Elnézve a budapesti felhozatalt, úgy tűnik, hogy a műsoron lévő versszínházi előadások számát tekintve a Radnóti Színház abszolút csúcstartó. Köszönhető ez egyrészt az egykori igazgató, Bálint András személyének, aki karrierje során számos alkalommal bújt magyar költők bőrébe, jelenleg Kosztolányi című estje fut a színházban. A Szerb Antal Száz verse című előadása nyomán készült Szabad lebegés pedig online, az eSzínházon tekinthető meg. Minderről és a lírához fűződő viszonyáról a Fideliónak adott interjújában beszélt. A Radnóti társulatában Pál András neve fontos még líra szempontjából, aki zenész barátjával, Rozs Tamással két versszínházi produkciót is jegyez, a Petri György költészetét feldolgozó Kezdhetek folytatódni című előadásuk 7 éve van műsoron, a kortársakat bemutató estjüket Most mikor a vers újra divatba jött címmel idén mutatták be.

Pál András és Rozs Tamás Most mikor a vers újra divatba jött című kortárs versestje (Fotó/Forrás: Csoszó Gabriella)
Társulati szintű verses előadással az Örkény Színház büszkélkedhet. Az Anyám tyúkja első és második része is igazi sikerszéria, előbbi több, mint 10 éve fut. A mostani költészet napjára József Attila-különkiadással készül a teátrum, hiszen 120 éve született a magyar irodalom egyik legnagyobb hatású lírikusa. Természetesen ez az alkalom is teltházas már. Az Anyám tyúkja diadalmenetének két fontos összetevője: hozzávetőleg 100 ismert magyar vers és egy kiváló színészgárda. Az előadás nyomán még online elérhető oktatási segédanyag is létrejött, a Digitális tyúk.
József Attila költészethez egyébként négy, a listánkra került előadás is köthető, kezdve Földes László Hobo Tudod, hogy nincs bocsánat című estjével. Az eredeti produkció 2005-ös, Vidnyánszky Attila rendezte, majd ugyancsak vele dolgozott együtt az előadóművész 2013-ban, amikor az est felújított formában a Nemzeti Színház repertoárjára került. A Tudod, hogy nincs bocsánat bejárta az egész Kárpát-medencét, és már rég túl van az 1000. előadáson.
Bár nem a klasszikus értelemben vett versszínházi előadás, de nem maradhat el a listáról az Én, József Attila, amely a Madách Színházban látható 2012 óta. A tragikus sorsú költő szerelmi életére koncentráló mű Vizy Márton és Tóth Dávid Ágoston alkotása, a zenés színház musicalpályázatának köszönhetően került színpadra.
Vecsei H. Miklós József Attila-estje, a Mondjad, Atikám! szintén nem friss előadás, 2017 óta játssza rendszeresen a színész, nem csak a Vígszínházban. Nemrég a hasonlóan népszerű Radnóti Miklós költészete nyomán készített koncertszínházi előadást Ázott hajában hét halott bogár ragyog címmel. A Nemzetiben látható produkció Radnóti Miklós és felesége, Gyarmati Fanni belső világára koncentrál. Bár a koncepció és a szövegkönyv Vecsei H. Miklóshoz köthető, ezúttal a színész a Q JÚB elnevezésű, képzőművészekből és zenészekből álló társulással dolgozott együtt.
Még József Attilánál maradva muszáj megemlíteni a függetlenszínházi érában remek szériát futó Suttogókat, Jászberényi Gábor és Hajduk Károly személyes hangvételű verses estjét. Pár napja, április 9-én a DANTE Közösségi Alkotótérben volt látható az eredetileg 2005-ben, az Andaxínházban készült előadás. Remélhetőleg még később is műsorra tűzik.
A független előadások közül kiemelendő még az Elmecirkusz, Szorcsik Kriszta és Zoltán Áron estje, amely meghatározása szerint „páros stand up (and sit down) költői hátszéllel”. Mindkét színész Sziveri János költészetével kezdett el foglalkozni, ebben találtak partnerre, erről is szól az előadás, amely elsősorban a KuglerArt Szalonban látható, de játszották már a Pinceszínházban és a DANTE-ban is. „Nálunk minden a kísérletezésre épült, nem voltak sablonok, sem jól bevett szokások.” – fogalmazott az előadás kapcsán Szorcsik Kriszta, a nemrég nekünk adott interjúban.
Zoltán Áronról még annyit, a líranépszerűsítés aktív hazai képviselője, a VerShaker alapítója, aki anyaszínházában, a Vígben hamarosan versmegzenésítés challenge-re készül. Az első kihívás anyaga József Attila Karóval jöttél… című verse lesz.
Végül, de nem utolsó sorban jöjjön egy költőnő, Szenes Hanna. A Gólem Színházban futó előadásban keveredik a líra és az életrajz, mégis fontos megemlékezni a rövid életű, mégis meghatározó alkotóról, akit talán legkevésbé hazájában ismernek. A Hanna – szabadesés több szólamban című kamaraszínházi produkciót ketten játsszák: Bíró Eszter és Widder Kristóf.

Bíró Eszter és Widder Kristóf a Hanna – szabadesés több szólamban című előadásban (Fotó/Forrás: Gólem Színház)
Fejléckép: Kollázs a Budapesten látható versszínházi előadásokból (fotó: Csoszó Gabriella / Eöri Szabó Zsolt / Gordon Eszter / Szeidl Marian)