Színház

Vári Éva: "Egyszerűen szerencsém van"

2012.03.03. 10:00
Ajánlom
A Belvárosi Színházban március 24-től láthatja a közönség, amint Sarah Bernhardt élete vége felé titkára, a hűséges Pitou tollába diktálja eseményekben gazdag életének történetét, amiből pillanatokon belül vérre menő szerepjáték kezdődik, sziporkázóan humoros, máskor szívszorító jelenetekkel. Sarah Berhardtot Vári Éva alakítja.

- Edith Piaf, Florence Foster Jenkins és Sarah Bernhardt. Ez egy egészen fantasztikus névsor, úgy tűnik az utóbbi időben megtalálják önt ezek az extravagáns egyéniségek. Keresi őket?

- Nem igazán, egyszerűen szerencsém van. Egyikről sem gondoltam volna, hogy el fogom játszani. Ezek a szerepek megtalálnak, és engem ez boldoggá tesz, mert örömöm lelem bennük.

- És nem csak ezek a nagy szerepek találták meg, hanem az Orlai Produkció is. Azt hiszem, mondhatjuk, hogy gyakran, ha egy nagy női szerepről van szó, akkor Vári Éva neve az elsők között kerül elő.

- Nem tudom, hogy Tibor tudatosan keresi-e a nekem illő szerepeket, vagy pedig a kezébe akadnak színdarabok, és a szerepről eszébe jutok, mindenesetre roppant hálás vagyok, akár a Hat hét, hat táncért, akár a Csókol Anyád!-ért, akár A nagy négyesért. Most pedig úgy érzem, hogy ha Az isteni Sarah után nem játszom semmit, akkor is teljes volt az életem és teljes volt a pályám. Ez a szerep sok mindennek az összegzése, egy rendkívül gazdag művészsors. Sarah 19. századi furcsa világa egy egészen másfajta színház, amit mi megszoktunk. Ebben a világban éveken át, tucatnyi ember készített egy legyezőt, a ruhák is mívesek, szinte kiállítási tárgyak voltak. Egy egészen másfajta világ volt, az emberek sokkal kevesebbet tudtak róla, könnyebben csodálkoztak rá, valahogy gazdagabb volt.

- Sarah Bernhardton keresztül átfogó képet kapunk erről a világról?

- Mindenképpen, legalábbis beszélünk róla. Megjelenik benne Oscar Wilde és G. B. Shaw is, akik ennek a korszaknak különleges és jeles figurái voltak.

- Mennyiben más a 19. század színészsors, mint amit most meg kell élnie egy színésznek?

- Úgy gondolom, hogy a színház amióta színház, mindig egyforma. A gondok, a problémák, az intrikák, a nagy sikerek, a bukások vele járnak. A közeg volt más, amiben a színház megjelent. Úgy hiszem, hogy gazdagabb volt, több pénz volt, és biztos nem volt ennyi színház, de ami volt, az pompás volt és szép.

- A színész feladata akkoriban más volt, mint most?

- Igen. Az fontos volt, hogy kit melyik mecénás, gróf vagy herceg tartott ki, milyen hintóval járt, milyen vacsorákon vett részt. Ugyanakkor a színházban fantasztikus színdarabokat játszottak. Amit Sarah Bernhardt eljátszott, az ma is nagy feladat lenne egy drámai színésznőnek. Sarah játszhatta Hamletet is, nem Gertrudot, nem Opheliát, hanem magát Hamlet herceget. Ezzel jól fel is bőszítette G. B. Shaw-t, aki kikérte magának. Sarah amerikai és brazil turnéra ment az egész társulatával. Gyakorlatilag letarolta Amerikát, mindenhol ott volt, és a lába előtt hevert az egész világ. Ma a színészet némiképp másról szól. Ha egy színésznő nem játszik televízióban vagy filmen, akkor gyakorlatilag nem is létezik. A televízió ad arcot egy névnek. Az Életképek elég sokat ment és elég népszerű is volt ahhoz, hogy egy idő után sok helyen Violának hívjanak.

- Piafnak nem?

- Piafnak csak az a maroknyi ember, aki megnézi. De már sokszor játszottam el, majdnem ötszázszor, úgyhogy sokan vannak már, akik látták. Úgy tűnik, hogy valamit elő tudok varázsolni ebből ennek a rendkívüli énekesnőnek a sorsából.

- Érdekes: sorsgazdagság szempontjából vetekszik Piaf és Sarah.

- Így igaz. Ő is egy nagyon különleges életű nő. Őt nem láthatta senki közülünk, legfeljebb hallhatta a nevét, hogy volt egy Sarah Bernhardt nevű színésznő, és hogy mekkora sztár volt a maga idejében. De igazából nagyon keveset tudhatnak róla. Piaf életében is nagy dilemmát jelentett, hogy milyen kevesen tudnak róla, mert a nézők képzelnek valamit arról a színészről, akit látnak, hogy milyen lehet, de senki nem tudja, hogy milyen az ő kedd délelőttje, vagy hogyan kel fel, hogyan viszonyul az élethez.

- A március 24-i bemutatón Sarah Bernhardtról vagy Vári Éváról fogunk megtudni többet?

- Sarah Bernhardt ürügyén, ha nagyon odafigyelünk, akkor sokat meg lehet tudni rólam is. Ugyanis itt olyan monológok vannak a színházról, az életről és a sorsról, amit nagyon igaznak gondolok én is.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Kelemen Barnabás és Kokas Katalin a Gramophone díjazottjai között

Kihirdették a rangos brit zenei szaklap 2020-as győzteseit.
Könyv

Feleannyian olvasnak rendszeresen könyvet, mint 15 éve

A Tárki kutatása szerint 2005 óta majdnem megfeleződött a rendszeres könyolvasók száma. Átlagosan 37 könyvet olvasnak évente azok, akik olvasnak.
Vizuál

Átadták a legjobb magyar filmelőzetesnek járó díjakat

Az idei Arany Blende a zsűri szavazatai szerint A létezés eufóriája-trailerhez került, míg a közönségdíj az Apró mesék előzeteséé lett. Mutatjuk a nyertes videókat!
Vizuál

Október 1-jén indul a Szemrevaló Filmfesztivál

A nyitófilm Burhan Qurbani társadalmi kérdéseket feszegető mozija, az idei Berlinale egyik versenyfilmje, a Berlin, Alexanderplatz lesz.
Vizuál

100 millió dollárért is elkelhet Botticelli portréja a Sotheby's árverésén

Az alkotás egyike az itáliai reneszánsz mester mindössze tucatnyi portréjának, amelyek fennmaradtak.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház hír

Kiosztották a MOST FESZT díjait

A legjobb monodrámát, stúdiószínházi előadást és a legjobb alakítást ismerte el a zsűri, de a közönségzsűri is osztott ki díjat.
Színház magazin

Hát én nem vagyok magyar? – Kondor Ernő, a pesti kabaré „feltalálója”

A magyar kabaré története szomorú históriákkal teli, a nagy nevettetők élete sokszor egyáltalán nem volt vidám. De talán az egyik legigazságtalanabb sors a honi kabaré alapítójának, Kondor Ernőnek jutott. Őt már az életében elfelejtették. Pedig pályatársa, Kellér Dezső joggal nevezte őt a műfaj feltalálójának, ugyanis az általa megteremtett irodalmi kabaré a világon egyedülálló volt.
Színház kult50

Mindent újra kell gondolni – Garai Judit a Kult50-ben

Garai Judit kiváló színházi dramaturg. Egyetemi oktató. Műfordító. Aki szüntelenül olvas és ír. Nem is akárhogyan.
Színház ajánló

Kortárs magyar ősbemutató született a Radnóti Színházban

Az egy éve nyitott Radnóti Tesla Labor hatodik bemutatója Schwechtje Mihály Gina című darabja szeptember 26-án, szombaton. A hatból három Radnóti produkció, három pedig a függetleneké.
Színház interjú

A darab, ami egyszerre hat intellektusra, rekeszizmokra és könnycsatornákra

A 2020-2021-es évad első bemutatója Peter Shaffer Amadeusa a József Attila Színházban. Ennek kapcsán beszélgettünk a rendezővel, Koltai M. Gáborral a darabról.