Színház

Vannak történetek, amiket fáj elhallgatni – Interjú Horváth János Antallal

2019.11.20. 11:20
Ajánlom
Simon Longman Gundog című alkotásából készül a Rozsda, avagy minden vérünk benne szárad című Staféta nyertes előadás. A magyarországi bemutatót november 22-én tartják a Szkénében, amely a Manna mellett koprodukciós partnere is a produkciónak. Horváth János Antallal, a darab fordítójával és rendezőjével beszélgettünk a műről, motivációról és a Staféta nyújtotta lehetőségekről is.

Londonban találkoztál először a darabbal, ott láttad a belőle készült előadást, amiről azt nyilatkoztad, hogy nem tetszett.

Szerintem nem fogalmaztam ilyen sarkosan, talán, de olyan rossz ilyen erős kijelentést tenni valamiről, amit amúgy egy értékes művészi vállalásnak gondolok, ráadásul Vicky Featherstone (a Royal Court művészeti vezetőjea szerk.) rendezte, őt meg nagyon bírom. Inkább azt mondom, hogy nem az én nyelvem, vagy stílusom, másfajta ábrázolásmód, mint amit én szeretek csinálni vagy nézni. De mégis iszonyat erősen felkeltette a kíváncsiságomat és vágyamat ennek a történetnek az elmesélésére; hogy milyen jó lenne máshogyan ráfordulni erre a sztorira, az emberek felől közelíteni, a karakterek sorsait felnagyítani, olyan látvánnyal, aminek nagy részét a színészek teremtik meg, úgy éreztem, ez a forma talán jobban szolgálná a történetet. Persze, én is érzem, érzékelem a mostanában divatba jött erőviszony változást a forma és a történet tekintetében, amit még értek is, mert persze így van: a színház hatás;

de nekem mégis az origó a történet, a változás, a jó és a rossz döntések, és a formának az én olvasatomban minden esetben ezt kell szolgálnia.

Rozsda_proba2_CzikeliAnna_web-201946.jpg

Diossi Gábor és Bata Éva (Fotó/Forrás: Czikéli Anna)

Miről szól a darab?

A darab egy birkapásztor család története, akik a semmi közepén élnek, és éppen azon a ponton vannak, amikorra mindent elvesztettek. Ebben a leglentebb lévő állapotban találkoznak egy fiúval, aki menekül valahonnan, és aki otthonra talál mellettük. Az ezzel a fiúval való találkozás segíti őket abban, hogy először meg tudják újra szeretni az otthonukat, majd végül el tudjanak búcsúzni tőle, a helytől, ami akaratlanul fogva tartja őket; ami hiába a pusztulásukat okozza, mégse tudnak tőle elszakadni. A dráma egészen különleges időkezeléssel mutatja meg a család teljes történetét, minden karakter igazságát és saját kis tragédiáját.

Miért motivál téged ez a történet?

Mostanában sokat foglalkoztat az, hogy én hogyan élem meg a magyarságomat, a ragaszkodást ahhoz a földhöz, ami a lábam alatt van. Ez a darab egyfajta alkotói szembenézés ezzel. Az öcsém elment Angliába tanulni, és irdatlan dühös vagy szomorú voltam, hogy hogy létezhet olyan helyzet, hogy a testvéremnek kétezer kilométert kell mennie ahhoz, hogy abban az oktatásban részesüljön, amit megérdemel. Közben én meg nem tudok elmozdulni innen. Nyilván a foglalkozásom valamelyest a magyar nyelvhez köt, de beszélek még két nyelvet és voltak ezek a konkrét lehetőségek, amikor

csak annyit kellett volna csinálni, hogy felülök egy repülőre és elmegyek. De nem tudtam. Nem ment.

Biztos valahol gyávaság is, jó sok gyávaság, de néha úgy gondolom, talán bátorság is maradni, megállni. És ez a darab esszenciája. Hogy mi az igazi szabadság. A mozgás vagy a mozdulatlanság. Ez a kérdés nagyon intenzíven itt mozog bennem. A fordítás alatt is éreztem már, hogy milyen gyönyörű ez a szöveg, a töredezettsége, a költőisége, a komplexitása, ami valahogy mégis az egyszerűségében rejlik, de a színészek szájából még inkább.

Rozsda_proba4_CzikeliAnna_web-201946.jpg

Bata Éva, Hajdu Péter és Baki Dániel a Rozsda próbáján (Fotó/Forrás: Czikéli Anna)

A színdarab tragikus sorsokat vonultat fel, foglalkozik a demenciával, a halállal, az öngyilkossággal, az elmagányosodással, de a szöveg textúrája teli van humorral. A simon longman-i ábrázolás beáll a Caryl Churchill, Martin McDonagh, Dennis Kelly sorba, és a kifelé tragikus történetnek minden szépsége és humora érvényesülni tud a művében.

Mesélj a címről! Miért változtattad meg?

Az eredeti cím jelentése vadászkutya. Gundog. A szó két része önmagában jelent valamit, együtt valami mást, a történethez is köze van, tök jó. Magyarul nem igazán ügyes. De mindenképp tetszett, hogy legyen két szótag, mert azt könnyű kimondani, próbatáblára kiírni, megjegyezni és a rozsda dramaturgiailag játszik fontos szerepet, egyfelől a rohadásnak, a pusztulásnak a legegyértelműbb megnyilvánulása, másfelől a rozsda mint olyan elindít egy konfliktust. A „Minden vérünk benne szárad” pedig egy mondat a darabból. Próbáltak már többen lebeszélni az „avagy”-os címekről, értem is őket meg nem is, én egyelőre szeretem ezt a „hívószó” avagy „kis költői tartalom” felállást.

Hogyan segíti a munkátokat a Staféta pályázat?

Olasz Renátóval már egyszer nyertünk a Staféta pályázaton. 2017-ben óriási fiatalos lendülettel mutattuk be a Kitagadottak című előadásunkat. Nagy öröm volt és sokat jelentett az a biztonság, hogy egyetemistaként ilyen anyagi támogatást kaptunk, mert tombolt bennünk az energia, az alkotni vágyás. Azóta én is lehiggadtam kicsit. A Rozsda már egy másfajta, megfontoltabb vállalás. Sokszor mondom, hogy

olyan történeteket szeretek elmesélni (talán csak ilyeneket érdemes), amiket, ha nem mesélek el, az fizikai fájdalmat okoz.

stafeta_horvath_2019_domolky_daniel_WEB_004-163515.jpg

Horváth János Antal (Fotó/Forrás: Dömölky Dániel / Staféta)

Ez a történet már bennem volt egy éve a pályázás előtt, már lefordítottam, és kezdtem magam köré gyűjteni az embereket. Először Baki Danival olvastattam el, még az angol szöveget, és úgy hívott fel, hogy „elolvastam, most hagytam abba a sírást, csináljuk”. Gáspár Anna a Manna Produkcióval olyan operatív hátteret adott, amivel nagyon megkönnyítette a pályázást. Másodjára megkapni a Stafétát nagy elismerés. Hálás helyzetben vagyunk stafétásokként, mert még meg sem valósult az előadás, máris van rá figyelem, csak azért, mert stafétás. Nagy boldogság most nekem megosztani ezt ezekkel az emberekkel. A Staféta megteremtett egy biztos talajt az örömmel alkotáshoz.

forrás: Jurányi Latte

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

A legjobban várt januári filmek

Hűvös, szürke januári estéken jó dolog moziba járni, mostanában különösen, mert fontos és izgalmas filmek érkeznek, legtöbbjük számos kategóriában Oscar-díjra jelölt. Szubjektív válogatásunkból a francia szerzői film és egy különleges dokumentumfilm sem maradhatott ki. 
Könyv

A nő vagy szent anya, vagy prostituált? – Interjú Hidas Judit íróval

Könyv egy negyvenes nőről, aki keresi önmagát, mert úgy érzi, szép lassan eltűnik abban, hogy megfeleljen a környezete elvárásainak. Hidas Judit Boldogság tízezer kilométerre című novellafüzérének főhőse, Anna, a hagyományos női szerepek és a karrier közt őrlődik. S vajon hányan vagyunk hasonló helyzetben? Mikor vesszük észre – vagy egyáltalán észrevesszük-e –, hogy apránként föladjuk magunkat? Fájdalmasan sokakat érintő problémákról és tabukról beszél ez a könyv, ami láthatóvá teszi a társadalmi elvárások mögött szenvedő egyént: a nőt. A könyv szerzőjével, Hidas Judittal beszélgettünk.
Könyv

Pintér Béla is Baumgarten-emlékdíjat kapott

Kukorelly Endre az állami kitüntetések elfogultsága miatt élesztette fel a díjat, amelynek összegét közösségi finanszírozásból fedezték.
Színház

Megkezdődött a Trianon100 emlékév a Nemzetiben

Sajtónyilvános olvasópróbán ismertette a trianoni évfordulóra készülő programjait a Nemzeti Színház. Első bemutatójuk, a Wass Albert szövegei és korabeli dokumnetumok alapján készülő Tizenhárom almafa lesz.
Klasszikus

Bach billentyűs szvitjeit viszi egy általános iskolába Fejérvári Zoltán

Fejérvári Zoltán szólóestjével indul az alsógödi Belépés családostul klasszikus zenei sorozatának 2020-as évada. A művész Bach Francia szvitjeit adja elő január 25-én a Búzaszem Általános Iskola aulájában. Utána pedig a Zeneakadémiára viszi a műsort.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház hír

Megkezdődött a Trianon100 emlékév a Nemzetiben

Sajtónyilvános olvasópróbán ismertette a trianoni évfordulóra készülő programjait a Nemzeti Színház. Első bemutatójuk, a Wass Albert szövegei és korabeli dokumnetumok alapján készülő Tizenhárom almafa lesz.
Színház premier

Kern András is megjelent a Fővárosi Törvényszéken

A Fővárosi Törvényszék patinás esküdtszéki tárgyalótermében tartották a Játékszín februári bemutatójának sajtóeseményét. A vád tanúja című produkciót Simon Kornél rendezi, a főbb szerepekben Kern András, Kocsis Dénes, Szerednyey Béla és Lévay Viktória lép színpadra.
Színház magazin

„Hoztam maguknak egy kis pesti levegőt” – 50 éve ment el Latyi

A híres színészdinasztia leszármazottait, a Latabár testvéreket a szigorú kritikusok is Buster Keatonhoz és Chaplinhez hasonlították. Ők azonban a külföldi sikerek után hazajöttek, itthon játszottak és forgattak. 1970. január 11-én halt meg Latabár Kálmán.
Színház gyász

A Vígszínházban búcsúztatják Gesztesi Károlyt

Az 56 éves korában elhunyt színművész temetésén csak a szűk család vesz részt – írja a Bors.
Színház hír

Eke Angéla személyes élettörténete a Radnóti Tesla Laborban

Én, Iphigénia címmel készül Eke Angéla első mono előadása Gryllus Dorka, Soós Attila, Spáh Dávid és Sándor Dániel Máté színrevitelében. A bemutatót február 2-án tartják.