Színház

Velence, Gárdony, Agárd

2013.04.24. 06:58
Ajánlom
Shakespeare drámái közül alighanem A velencei kalmárra rakta a legtöbb terhet a történelem, a mű születése óta eltelt négy évszázad. Ezért is felvillanyozó, ha valaki friss szemmel olvassa és mai aggyal gondolkodik el rajta. Stuber Andrea KRITIKÁja.

Mert a cselekmény több helyütt zavarba ejtő, és nem egykönnyen adja magát megértésre és elfogadásra napjaink olvasója-nézője számára. Kapóra jöttek tehát a Mohácsi testvérek, hogy a darab némely pontján új, avagy átírt jelenetek révén megoldási javaslatokkal éljenek, és "William Shakespeare alapján?" címszó alatt megtegyék ajánlataikat.

A maguk szellemes és átgondolt módján magyarázatot kínálnak egyre s másra, ami magyarázatra is szorul. Például azt mondják a Mohácsi fiúk, hogy egy szerető, féltő, gondoskodó apa nem hozza a lányát olyan helyzetbe, hogy valami ostoba ládikatotó határozza meg a sorsát. Vagy azt: nincs olyan, hogy két nő férfinak öltözik, jogtudósként beállít egy tárgyalásra, és senkinek nem tűnik fel semmi. Vagy azt: hirtelen felindulásból lányt szöktetni a családi vagyonnal együtt, ez nem a hosszú házasság titka. Vagy azt: egy zsidó apa, miután megtépte ruháját, istennel számol el/le a lánya elvesztése miatt. Vagy azt: Velencében a törvény meglehetősen kétes és rugalmas, s minden körülmények között azok hatalmát és javát szolgálja, akikét. És folytathatnánk tovább a felsorolást.

A Nemzeti Színházban A velencei kalmár bemutatója főként a műhöz való hozzányúlás és hozzászólás okán érdekes, élvezetes a drámát ismerő és azon korábban magában már sokat morfondírozó nézőnek. Ugyanakkor - adekvát módon - fejtörést is okoz, mert mialatt a szerzők néhány dramaturgiai nehézséget kiküszöböltek, támasztottak újakat. (Például avval az előzménnyel és következménnyel meg nem támogatott momentummal, miszerint Shylock az utolsó zsidó, aki még nem emigrált Velencéből.)

Mindösszesen azonban ez egy tipikus Mohácsi-előadás üdítő frissességgel, szóviccekkel, elevenbe vágással, locsogó tömegjelenetekkel, egyhelyben topogással, színészi egybemosódásokkal. Miközben az egészben markánsan megjelenik 2013 Magyarországának társadalma, számos gondjával, kínjával és abszurd humorforrásával együtt.

Mohácsi András díszlete nemesen egyszerű, tiszta - opálos üvegek, fények és fémek -, van valami tragikus fensége, vagy legalábbis bánatos borongóssága. Remete Kriszta jelmezei deréktól felfelé római tógákra hasonlítanak, míg a nadrágok háromgombos alja a kínai ruhaneműboltok kínálatát idézi. (Az utóbbi sem idegen az előadástól, legalábbis van rá poén a kilyukadó és rizst eresztő babzsák fotel kapcsán.) Kovács Márton ott húzza hegedűjét, ahol szokta, a színpadon hajladozva, a szereplők decens és mutatós kíséreteként. (Már jó ideje az a benyomásom, hogy Kovács Mártonék voltaképp mindig ugyanazt a zenét játsszák.) Ott szöszmötöl a blazírt kis ember is, Némedi Árpád, Lanzelo Gobbo alakjában. Meg is kérdezi tőle gazdája, Shylock, hogy kerül ide, tudniillik a keresztények kocsmájába. Mint vendég - feleli. Valamiből élni is kell.

A produkció, úgy tetszik, összegyűjtötte a Nemzeti társulatának azon tagjait, akik az eddigi tapasztalatok alapján a legjobban klappolnak a Mohácsi-féle verbálisan kreatív színházcsináláshoz. Mindenekelőtt közeget és csapatot alkotnak: jókedvű, bulizó, léhűtő, sülve-főve rasszista aranyifjú-társaságot, amelyben a velencei városvezető is szívesen időz és szórakozik. Sőt még a Portia kezéért kitűzött szerencsejátékba is benevezne a dózse, bár amúgy családos ember. Marton Róbert játssza, pontosan érzékeltetve a merőben pragmatikus ember veszélyességét. A többiek hangoskodó fiatalok, akik annyira hasonszőrűek, hogy az egyikük nevét - Farkas Dénes Saleriójáét - megjegyezni sem képesek.

Nincsenek is színészileg markánsan különböző karakterek köztük, talán csak Makranczi Zalán Gratianójáról mondható el, hogy ő még bornírtabb, hőzöngőbb és előítéletesebb, mint társai. Hevér Gábor Antoniója voltaképp csak azért vesz fel kölcsönt Szatory Dávid Bassaniója számára, hogy példát mutasson barátságból és önzetlenségből, hadd lássuk őt pajtásainál különbnek. (Hevér Gábornak van is két jelenete annak ábrázolására, hogy Antonio tisztességes ember. Fejét csóválja, ha egy zsidót kirabolnak, és rosszallja, amikor Portia befolyásolja a szerencsejáték végeredményét.)

Radnay Csilla Portiaként hozzávetőleg ugyanaz a kedves, öntudatos, fölényes, maliciózus nő, aki az Egyszer élünk harmadik felvonásának Ilonkája volt. Pazar, ahogy futólag eljátszik a homoerotika gondolatával, amikor kérőjéül egy nő is jelentkezik Gáspár Kata személyében. Egyébként is övé az előadás egyetlen derűs, meghitt, közvetlen emberi kapcsolata: szolgálójával, Martinovics Dorina bájos, bakfisos örömű Nerissájával.

Shylockot Gáspár Sándor adja, aki némiképp elkülönülő tömbje az előadásnak. (Úgy hat egyébként, hogy a színész még nem akklimatizálódott a Nemzeti Színház tér- és akusztikai viszonyaihoz. Ahogy sok más szereplő szövegét, úgy az övét sem mindig hallani/érteni a balkon első sorában.) Komótosan, darabosan járkál, kaftánja mintha vérbe ért volna. Megrázó jelenet, amikor az első rész végén a lányát gyászolja. És köszönettel vesszük, hogy ő is mond zsidó viccet. Elvégre épp egy zsidónak ne lenne humora? A másik erős drámaiságú figura Bánfalvi Eszter Jessicája. Kár, hogy a szerzők az események egy pontján egy családi megcsalási dráma bohózati hihetőségű szereplőjévé teszik őt.

Az előadás befejezése sötét és reménytelen. Alkalmasint Shylock is, Antonio is rájött arra, hogy sem a sértés, sem az elégtétel nem vált be. A leereszkedő vasfüggöny telibe találja és szétvágja a fontos dukátos ládikát. Mindenki vesztes.

Programkereső

Legolvasottabb

Plusz

Újra színpadon - Így élték meg a művészek a visszatérést

A pandémia miatti leállás során nemcsak mi, nézők szoktunk el a személyes kulturális élményektől, de bizony a művészeknek is újra kellett tanulniuk a színpadi jelenlétet és a közönséggel történő találkozást. Ennek a folyamatnak a lelki oldaláról kérdeztük őket.
Vizuál

75 év után újra Magyarországon Courbet festménye

Magyar magángyűjtő vásárolta meg, így 75 év után újra Magyarországra került az egykori Hatvany-gyűjtemény jeles darabja, Gustave Courbet Fürdőzők az erdőben című festménye. Rövidesen a magyar közönség is láthatja az értékes alkotást.
Jazz/World

Kizökkenés a mából – Megjelent Orbán Bori első albuma

A Kaláka Kiadó gondozásában látott napvilágot Orbán Bori első lemeze Ma chanson címmel. Az album készüléséről, terveiről és vágyairól faggattuk a fiatal énekesnőt.
Plusz

A nyugalom fesztiválja vár a Káli-medencében

Pál István Szalonna és Bandája, Nagy Feró, Ferenczi György és a Pesti Rackák, a Szent Efrém Férfikar, a Fonó zenekar, de Pély Barna is ott lesz a Kőfeszten, aminek idén is a Káli-medence ad otthont augusztus 4. és 8. között. A fesztivál tíz településen, ingyenes programokkal várja az érdeklődőket.
Klasszikus

Középpontban Liszt Ferenc és Dukay Barnabás munkássága Pannonhalmán

Augusztus 27-29. között rendezik meg az Arcus Temporum Pannonhalmi Kortárs Művészeti Fesztivált, amelynek zenei gerincét idén Liszt Ferenc és Dukay Barnabás munkássága adja. A programot Klukon Edit és Ránki Dezső művészházaspár állított össze. 

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház hír

Öt nap alatt harminc műsor várta az érdeklődőket az első Déryné Fesztiválon

Július 18-án a Magyar Nemzeti Táncegyüttes Kárpátok visszhangja című táncelőadásával ért véget a július 14-18. között zajló Déryné Fesztivál, amelyet először rendeztek meg Sátoraljaújhelyen és környékén.
Színház gyász

Elhunyt Mihályi Gábor irodalomtörténész, színikritikus

Életének 99. évében, július 22-én meghalt Mihályi Gábor irodalomtörténész, színikritikus, Aranytoll-díjas lapszerkesztő és közíró – adta hírül a hvg.hu a család közlése nyomán. A nevéhez fűződik a Magyar Lettre International és az Európai Kulturális Füzetek alapítása is.
Színház hír

Nagy Péter István a legígéretesebb pályakezdő 2021-ben

A Színházi Kritikusok Céhe tagjainak szavazatai alapján idén Nagy Péter István kapja a legígéretesebb pályakezdő kategória díját, a szeptember 12-én a Bethlen Téri Színházban megrendezésre kerülő díjátadón.
Színház hír

Álló tapssal ünnepelték Mundruczó Kornél rendezését Avignonban

A jubileumi, 75. Avignoni Színházi Fesztiválon volt az első külföldi élő bemutatkozása Wéber Kata Czastki Kobiety című darabjának Mundruczó Kornél rendezésében
Színház ajánló

Erdélyi hét a Gyulai Várszínházban

Negyedik alkalommal rendezik meg augusztus 2-8. között Gyulán az Erdélyi Hét című színházi fesztivált.