Színház

Várkonyi Zoltán 100

2012.05.03. 17:35
Ajánlom
A Vígszínház, valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) háromnapos programsorozattal és életmű-kiállítással emlékezik a 100 éve született legendás színészre, rendezőre, színházigazgatóra és tanárra.

A Várkonyi Napoknak és a Várkonyi100 kiállításnak Várkonyi Zoltán életének két fontos helyszíne - a Vígszínház és az SZFE - ad otthont. A Várkonyi Napok rendezvénysorozat május 11-től 13-ig tart. Ennek keretében lesz dokumentumszínház, filmvetítés - látható A kőszívű ember fiai, az Egy magyar nábob és a Kárpáthy Zoltán -, konferencia, a május 12-i A lovakat lelövik, ugye? című előadás előtt átadják a Várkonyi Zoltán-emlékdíjat, valamint eredményt hirdetnek a Várkonyi-pályázat kapcsán, és elhangzik egy összeállítás is Várkonyi Zoltán írásaiból olyan művészek közreműködésével, mint Béres Ilona, Halász Judit, Kútvölgyi Erzsébet, Szegedi Erika, Venczel Vera, Voith Ágnes, Törőcsik Mari, Blaskó Péter, Bodrogi Gyula, Hegedűs D. Géza, Józsa Imre, Kern András, Lázár Egon, Lukács Sándor, Kovács István, Tahi Tóth László, Tordy Géza és Verebes István.

Várkonyi Zoltán 1912. május 13-én született Budapesten, és 1979. április 10-én hunyt el. Színiakadémiai tanulmányait 1934-ben fejezte be. 1934-1941 között a Nemzeti Színház, 1941-től 1944-ig pedig a Madách Színház tagja volt. 1945-től a Művész Színházat igazgatta. 1950-1962 között a Nemzeti Színház művésze, közben 1951-től 1953-ig A Magyar Néphadsereg Színházának - a Vígszínház akkori neve - főrendezője volt. 1962-től visszatért az akkor már ismét Vígszínháznak nevezett intézménybe, amelyet 1971-től haláláig igazgatott.

Színészi játékát az erősen karakterizáló vonások jellemezték, rendezéseit megismerni az aprólékos kidolgozottságról, biztos technikai tudás, a játéktér jó kihasználása, valamint a határozott színészvezetésről. Fontosnak tartotta a tehetségek támogatását.

1934-től filmezett - első filmje a Meseautó volt -, és több mint húsz filmet rendezett, köztük a magyar irodalom számos klasszikusát. 1949-től tanított, a Színház- és Filmművészeti Főiskolának  1972-től haláláig rektora volt. 1953-ban és 1956-ban Kossuth-díjat, 1955-ben érdemes, 1962-ben kiváló művész kitüntetést kapott.

Főbb szerepei: Osvald (Ibsen: Kísértetek), IV. Henrik (Pirandello: IV. Henrik), Hlesztakov (Gogol: A revizor), Mosca (Jonson: Volpone), Higgins (Shaw: Pygmalion), Ördög (Molnár Ferenc: Az ördög), Möbius (Dürrenmatt: A fizikusok), James Tyrone (O'Neill: Hosszú út az éjszakába). Főbb rendezései: Steinbeck: Lement a hold, Giraudoux: Trójában nem lesz háború, Dosztojevszkij-Ackland: Bűn és bűnhődés; Shakespeare: Rómeó és Júlia, O'Neill: Amerikai Elektra, Molnár Ferenc: A testőr, Pirandello: IV. Henrik, Szakonyi Károly: Adáshiba, Örkény István: Pisti a vérzivatarban.

Színészportré Várkonyi Zoltánról:

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

Miskolcon debütál Csoma Sándor filmje, amelyet Erőss Zsolt története inspirált

Magasságok és címmel készült el Csoma Sándor első nagyjátékfilmje, amely a 2013-ban elhunyt hegymászó, Erőss Zsolt történetén alapul. Az alkotás elsősorban a férfi feleségére, Sterczer Hildára és a gyászfeldolgozására fókuszál. 
Jazz/World

Egy napig ismét a manouche jazzé lesz a főszerep

Francia, német, szerb sztárelőadók és magyar zenészek lépnek fel a második alkalommal megrendezett Django Feszt Budapesten. A Kobuci Kertbe augusztus 14-én várják a manouche jazz műfaj kedvelőit.
Vizuál

Elhunyt Sipos László festőművész

Hetvenkilenc éves korában elhunyt Sipos László, a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett erdélyi festőművész, grafikus, a kolozsvári iskola képviselője, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja
Színház

„A színházban történetekre van szükségünk” – interjú Béres Lászlóval

Béres László a Karády zárkája után újra a Gyulai Várszínházzal dolgozik, ezúttal egy orosz szerzőhöz, Csehovhoz nyúlva. A rendezővel az augusztus 9-én látható előadásról, a drámaíróhoz fűződő viszonyáról, valamint a román színházi hagyományokról is beszélgettünk.
Vizuál

Ország Lili elfeledett tévéfelvétele – Különleges felfedezéssel zárult a Fidelio kutatása

Mostanáig senki nem tudott annak a negyvenöt évvel ezelőtt készült televíziós riportnak a létezéséről, ami a Fidelio kutatásának köszönhetően került elő Ország Liliről. A hosszas kutatómunka eredményeként meglelt felvételt a művész születésének évfordulója alkalmából tárjuk a nyilvánosság elé.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház ajánló

Váratlan vendég érkezik a Benczúr kertbe

Az Orlai Produkciós Iroda augusztus 10-én látható előadása, a Jaj, nagyi! humoros jeleneteken keresztül mesél a generációk közötti különbségekről.
Színház magazin

A kultúra megfizethetetlen?!

A kulturális szféra szereplői évek óta komoly anyagi gondokkal küzdenek, a járványhelyzet, valamint a gazdasági változások pedig újabb kihívások elé állítják az intézmények vezetőit. Legutóbb a kata módosítása, valamint a rezsicsökkentés átalakítása késztette stratégiai változásokra a művészeket. Megkerestünk néhány színházat, hogy mondják el, hogyan érinti őket a jelenlegi helyzet.
Színház interjú

„A színházban történetekre van szükségünk” – interjú Béres Lászlóval

Béres László a Karády zárkája után újra a Gyulai Várszínházzal dolgozik, ezúttal egy orosz szerzőhöz, Csehovhoz nyúlva. A rendezővel az augusztus 9-én látható előadásról, a drámaíróhoz fűződő viszonyáról, valamint a román színházi hagyományokról is beszélgettünk.
Színház ajánló

Érkezik a Darázs – Az iskolai zaklatásról láthatunk előadást a Margitszigeten

A Delta Produkció és a Kristály Színtér közösen mutatja be szeptember 30-án a Darázs című krimit. Az előadás Kiss-Végh Emőkével és Sodró Elizával a főszerepben, Ördög Tamás rendezésében debütál a Margitsziget új játszóhelyén.
Színház hír

Örmény szokások szerint emlékeztek meg Agárdy Gáborról

Születésének 100. évfordulója alkalmából tisztelői és barátai rövid ünnepséget tartottak a művész Fiumei úti sírjánál.