Színház

Virágzástól hervadásig

2014.05.07. 07:00
Ajánlom
Federico García Lorca drámája, a Rosita leányasszony avagy a virágnyelv a Katalán Nemzeti Színház hatalmas színpadán finoman pasztelles, lebegő költészetű, intim előadássá vált. A produkción Papp Tímea járt. KRITIKA

A Rosita leányasszony vagy a virágnyelv című Federico García Lorca-darab - műfajilag: granadai költemény a kilencszázas évekből, több kertben, énekes és táncos jelenetekkel - 1935-ben keletkezett, az ősbemutatót Barcelonában tartotta Margarita Xirgú színésznő társulata, akinek a nevéhez több Lorca-darab premierje is fűződik. Magyarországon eddig mindössze két alkalommal játszották: az Ódry Színpadon 1964-ben és a Vígszínházban 1971-ben.  

A címszereplő, Rosita árva polgárlány, nagybátyjával és nagynénjével él. Szerelmese a szülei után, Argentínába utazik, s bár a fiatalember esküszik rá, hogy visszatér, az ifjú hölgy hiába várja őt, mert a távoli földrészen megnősül. Látszólag nem történik tragédia, nem hal meg senki, nincs lázadás a fennálló rend és az elvárások ellen, nincs erőszak, "csupán" az idő múlásáról és egy reménytelen szerelemről szól a darab.

A színpadot a fehér uralja, ezzel a színnel, az andalúz falvak és az Albaycín házainak színével képződik meg Granada, a jelmezeket jegyző Míriam Compte korhű ruháit bármely országban hordhatták volna, a hajtűk és fátylak azonban egyértelműen kijelölik a helyszínt. A díszlettervező, Sebastià Brosa a perspektívával játszik: a nyersszín padló a nézőtér felé lejt, a színpad az oldalsó paravánszerű takarások elhelyezése által befelé szűkül. A szerzői utasítás szerint a szoba melegházba nyílik, a hátsó tolóajtó tejüvege titkokat sejtet, egy színes virágokból fűzött füzér az életre, a lehetőségre, a szerelemre, Rosita jövőjére utal. A második felvonásra bekerül egy zongora - ezzel jutunk a szalonba -, és vörös rózsákkal díszített függönnyel kisebbítik a teret.

A három Vénlány családi állapota már a bekövetkező jövőt sejteti, virtusos jelenlétük, illetve a Nagybácsi megjegyzése, a "De még benne ég, benne izzik az ifjúság heve" mégis fenntartja a beteljesülést. A harmadik felvonás tíz évvel később játszódik, az üres házat fekete bőröndök töltik meg. Olyan a hangulat, mint a Cseresznyéskert utolsó felvonásáé. Egyetlen szereplőből nem veszett ki az energia: a Dajka még élteti a reményt, ő az, akiben működik túlélési ösztön, nem csupán vegetál. A történetet időtlenné emeli, a hangulat hullámzását pontosan követi Paco Ibáñez szentimentális csapdákat kikerülő zenéje.

Lorca magát egy alkalommal a társadalmi hivatást beteljesítő színház szenvedélyes szerelmesének nevezte, ilyeténképpen a Rosita leányasszony...-ból sem hiányzanak a nőket érintő kérdések, jelesül az, hogy a társadalom mit enged meg a nőknek, milyen előítéletek, legfőképp pedig milyen korlátok közt kell élni az életüket. A címszerepet alakító Carme Elias képes megmutatni, hogy hiába marad itt mindenki életben, az idő előrehaladtával a női vitalitás egyre veszít erejéből, a nő hiába válik egyre érettebbé, kiteljesedettebbé, mégsem valósíthatja meg önmagát, nem teljesítheti be vágyait.

"Minden illúzióm elveszett, és mégis, ha lefekszem, mindig a legszörnyűbb érzéssel ébredek: újra meg újra azt érzem, hogy meghalt a reménységem. Menekülni akarok, hogy ne lássak, nyugodt, üres akarok lenni... (talán egy szegény nőnek nincs joga, hogy felszabadultan éljen?) És mégis üldöz, kerülget, marcangolt a reménység; mint egy haldokló farkas, mely még utoljára harap egyet" - ad hideg fejjel, magára kívülről tekintve pontos állapotrajzot magáról Rosita. A színésznő a történet előrehaladtával egyre kevesebb gesztussal, egyre visszafogottabban játszik, az első felvonás röpdöső boldogságát felváltja a sorstalan befelé fordulás.

Joan Ollé rendezésének utolsó momentuma, az, ahogyan a feketébe öltözött Dajka, a Nagynéni és Rosita a színpad hátsó részébe sétálnak lassan, megtörten, de mégis méltóságteljesen, azt teszi egyértelművé, hogy a nő sorsa ebben a társadalomban eleve elrendeltetett, a konvenciók ellen nem tehet semmit, s ez a hervadás, sorvadás, beletörődő önfeladás van akkora súlyú tragédia, mint egy halál.

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

Meztelenre vetkőzni még az orvos előtt sem!

Láthatóvá válnak a cselédlányok, szegényebb sorból való asszonyok hétköznapjai, a kor egészségügyi, higiéniai, sőt erkölcsi viszonyai. Szécsi Noémi legutóbbi kötetében dr. Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő rendelési naplói alapján enged bepillantást a 19. század végén és a 20. század elején élő nők életébe.
Klasszikus

Különleges koncertpárral indítja új évadát a Zeneakadémia

A Zeneakadémia és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar közös hangversenyén a Kossuth-díjas Balázs János szólójával hallható Rahmanyinov összes zongoraversenye és a virtuóz Paganini-variációk augusztus 18-án és 19-én a Nagyteremben. A vendégkarmester a kanadai Charles Olivieri-Munroe lesz.
Jazz/World

5,3 milliárd forint a zenészeknek, kluboknak, fesztiváloknak és technikusoknak

Kezdjünk barátkozni a raktárkoncert fogalmával! A kormány a rendezvényszervezők, a klubok és a technikai személyzet támogatását tervezi a most bejelentett csomaggal. Gulyás Gergely az SZFE-t érintő kérdésekre is válaszolt.
Jazz/World

A boglári közönséget táncoltatja meg pénteken a Budapest Bár

Azt már egyértelműen láthatjuk, hogy 2020 nem a nagykoncertek és a többezres fesztiválok éve, de a Budapest Bár legénysége ebben a nehéz helyzetben sem maradt tétlen. Az utóbbi hónapokban tökéletesítették friss lemezük dalait és előkészítettek egy koncertszínházi darabot, amit augusztusban és szeptemberben több ízben is meghallgathatunk. Legközelebb 7-én, pénteken lépnek fel Balatonbogláron, a Kultkikötő 15. születésnapján. A zenekar vezetőjével, Farkas Robival beszélgettünk.
Színház

Szeptemberben sem tartják meg a POSZT-ot

A szervezők közleménye szerint egy későbbi időpontban rendezik meg a 20. Pécsi Országos Színházi Találkozót.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház hír

Új magyar musical a dunaújvárosi Bartók Színházban

Az Őze Áron vezette Kamaraszínház az egymásra figyelés gesztusát is kifejezi azzal, hogy a „Város Évadát” nyitja meg ősztől. Az új évadban tizenkét bemutatót tartanak.
Színház ajánló

Kortárs magyar drámák mustrája Szentendrén

A Szentendrei Teátrum fogadta be idén a Színházi Dramaturgok Céhe Nyílt Fórum rendezvényt, amelyre augusztus 9-14. között várják az érdeklődőket felolvasószínházi előadásokkal.
Színház magazin

Cenzúra, zaklatások, vallatások – Janovics Jenő és a Kolozsvári Nemzeti Színház

A kolozsvári magyar színjátszás történetének egyik legnehezebb korszaka volt a két világháború közötti időszak, az a 22 év, amikor először kellett kisebbségi színházként – a túlélés legfőbb szempontját szem előtt tartva – megmaradnia. Ezeket az éveket a fennmaradáson túl az a szándék mozgatta, hogy az adott politikai-gazdasági helyzet korlátai között a magyar színjátszás megtalálja a maga és a közönsége számára is megfelelő hangot. Az impériumváltás időszakát Janovics Jenő visszaemlékezései alapján tárjuk föl. Ő igazgatta az akkor Országos Nemzeti Színház nevet viselő kolozsvári színházat, amely Magyarország második nemzeti színháza volt.
Színház ajánló

Csányi Sándor egyszemélyes vígjátéka augusztusban is a MOMKultban!

Augusztus 23-án és 29-én dupla Hogyan értsük félre a nőket? előadással várják a nézőket a MOMkultban, mindkét nap 17.00 és 20.00 órai kezdéssel is megtekinthető Csányi Sándor önálló estje.
Színház hír

Szeptemberben sem tartják meg a POSZT-ot

A szervezők közleménye szerint egy későbbi időpontban rendezik meg a 20. Pécsi Országos Színházi Találkozót.