Molnár Ferenc hírlapi cikkeiből szerkesztette stand up estjét Fesztbaum. Ezek a publicisztikai írások pillanatfelvételek a nagyvárosról, annak jellemző alakjairól: újságírókról, hivatalnokokról, korrupt politikusokról, szépfiúkról, lipótvárosi zsúrok hangos közönségéről. No meg a pesti polgárról. Molnár Ferenc a lelkek és a sorsok megfigyelője volt. Élt benne egy leleplező hajlam is. Világféltő indulatait sokszor cinizmussal próbálta palástolni. Nem ment mindig.
Merészen fogalmazott, metszően okosan, gyakran mégis elérzékenyült, s költői mondatokba fojtotta közéleti kritikáit. Például az igazi bűnösökről, akik összekeverednek az ártatlanul bűnhődőkkel, akik „kihurcoltatnak az utcára az életük minden pechével együtt”. Azt is ő írta száz éve:
Az ördög vigye el, csúnya pár esztendő ez itt mostanában. De hát majd csak vége lesz egyszer. Legföljebb nem mi érjük meg a végét, hanem a gyermekeink.
Fesztbaum Béla - Szülőfalum, Pest (Fotó/Forrás: Éder Vera / Rózsavölgyi Szalon)
Ezeket az írásait fedezte fel újra Fesztbaum Béla színművész. Megteremti az amúgy rejtőzködő, szemérmes Molnárt: kávéházi és színházi világát érzékenyen és rendkívül ízlésesen illeszti egymásba. Ő játssza a szerzőt, és írásainak fontos figuráit is. Egyszemélyes színház – több szereplővel. Remekbe formált játék. Kevesen értik annyira Molnárt, mint Fesztbaum. Ő azt is tudja, amiről hallgatott az író.
További információ és jegyvásárlás ide kattintva>>>
Támogatott tartalom.
hírlevél
