínház vezetőivel

Új épület, új csapat, új célok – valami megmozdult a veszprémi Szerelem-szigeten. Markó Róbert igazgatóval és Kocsis Pál művészeti vezetővel a Kabóca Bábszínház 11 előadását felvonultató miniévadon beszélgettünk.
Színház hír

Június 10-én kezdődik az OSZT Szolnokon – mutatjuk a zsűrit!

Június 10-én kezdetét veszi az Országos Színházi Találkozó Szolnokon, amely idén is a hazai színházi élet legfontosabb ünnepe. A szemleprogramban 14 kiemelkedő előadás kapott helyet, amelyeket szakmai zsűri értékel.
Színház interjú

Rusznyák Gábor: „Ahhoz, hogy a színház ne csak egy produkciógyárat jelentsen, bizalmi légkör kell”

Bár dolgozik Budapesten is, leginkább Miskolchoz kötődik Rusznyák Gábor, aki Goldoni vígjátékát rendezi idén nyáron. A Csetepaté Chioggiában premierje júliusban lesz a Városmajori Szabadtéri Színpadon. Erről és sok minden másról is kérdeztük a rendezőt. Rusznyák Gábor-interjú.