Színház

Valóság és képzelet határán – 145 éve színpadon a Peer Gynt

2021.02.24. 15:10
Ajánlom
A romantika és a korai modernizmus határán egyensúlyozó Peer Gynt Henrik Ibsen egyik legismertebb és legtöbbet játszott darabja. Bár a szerző a drámát már 1867-ben papírra vetette, bemutatójára egészen 1876. február 24-ig kellett várni.

Az ötfelvonásos, eredetileg dán nyelven írt norvég drámai költeményt, melynek alapját Peter Christen Asbjørnsen norvég mesegyűjteménye adja, és Olaszországban, Ibsen önkéntes száműzetésében született, a halogatásokkal teli élet leírásaként is szokás emlegetni, pedig Peer Gynt története ennél sokkal összetettebb.

Tragédiája abban keresendő, hogy a fiú a mesék világában él, úgy éli át őket, mintha valóban saját életének momentumai elevenednének meg, ez pedig alkalmatlanná teszi őt arra, hogy helyreállítsa azt a családi rendet, melyet a vagyonukat teljes egészében eltékozló apja felborított. A helyzetet súlyosbítja, az emberek Peert és anyját, Åsét megvetéssel szemlélik, így a társadalom perifériájára szorulnak. A fiú élete sorozatos menekülés és utazás, sikerek és kudarcok látszólag véletlen egymásutánja.

A cselekmény valóság, álomvilág és illúzió határán mozog, a jelenetek észrevétlenül csúsznak át egyik dimenzióból a másikba.

GettyImages-601070078-143522.jpg

Henrik Ibsen munka közben (Fotó/Forrás: Universal History Archive/Universal Images/Getty Images Hungary)

A darabhoz Ibsen felkérésére Edvard Grieg komponált zenét, aki két, négy-négy darabból álló szvittet írt. A második szvittben volt egy ötödik rész A hegyi király lányának tánca címmel, ezt később Grieg visszavonta.

A mű eredetileg könyvdrámának készült, Ibsen nem tervezte színházban játszatni, ám amikor úgy döntött, hogy mégis színpadra alkalmazza, a bemutató után nem aratott túl nagy sikert. Egyesek gúnyosan megjegyezték, hogy Peer Gynt nem más, mint egy kitűnő munka a norvég egoizmusról, míg egy korabeli dán kritikus, Clemens Petersen úgy nyilatkozott, hogy ebben semmi költészet nincs. A vádak rosszul érintették Ibsent, és sértődött replikát intézett Clemens felé:

„igenis költészet, ha nem az, az lesz. A költészet konceptusa az országunkban, Norvégiában, ez után fog igazodni.”

Való igaz, hogy az emberek nem tudtak mit kezdeni a művel. Bár az első nyomtatott kiadás – amelyből a Gyldendal kiadó 1250 darabot nyomott – viszonylag hamar gazdára talált, a következő 2000 példányt már csak hét év alatt sikerült értékesíteni.

A magyar megjelenésre egészen a századfordulóig kellett várni, először 1899-ben került a könyvesboltok polcára. Talán a mű ismertségének köszönhető, de pár év múlva, 1917. június 2-án már színpadon is láthatta a közönség a Magyar Színházban.

A 20. század közepétől aztán már világszerte játszották a darabot, az eldugott művészszínházaktól a legnagyobb színpadokig számtalan módon bemutatták.

Fejléckép: Henrik Klausen (Peer Gynt) és Sofie Parelius (Aase) az előadás 1876-os előadásában (forrás: Wikipédia)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Sörösüvegekből zenét csiholni – interjú Balogh Máté zeneszerzővel

A Renewable Music – V4 Composers for Sustainability elnevezésű projekt a fenntarthatóság témájában ösztönzi párbeszédre és cselekvésre a nemzetközi klasszikus zenei közösséget. A kezdeményezésben részt vevő egyik zeneszerzővel, Balogh Mátéval beszélgettünk.
Színház

Szász Júlia és Horváth Lajos Ottó a Centrál Színházban tér vissza a színpadra

A Nemzeti Színházban tavaly súlyos balesetet szenvedett színművészek apa-lánya párost alakítanak a Centrál Színház következő évadában. A Puskás Tamás rendezte előadás egy híres film adaptációja lesz. 
Klasszikus

Neves régizenei együttessel készített lemezt Daragó Zoltán

A fiatal kontratenor Bach-áriákat felvonultató lemeze Christophe Rousset vezényletével és a Les Talens Lyriques közreműködésével szeptemberben jelenik meg az Aparté Kiadónál.
Könyv

Pernye és fű – ősszel érkezik Závada Pál új regénye

Október 8-án a Magvető Kiadó gondozásában jelenik meg a Kossuth-díjas író legújabb regénye, amelynek története és karakterei ugyan fiktívek, ám a benne szereplő interjúk valóságosak – azokat Sipos András rendezővel készítették Statárium című, 1989-es filmjükhöz.
Plusz

Az utolsó szerelem mítosza

Az első szerelem minden líra egyik fő toposza, sőt népdaloktól regényekig, a first love az igazi, mert mindenkit érdeklő, lángba boritó téma. Azon gondolkozom, hogy miért nincs az elsőnek párja, azaz miért nincs igazi irodalma, lírai lenyomata az utolsó szerelemnek, ennek a fellobbanó érzelmi viharnak? Almási Miklós írása.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház ajánló

Idén is Szegeden láthatók a legizgalmasabb színházi előadások – jön a THEALTER

Július 27. és augusztus 2. között rendezik meg a 34. THEALTER színházi fesztivált Szegeden. A jól ismert fellépők mellett új formációkkal, fiatalokból szerveződő csapatokkal is találkozhatnak a szegediek és az ide látogató nézők.
Színház gyász

Elhunyt Szatmári Liza

Az Aase- és Gobbi Hilda-díjas színésznő július 20-án, életének 97. évében hunyt el. Szatmári Liza hetvenhárom éve volt a Vígszínház tagja, halálhírét a társulat közölte.
Színház hír

Szász Júlia és Horváth Lajos Ottó a Centrál Színházban tér vissza a színpadra

A Nemzeti Színházban tavaly súlyos balesetet szenvedett színművészek apa-lánya párost alakítanak a Centrál Színház következő évadában. A Puskás Tamás rendezte előadás egy híres film adaptációja lesz. 
Színház gyász

Elhunyt Dobos Ildikó színművész

A Jászai Mari-díjas színművész hosszan tartó betegség után, 82 éves korában hunyt el. Drámai erejű alakításaira az eszköztelenség, a szereppel való teljes azonosulás volt jellemző.
Színház ajánló

Margaret Atwood az asszonyi hűségről szóló mítoszadaptációját is bemutatja a Gyulai Várszínház

A Gyulai Várszínház fesztiválprogramjának fontos csomópontjai a saját bemutatók, idén például négy olyan előadás, amelyet a színház részben saját fejlesztésben, részben koprodukciós partnerrel hoz létre.