Már az új produkció december 16-án megtartott olvasópróbája világossá vált: egy precízen felépített, látványos és rendkívül játékos vígjáték van készülőben, amely a klasszikus helyzetkomikumot egy különleges színházi alapötlettel fordítja ki, a történet ugyanis egy teljes áramszünet idején játszódik, amelynek során a szereplők semmit sem látnak – a nézők viszont mindent.
A Black Comedy középpontjában egy feltörekvő szobrász, Brindsley áll, aki menyasszonyával, Carollal együtt kölcsönvesz – vagy inkább eltulajdonít – néhány értékes műtárgyat a szomszédban lakó Harold Gorringe-től, hogy azokkal lenyűgözze Carol apját, Melkett ezredest, valamint annak gazdag műgyűjtő barátját, Lembergert. A gondosan megtervezett este azonban egy pillanat alatt káoszba fullad, amikor elmegy az áram, és a lakás teljes sötétségbe borul. A helyzetet tovább bonyolítja a sötéttől rettegő felsőszomszéd felbukkanása, egy váratlanul megjelenő korábbi szerető, valamint a tény, hogy a megkárosított szomszéd a kelleténél korábban tér haza. A bohózati félreértések sora így egyre gyorsabb tempóban halmozódik, miközben minden szereplő a saját érdekeit próbálja érvényesíteni a vaksötétben.
A produkciót Vida Péter rendezi, aki egy lendületes, pergő cselekményű előadásban gondolkodik, ennek érdekében Perczel Enikő dramaturggal olyan szövegváltozatot készítettek (Baráthy György fordításának felhasználásával), amely – ahogy fogalmazott – „mondható és könnyen elsajátítható”, mert
ha mi élvezzük, akkor az élvezetet fog okozni a nézőknek is”.
A rendező számára alapvető szempont, hogy a vígjáték könnyedsége mögött következetes gondolkodás és szigorú belső logika húzódjon meg.
Vida Péter a Black Comedy olvasópróbáján (Fotó/Forrás: Kállai-Tóth Anett / Thália Színház)
Az olvasópróba egy szokatlan, játékos meglepetéssel indult.
Vida Péter minden résztvevőt egy szemmaszkkal várta, és arra kérte a társulat tagjait, hogy teljes sötétséget szimulálva, tapogatózva járják körbe a teret, és szerezzenek maguknak egy-egy üveg vizet. A gyakorlat egyszerre volt felszabadító és tanulságos: segített megtapasztalni azt a bizonytalan, kiszolgáltatott állapotot, amelyben a történet szereplői léteznek majd, miközben a nézők mindent tisztán látnak. A sötét és a világos ellentmondásnak következetes végigjátszása adja az előadás humorának egyik legfontosabb forrását.
Szabó Erika és Zayzon Zsolt bekötött szemmel a Black Comedy olvasópróbáján (Fotó/Forrás: Kállai-Tóth Anett / Thália Színház)
Vida Péter az olvasópróbán hangsúlyozta azt is, hogy a vígjáték akkor működik igazán, ha minden helyzetnek és döntésnek valódi tétje van. A látszólag könnyed félreértések mögött komoly célok húzódnak meg:
a szereplőknek újra és újra rendet kell teremteniük egy folyamatosan széteső térben, miközben saját érdekeiket próbálják érvényesíteni.
A darab 1965-ben játszódik, és ezt az időszakot az alkotók következetesen megőrzik a díszletekben, a kellékekben, a jelmezekben és az anyaghasználatban is, így a nézők nemcsak egy káoszba torkolló áramszünet tanúi, hanem egy valódi időutazás részesei is lesznek.
Az előadásban színpadra lép Jámbor Nándor, Sóvári-Fehér Anna, Csarnóy Zsuzsanna, Udvarias Anna, Bede-Fazekas Szabolcs, Sipőcz András e.h., Szabó Erika, Zayzon Zsolt és Hunyadkürti István. A látványvilágért Bujdosó Nóra, a jelmezekért Füzér Anni felel.
Fejléckép: A Black Comedy alkotói (fotó/forrás: Kállai-Tóth Anett / Thália Színház)
hírlevél
