Korábbi munkáidat ismerve nagyon fontos lehet, hogy morális kérdéseket feszegess az előadásban. Brecht drámáját négy szereplőre szűkítve A krétakör címen rendezted meg. Ott is ez foglalkoztatott?

Ha minden kontextustól eltávolítva – milyen országban élünk, mi van körülöttünk – nézem az alapanyagot, ezek a morális kérdések eleve kódolva vannak a darabban. Magaménak érzem Gruse útját, a mostani életemben nagyon tudok ezzel azonosulni.

Gruse egyszerű konyhalány, akivel megtörténnek a dolgok, a háborús helyzet döntésekre kényszeríti, de többnyire sodródik az eseményekkel.

Grusét Mészáros Blanka alakítja, ami sok tekintetben izgalmas. Mennyire pakolódik a szerepbe az ő személyes története?

Épp most váltott színházat, de ez nem kálvária, sokkal inkább a nyitottságáról, a kíváncsiságáról szól. Folyamatos impulzusokra vágyik, s az, amit Gruse önkéntelenül tapasztal meg, annak megmutatására Blanka nagyon tudatosan törekszik. Keresi a színészi határfeszegetéseket, amelyekben fejlődni tud. Folyamatosan tanul és ez a kíváncsiság az egész csapatot viszi előre.

Mészáros Blanka (Fotó/Forrás: Benczúr kert)

Nem gondolom, hogy különösen formabontó az előadásunk, de az optikája valóban más. Gruséra fókuszálunk, ami nyilván átrendezi az előadás struktúráját, más formai megoldásokat kíván. Rajta keresztül látjuk a történetet, ezért hoztam azt a döntést, hogy ne egy énekes legyen, hanem három. Ők a mesélők, és ők viszik a többi szerepet is. Gimnazistáknak készült az előadás, ahol fontos az érthetőség, ami nem lebutítást jelent, pusztán egy fókuszált közlésmódot.

Egy videópályázatra csináltad az előadást. Máshogy működik a színházi keretek között?

Eredetileg vizsgaelőadásnak indult A krétakör, de a karantén miatt az online térben kezdődtek el a próbáink. A StageHive videópályázattal jókor találkoztunk, mert a karantén alatt a darab online előkészítésének különböző lehetőségein  gondolkodtunk. Volt egy olyan ötletünk a dramaturggal, Al-Farman Petrával, hogy Gruse útja mentén kamera-követéses megoldással menjünk végig a történeten. Végül a korlátozások feloldásával ezt az előkészítő-formát elvetettük, viszont a zoom-próbák alapján, és a kör motívum felhasználásával született egy videóanyagunk, ami megfelelt a StageHive követelményeinek. Később ez a videó is inspirált néhány ötletet a színpadi előadásba, az egyik fő motívuma, a kör-motívum is ebből a videóból fejlődött tovább.

Az SZFE-n bábszínház rendezői szakirányon tanulsz, a bábos éned megjelenik az előadásban?

Nem akartam bábos formát használni, de végül, a gondolkodásmódban mégis benne van. Sokat gondolkodtunk, hogyan jelenítsük meg a gyermeket, Micheilt. A választott -formában és az azzal való kísérletezésben fellelhető bábos megoldás.

Id. Pieter Brueghel: De Dulle Griet (1562) (Fotó/Forrás: Benczúr kert)

Brecht több drámájához hasonlóan, itt is foglalkozik a „jó” fogalmával. Nehéz a fogalom definiálása is.

Mi is sokat kerestük erre a választ, bennem is megfogalmazódott, mit jelent egyáltalán a jóság. Próbáltunk arra figyelni, hogy ne keveredjen össze az önfeláldozás gondolatával. Gruse esetében ez inkább makacs naivitással, egyszerűséggel, kitartással párosuló valami. Megfoghatatlan a fogalom, miközben Brecht darabjai szeretnek konkrét állításokat tenni, tanítani. Mi ezt a fajta didakszist, ami sok esetben ma is az oktatás sajátja, kerülni akartuk. Akkor tud erős lenni Gruse, vagy a Szecsuániban Sente jósága, ha nem húzzuk alá többször a fogalmat.

Nem azért, mert garantált, hogy megéri. Semmi sem garantált.

Harmadéves vagy a Színművészetin. Húsbavágó, hogy végig mész az úton?

Nagyon nehéz. Most állt fel az egyetem vezetősége. De mindenki azt erősíti bennünk, hogy menjünk végig ezen az úton, tanuljunk, fejlődjünk.  Csak akkor tudunk értéket képviselni, ha végigcsináljuk, amit elkezdtünk. De ott van a felkiáltójel, hogy azt csináljam csak, amit jónak tartok, egyéni szinten se legyek megalkuvó. Hogy kitartó legyek. Brecht darabja ezért is fontos nekem. 

Támogatott tartalom.