A Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében megrendezett találkozó hétfő este búcsúzott: a Vidnyánszky Attila rendezte Johanna a máglyán című előadás végén a teátrum igazgatója a nézőknek és a szervezőknek megköszönte a részvételt és a munkát, ezt követően pedig a színház előtt az utolsó napon fellépő török társulat és Anatolij Vasziljev jelenlétében lehúzták a fesztivál zászlóját.
Vidnyánszky Attila, a teátrum igazgatója az MTI-nek arról beszélt, hogy nagyon pozitív a rendezvény visszhangja. Feltettük Európa színházi fesztivál térképére a MITEM-et - mondta, hozzátéve, hogy ezután megpróbálják egyre vastagabb betűkkel és egyre erőteljesebb színekkel az elkövetkező években ott tartani. "Találkozásokat akartunk és azok megtörténtek" - fogalmazott az igazgató. Mint mondta, a program sokszínű volt, nagyon különböző színházak, megszólalási módok jelentek meg, de a színház iránti elkötelezettség, a színházcsinálás komolysága mindegyik előadást egyformán jellemezte.
Kitért arra, hogy a társulatok jól érezték magukat, gyönyörűnek találták Budapestet és mindenki boldog volna, ha újra eljöhetne. A teátrum vezetője beszélt a találkozó kultúrdiplomáciai jelentőségéről is.
Vidnyánszky Attila elmondta: az előadások többségén a nézőtér zsúfolásig megtelt. Például az Andrej Mogucsij rendezte Alice-t és Viktor Rizsakov előadásait is pótszékes teltházakkal játszották. A találkozó kiemelkedő pillanatairól szólva emlékezetes színészi alakításokról beszélt, köztük az oslói színház Minél gyorsabban megyek, annál kisebb vagyok című előadásának főszerepét játszó Anne Marit Jacobsen alakítását említette. Szólt a bolgár produkcióban Don Juant megformáló színészről, a grúz előadásban Lady Macbethet játszó művészről és kiemelte a Mogucsij rendezte Alice című előadás főszerepét játszó Alisza Frejndlih alakítását. "Itt olyan színészek voltak, akik csodái a világ színjátszásának" - fogalmazott a rendező.
Szólt arról, hogy izgalmas szakmai beszélgetések zajlottak a találkozón, amelynek vendégei között volt Claude Régy francia, Anatolij Vasziljev, Viktor Rizsakov, Andrej Mogucsij és Valerij Fokin orosz, Rimas Tuminas litván rendező és Jon Fosse norvég drámaíró.
Az igazgató kiemelte a szakmai programok megrendezésének jelentőségét. Mint mondta, ezek tanulságos, a szakma számára fontos események és reméli, hogy a jövőben nagyobb körben lesznek jelen a fiatal magyar színházi alkotók ezeken a programokon.
Beszélt arról is, hogy aki végigülte a pénteken megtartott Vasziljev-napot - amelyen filmeket vetítettek a művész munkáiról és beszélgetést is tartottak a rendezővel és alkotótársaival -, az felért egy szemeszterrel a színművészeti egyetemen. Mint mondta, tudatosítani kell még ezeket a lehetőségeket a szakmában. Szólt arról is, hogy szeptembertől Vasziljev-szabadegyetemet tartanak bizonyos időközönként, a kétnapos programon a rendezővel egy-egy szakmai témát, eseményt fognak feldolgozni.
Vidnyánszky Attila elmondta: a fesztiválon bemutatkozott alkotókkal folyamatos kapcsolatot tart a teátrum, egyeztetések indultak el, a művészek közül többen rendeznek majd a Nemzetiben. Beszélt arról, hogy a magyar előadásoknak is jó volt a fogadtatása, a budapesti színház is kapott meghívásokat, például októberben Szentpéterváron mutatják be a Johanna a máglyán és a Mesés férfiak szárnyakkal című produkciót.
Hozzátette: szerették volna, ha minél szélesebb merítés jelenhetne meg a találkozón, ám az idei tapasztalatok nyomán legközelebb rövidebbre tervezik a fesztivált. A következő találkozó szervezése már elkezdődött, a jövő évi díszvendég Franciaország lesz.
Az idei MITEM tizenhárom napja alatt a nézők a magyar előadások mellett 12 ország színházaival - többek között szentpétervári, moszkvai, bagdadi, újvidéki, vilniusi, bukaresti és oslói társulatokkal - találkoztak. A fesztivál díszvendége az idén Oroszország volt. A színházi estéket szakmai programok kísérték, mesterkurzus, filmvetítések, beszélgetések, koncertek és kiállítások is várták a közönséget.
A MITEM-en szereplő Elátkozottak és meggyilkoltak című Rizsakov-rendezésről Stuber Andrea írja: "2010-es bemutató, vagy kéttucatnyi fiatal színésszel. Többségük akkor végzett a MHAT színészstúdióban, s ebben a produkcióban debütált a Művész Színházban. A mű alapja Viktor Asztafjev Elátkozottak és meggyilkoltak című regénye, pontosabban e 800 oldalas könyv első része. A szerzőnek, aki harcolt a Vörös Hadseregben, élete legjelentősebb élménye lett a nagy honvédő háború - az oroszok így nevezik a második világháborút -, regényeket írt róla 1989 előtt és után is. A szemlélete közben némiképp változott. »Ez az én igazságom a háborúról - közölte az 1994-ben született Elátkozottak és meggyilkoltak kapcsán -, és meglehet, nem esik egybe mások igazságával«." (A teljes kritika ide kattintva érhető el.)