Az interjúban arra a kérdésre, meglepte-e, hogy nem adott be rajta kívül más pályázatot az igazgatói székre, Vidnyánszky Attila így válaszolt: „az elmúlt öt évben a Nemzeti Színházban elvégzett munkánk, a munkatársaimmal közösen elért sokrétű szakmai eredmények bizonyították az alkalmasságomat a színház vezetésére, és ebbe akár még az is belefér, hogy más nem méretteti meg magát vetélytársként.”

Az igazgató szerint attól, hogy ő a kormányzat bizalmát élvezi, senki sincs kizárva a pályázatból,

bárkinek joga és lehetősége van megmérettetnie magát.

Vidnyánszky Attila másokat is arra biztat, hogy ha szakmai szempontból alkalmasnak érzik magukat és vezetői ambícióik vannak, mérettessék meg magukat. „Még ha nem is jár első alkalommal sikerrel, nagyon hasznos tapasztalatot adhat számára egy pályázaton való részvétel, hiszen arra készteti, hogy átgondolja, rendszerezze a tudását és a koncepcióját.”

Az igazgatónak különben az ellen sem lenne kifogása, hogy amennyiben a fenntartó valakit alkalmasnak talál egy pozícióra, akkor akár pályáztatás nélkül is lehetősége legyen megbízni őt. A mostani pályázatát Vidnyánszky Attila csak a végső döntés megszületése után teszi nyilvánossá „Úgy gondolom, hogy a javaslattevőknek, illetve a döntéshozóknak saját, szuverén szakmai véleményüket kell képviselniük, és nem szerencsés, ha kívülről megpróbálják őket befolyásolni, akár nyilvánosan, például a médián keresztül azzal, hogy a döntés előtt nyilvánosságra hozott pályázati szöveget ízekre szedik, félremagyarázzák.”

Vidnyánszky Attila az Egri csillagok c. előadás sajtótájékoztatóján (Fotó/Forrás: Eöri Szabó Zsolt / Nemzeti Színház)

A közönség kicserélődésére irányuló kérdésre az igazgató elmondta: „Nyilván nem egyik napról a másikra, de sikerült megszólítani az előítéletektől mentes, igényes nézőket, akik nem politikai szempontok alapján döntik el, hogy jönnek vagy nem jönnek az előadásainkra, hanem elsősorban a színpadon látott produkciók minősége, művészi értéke határozza meg az érdeklődésüket.” A kezdeti időszak kapcsán megjegyezte: „Az első időszakban nyilván rendkívül nagy nyomás és teher nehezedett rám, hiszen társulatot, repertoárt kellett építenünk, és egy színház igazgatójának adminisztratív terhei igencsak lefoglalják az alkotói energiákat. Ugyanakkor fontosnak tartom, hogy színre vittem a János vitéz t, a Csongor és Tündét, mert ezekkel tudatosan egyfajta színházi nyelvet is közvetíteni akartam.”

A Teátrumi Társaság elnökeként Vidnyánszky Attila egy évtizede harcol a tao rendszer ellen, amely véleménye szerint „a művészileg igényes repertoár megtartásában is ellenérdekeltté teszi a direktorokat”. Úgy véli, ha ma nem lenne tao, több színház bedőlne anyagilag. „Még tavaly is elmondtam a Parlamentben a Magyar Kultúra Napján tartott felszólalásomban, hogy

a tao a magyar színházi élet rákos daganata.

A beszélgetésben Vidnyánszky Attila részleteket is elárult pályázatából, beszélt a kezdeti nézőszámcsökkenés okairól, arról, mire fordítják a Nemzeti felújítására elnyert két milliárdot és arra is válaszolt, ma is úgy járna-e el, mint amikor átvette a színház vezetését Alföldi Róberttől.

A teljes interjút itt olvashatja el.