Az Esztergomi Várszínház a Bazilika szomszédságában, mint ahogy mondani szokta, szakrális hely. Erre erősíthet rá az idei nyár tematikája – a Misztériumok évadja. Miért ez lett idén a hívószó?
A Várszínház a Királyi Vár és a Szent Adalbert Székesegyház szomszédságában a szellemiség és a lelkiség egyik temploma, ez a műsortervünket is meghatározza. Minden évadunknak van egy mottója, két éve a Nemzeti összetartozás éve volt. A misztérium-téma régi tervünk – több mint ötszáz éve létezik a ferences rend Esztergomban –, hogy Szent Ferenc életét, munkásságát, szellemiségét színházi dimenzióban is bemutassuk. A nyitóelőadásunk, Katona Imre Isten komédiása című drámája, melyhez Szarka Gyula írt zenét, a soproni Petőfi Színházzal közös ősbemutatónk. Szarka Gyula és a felvidéki Ghymes együttes állandó művészei a Várszínháznak. Ugyancsak Szarka Gyula írta a zenéjét Tamási Áron Ördögölő Józsiás című művének, Pataki András rendezése több nyári teátrum műsorában – így nálunk is – szerepel.
Tudatos törekvésünk volt már a kilencvenes évektől, hogy meghívjuk a határon túli színházakat, alkotókat.
Hogy keretet adjunk a Misztériumok Évadának, a nyár évadzáró előadása a Szent Erzsébet életét feldolgozó Az Ég tartja a Földet – Erzsébet, a szerelem szentje című musical lesz. Érdekes a két műfaj együttes megjelenése.
Az előadás ősbemutatója tavasszal az Erkel Színházban volt, Zsuffa Tünde regénye alapján Lezsák Sándor alkalmazta színpadra, Cseke Péter rendezte, Szikora Róbert szerezte a zenéjét. A vérprofi előadásnak óriási sikere volt. Egy plusz adalék lesz nálunk, hogy a Bazilika egy része az előadás díszletét is adja, a fények és a látvány megemeli a misztikus teret.
Jelenet Az Ég tartja a Földet című előadásból (Fotó/Forrás: Vass Antónia)
A szerelem tematika több előadásban is megjelenik. A Nemes Nagy Ágnes-centenáriumra készülhetett a Nemes Nagy-Lengyel Balázs leveleiből, verseiből született Két Hold világa sorsjáték Szorcsik Kriszta és Bogdán Zsolt játékában.
Szorcsik Kriszta a Vajdaságból jött, Zsolt egészen kiemelkedő színésze a Kolozsvári Magyar Színháznak. Két nagyszerű színész adja elő a két művészóriás lelki rezdüléseit. Szerelmük, az egymáshoz való kötődésük beleillik a misztérium tematikába.
Évek óta számos előadásuk más színházakkal közös munkában jön létre. A közös előadások mennyire fontos lábai a műsorpolitikájuknak?
Az egyik legfontosabb tartópillére, egy másik pillére az érték, hogy van egy szint, ami alá nem szabad lemenni.
Fontos, hogy önálló színházi értékeket hozzunk létre.
Meg kicsit népszínház jelleggel állítjuk össze a programjainkat, a közönség zömét az esztergomi polgárok alkotják, de jönnek a fővárosból, s egyre többen az ország távolabbi településeiről is, akik színházi élménnyel egybekötve tervezik a nyaralásukat. Ez a turizmusnak, Esztergom értékeinek megismerésének, az identitásunknak is fontos része. A harmadik lábunk a határon túli színházak jelenléte, a Kárpát-medencében nincs olyan magyar nyelvű színház, amelyik ne fordult volna meg a Várszínházban.
Amikor összeállították az idei évadot, még nem tudhatták, de egyfajta mementó is Görgey Gábor Komámasszony, hol a stukker című darabja. Kicsit más fénybe is helyezi az előadást?
Szomorú a halála, korszakos, kiemelkedő író, a Komámasszony talán az egyik legsikeresebb drámája. A felvidéki művészek közreműködésével létrejött bemutatóval Görgey szellemiségére is emlékezünk.
Mekkora tömegeket mozgat meg a Várszínház nyári játéksorozata?
A Covid, úgy tűnik, új dimenziókat nyitott, megerősítette a szabadtéri színházak jelenlétének fontosságát. A tavalyi évadunk kiemelkedő nézőszámot hozott, telt házakkal játszottuk az előadásainkat. Az idei évben is bízunk ebben, és abban, hogy az évad katartikus élményt adjon a nézőinknek.
Az Esztergomi Várszínház műsoráról bővebben itt tájékozódhat! >>>
Támogatott tartalom.
Fejléckép: Horányi László (forrás: Esztergomi Várszínház)
hírlevél
