Színház

Vannak történetek, amiket fáj elhallgatni – Interjú Horváth János Antallal

2019.11.20. 11:20
Ajánlom
Simon Longman Gundog című alkotásából készül a Rozsda, avagy minden vérünk benne szárad című Staféta nyertes előadás. A magyarországi bemutatót november 22-én tartják a Szkénében, amely a Manna mellett koprodukciós partnere is a produkciónak. Horváth János Antallal, a darab fordítójával és rendezőjével beszélgettünk a műről, motivációról és a Staféta nyújtotta lehetőségekről is.

Londonban találkoztál először a darabbal, ott láttad a belőle készült előadást, amiről azt nyilatkoztad, hogy nem tetszett.

Szerintem nem fogalmaztam ilyen sarkosan, talán, de olyan rossz ilyen erős kijelentést tenni valamiről, amit amúgy egy értékes művészi vállalásnak gondolok, ráadásul Vicky Featherstone (a Royal Court művészeti vezetőjea szerk.) rendezte, őt meg nagyon bírom. Inkább azt mondom, hogy nem az én nyelvem, vagy stílusom, másfajta ábrázolásmód, mint amit én szeretek csinálni vagy nézni. De mégis iszonyat erősen felkeltette a kíváncsiságomat és vágyamat ennek a történetnek az elmesélésére; hogy milyen jó lenne máshogyan ráfordulni erre a sztorira, az emberek felől közelíteni, a karakterek sorsait felnagyítani, olyan látvánnyal, aminek nagy részét a színészek teremtik meg, úgy éreztem, ez a forma talán jobban szolgálná a történetet. Persze, én is érzem, érzékelem a mostanában divatba jött erőviszony változást a forma és a történet tekintetében, amit még értek is, mert persze így van: a színház hatás;

de nekem mégis az origó a történet, a változás, a jó és a rossz döntések, és a formának az én olvasatomban minden esetben ezt kell szolgálnia.

Rozsda_proba2_CzikeliAnna_web-201946.jpg

Diossi Gábor és Bata Éva (Fotó/Forrás: Czikéli Anna)

Miről szól a darab?

A darab egy birkapásztor család története, akik a semmi közepén élnek, és éppen azon a ponton vannak, amikorra mindent elvesztettek. Ebben a leglentebb lévő állapotban találkoznak egy fiúval, aki menekül valahonnan, és aki otthonra talál mellettük. Az ezzel a fiúval való találkozás segíti őket abban, hogy először meg tudják újra szeretni az otthonukat, majd végül el tudjanak búcsúzni tőle, a helytől, ami akaratlanul fogva tartja őket; ami hiába a pusztulásukat okozza, mégse tudnak tőle elszakadni. A dráma egészen különleges időkezeléssel mutatja meg a család teljes történetét, minden karakter igazságát és saját kis tragédiáját.

Miért motivál téged ez a történet?

Mostanában sokat foglalkoztat az, hogy én hogyan élem meg a magyarságomat, a ragaszkodást ahhoz a földhöz, ami a lábam alatt van. Ez a darab egyfajta alkotói szembenézés ezzel. Az öcsém elment Angliába tanulni, és irdatlan dühös vagy szomorú voltam, hogy hogy létezhet olyan helyzet, hogy a testvéremnek kétezer kilométert kell mennie ahhoz, hogy abban az oktatásban részesüljön, amit megérdemel. Közben én meg nem tudok elmozdulni innen. Nyilván a foglalkozásom valamelyest a magyar nyelvhez köt, de beszélek még két nyelvet és voltak ezek a konkrét lehetőségek, amikor

csak annyit kellett volna csinálni, hogy felülök egy repülőre és elmegyek. De nem tudtam. Nem ment.

Biztos valahol gyávaság is, jó sok gyávaság, de néha úgy gondolom, talán bátorság is maradni, megállni. És ez a darab esszenciája. Hogy mi az igazi szabadság. A mozgás vagy a mozdulatlanság. Ez a kérdés nagyon intenzíven itt mozog bennem. A fordítás alatt is éreztem már, hogy milyen gyönyörű ez a szöveg, a töredezettsége, a költőisége, a komplexitása, ami valahogy mégis az egyszerűségében rejlik, de a színészek szájából még inkább.

Rozsda_proba4_CzikeliAnna_web-201946.jpg

Bata Éva, Hajdu Péter és Baki Dániel a Rozsda próbáján (Fotó/Forrás: Czikéli Anna)

A színdarab tragikus sorsokat vonultat fel, foglalkozik a demenciával, a halállal, az öngyilkossággal, az elmagányosodással, de a szöveg textúrája teli van humorral. A simon longman-i ábrázolás beáll a Caryl Churchill, Martin McDonagh, Dennis Kelly sorba, és a kifelé tragikus történetnek minden szépsége és humora érvényesülni tud a művében.

Mesélj a címről! Miért változtattad meg?

Az eredeti cím jelentése vadászkutya. Gundog. A szó két része önmagában jelent valamit, együtt valami mást, a történethez is köze van, tök jó. Magyarul nem igazán ügyes. De mindenképp tetszett, hogy legyen két szótag, mert azt könnyű kimondani, próbatáblára kiírni, megjegyezni és a rozsda dramaturgiailag játszik fontos szerepet, egyfelől a rohadásnak, a pusztulásnak a legegyértelműbb megnyilvánulása, másfelől a rozsda mint olyan elindít egy konfliktust. A „Minden vérünk benne szárad” pedig egy mondat a darabból. Próbáltak már többen lebeszélni az „avagy”-os címekről, értem is őket meg nem is, én egyelőre szeretem ezt a „hívószó” avagy „kis költői tartalom” felállást.

Hogyan segíti a munkátokat a Staféta pályázat?

Olasz Renátóval már egyszer nyertünk a Staféta pályázaton. 2017-ben óriási fiatalos lendülettel mutattuk be a Kitagadottak című előadásunkat. Nagy öröm volt és sokat jelentett az a biztonság, hogy egyetemistaként ilyen anyagi támogatást kaptunk, mert tombolt bennünk az energia, az alkotni vágyás. Azóta én is lehiggadtam kicsit. A Rozsda már egy másfajta, megfontoltabb vállalás. Sokszor mondom, hogy

olyan történeteket szeretek elmesélni (talán csak ilyeneket érdemes), amiket, ha nem mesélek el, az fizikai fájdalmat okoz.

stafeta_horvath_2019_domolky_daniel_WEB_004-163515.jpg

Horváth János Antal (Fotó/Forrás: Dömölky Dániel / Staféta)

Ez a történet már bennem volt egy éve a pályázás előtt, már lefordítottam, és kezdtem magam köré gyűjteni az embereket. Először Baki Danival olvastattam el, még az angol szöveget, és úgy hívott fel, hogy „elolvastam, most hagytam abba a sírást, csináljuk”. Gáspár Anna a Manna Produkcióval olyan operatív hátteret adott, amivel nagyon megkönnyítette a pályázást. Másodjára megkapni a Stafétát nagy elismerés. Hálás helyzetben vagyunk stafétásokként, mert még meg sem valósult az előadás, máris van rá figyelem, csak azért, mert stafétás. Nagy boldogság most nekem megosztani ezt ezekkel az emberekkel. A Staféta megteremtett egy biztos talajt az örömmel alkotáshoz.

forrás: Jurányi Latte

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

Meztelenre vetkőzni még az orvos előtt sem!

Láthatóvá válnak a cselédlányok, szegényebb sorból való asszonyok hétköznapjai, a kor egészségügyi, higiéniai, sőt erkölcsi viszonyai. Szécsi Noémi legutóbbi kötetében dr. Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő rendelési naplói alapján enged bepillantást a 19. század végén és a 20. század elején élő nők életébe.
Klasszikus

Különleges koncertpárral indítja új évadát a Zeneakadémia

A Zeneakadémia és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar közös hangversenyén a Kossuth-díjas Balázs János szólójával hallható Rahmanyinov összes zongoraversenye és a virtuóz Paganini-variációk augusztus 18-án és 19-én a Nagyteremben. A vendégkarmester a kanadai Charles Olivieri-Munroe lesz.
Jazz/World

5,3 milliárd forint a zenészeknek, kluboknak, fesztiváloknak és technikusoknak

Kezdjünk barátkozni a raktárkoncert fogalmával! A kormány a rendezvényszervezők, a klubok és a technikai személyzet támogatását tervezi a most bejelentett csomaggal. Gulyás Gergely az SZFE-t érintő kérdésekre is válaszolt.
Klasszikus

A Balatonon is koncerteznek a BFZ zenészei

Bár az augusztus még nem az aktív koncertszezon hónapja, a Budapesti Fesztiválzenekar több nyári programmal is készül közönségének Budapesten, a Balatonon és a Dunakanyarban.
Fidelio Tours

A fürdődivat történelmét mutatja be a német bikinimúzeum

A Bad Rappenau-i BikiniArt Museumban a látogatók a gyapjúból készült magasan zárt fürdőkosztümtől a nagyon apró kétrészesig megismerhetik a fürdőruhák több mint száz éves múltját 1880-tól napjainkig.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház hír

Új magyar musical a dunaújvárosi Bartók Színházban

Az Őze Áron vezette Kamaraszínház az egymásra figyelés gesztusát is kifejezi azzal, hogy a „Város Évadát” nyitja meg ősztől. Az új évadban tizenkét bemutatót tartanak.
Színház ajánló

Kortárs magyar drámák mustrája Szentendrén

A Szentendrei Teátrum fogadta be idén a Színházi Dramaturgok Céhe Nyílt Fórum rendezvényt, amelyre augusztus 9-14. között várják az érdeklődőket felolvasószínházi előadásokkal.
Színház magazin

Cenzúra, zaklatások, vallatások – Janovics Jenő és a Kolozsvári Nemzeti Színház

A kolozsvári magyar színjátszás történetének egyik legnehezebb korszaka volt a két világháború közötti időszak, az a 22 év, amikor először kellett kisebbségi színházként – a túlélés legfőbb szempontját szem előtt tartva – megmaradnia. Ezeket az éveket a fennmaradáson túl az a szándék mozgatta, hogy az adott politikai-gazdasági helyzet korlátai között a magyar színjátszás megtalálja a maga és a közönsége számára is megfelelő hangot. Az impériumváltás időszakát Janovics Jenő visszaemlékezései alapján tárjuk föl. Ő igazgatta az akkor Országos Nemzeti Színház nevet viselő kolozsvári színházat, amely Magyarország második nemzeti színháza volt.
Színház ajánló

Csányi Sándor egyszemélyes vígjátéka augusztusban is a MOMKultban!

Augusztus 23-án és 29-én dupla Hogyan értsük félre a nőket? előadással várják a nézőket a MOMkultban, mindkét nap 17.00 és 20.00 órai kezdéssel is megtekinthető Csányi Sándor önálló estje.
Színház hír

Szeptemberben sem tartják meg a POSZT-ot

A szervezők közleménye szerint egy későbbi időpontban rendezik meg a 20. Pécsi Országos Színházi Találkozót.