Színház

Visszatáncolt a Honvédelmi Minisztérium?

2014.10.08. 08:00
Ajánlom
Néhány napja még ki akarata üríteni az ország egyetlen autentikus légvédelmi múzeumát a Honvédelmi Minisztérium, ám úgy tűnik, most a tárgyalást választja. Mi lesz a Zsámbéki Színházi Bázis sorsa? MAGAZIN

A Honvédelmi Minisztérium (HM) hivatalos levélben tájékoztatta a Zsámbéki-medence Idegenforgalmi Egyesületet, a zsámbéki Légvédelmi Múzeum üzemeltetőjét arról, hogy év végéig elszállítják a katonai műtárgyakat a területről. Az egyesület kitette a levelet a honlapjára, majd sajtótájékoztatót hirdettet meg október 8-ra.

A HM nem válaszolt egy hete feltett kérdéseinkre, csak annyit árultak el, hogy nincs még döntés a terület kiürítéséről. Még arra sem kaptunk választ, hova akarják szállítani a katonai eszközöket, kiállítják-e azokat, működőképesek-e az eszközök, ki végzi és mennyiért az őrzésüket, mennyibe kerül az elszállítás?

Úgy tudjuk költségcsökkentés áll a tervezett lépés mögött. Állítólag az országban több helyen, például Győrben és Szolnokon helyeznék el a hidegháborús eszközöket, de szó van egy légvédelmi kiállítóhely létrehozásáról is. A Zsámbéki Bázison bemutatott katonai eszközök őrzéséről a HM-nek kellett gondoskodni. A hadrendből kivont fegyvereket nemzetközi egyezményekben rögzített módon kell őrizni, ami úgy tudjuk, több 10 millió forintos költséget ró a hadseregre évente. Már évekkel ezelőtt szó volt arról, hogy a HM takarékossági okokból megszünteti a kiállítást - 2011 óta nincs is élő szerződés az egyesület és a tulajdonos között a műtárgyakról. Különös, hogy ezt az exlex állapotot mindkét fél elfogadta, s gyakorlatilag jogalap nélkül működött a múzeum. Csenger-Zalán Zsolt, Zsámbék polgármestere lapunknak úgy nyilatkozott, nem is tudott arról, hogy nincs szerződés az egyesület és a műtárgyak tulajdonosa között.

Paradox módon a pénzhiánynak köszönhetően maradt fenn mégis a múzeum. Ugyanis a több tucat műtárgy elszállítása még nagyobb összegbe került volna, mint az őrzés. A 2006-ban megnyitott Bázist az első három évben évi néhány millió forinttal támogatta a minisztérium, ám később ez elmaradt. Az egyesület pedig nem volt képes pályázati, vagy egyéb forrásokat bevonni - hangsúlyozta a polgármester.  A múzeumnak 2013-ban 2053 látogatója volt, idén már meghaladta a 2600-at - tudtuk meg tudtuk meg Váradi Nórától, a Zsámbéki-medence Idegenforgalmi Egyesület munkatársától, aki megerősítette, a HM gondoskodott a fegyverek őrzéséről, ők pedig a belépőjegyekből igyekeztek előteremteni a Bázis látogathatóságának költségeit. A múzeum szimbiózisban működik a Zsámbéki Színházi Bázissal, mely az egyik legszínvonalasabb nyári színházzá vált az évek során. Igaz, korábban egy 2 milliárd forintos, uniós forrásból megvalósuló nagyszabású kulturális bázis létrehozását tervezték, ahol a színház és múzeum mellett ökológiai, multimédiás és turisztikai funkció is szerepelt volna. Ehhez felújították volna a területen található épületeket, megoldották volna a közművesítést.

Az elmúlt napokban a sajtó érdeklődése miatt úgy tűnik, mégis történt valami a honvédségél. A polgármester arról tájékoztatta lapunkat, hogy kedden tárgyalt Kun Szabó István vezérőrnaggyal, a HM társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkárával, aki nyitottnak mutatkozott a múzeum további fenntartása tekintetében. Ám, mint mondta, az éves sokmilliós őrzési költség és a néhány ezres látogatottságú jelenlegi múzeum szerinte nincs arányban egymással, ezért a HM javaslatot vár az egyesülettől a működés átalakítására. A HM tárgyalási készségének kinyilvánítása után az egyesület lefújta a sajtótájékoztatót, és Váradi Nóra tájékoztatása szerint előveszik a korábbi fejlesztési terveiket. Hogy hogyan lesz pénz minderre, azt egyelőre nem tudni, de úgy tűnik, a HM a kiürítés helyett a tárgyalásokat választja, ami legalábbis haladékot jelent a múzeum számára.

A hajdani Zsámbéki Légvédelmi Rakétaosztályt 1997-ben szüntették meg, a kiürült 24 épület, köztük a vezetés-irányítási pont, a két felderítő lokátor helye, a 6 rakétaindító állvány helye, a készenléti rakéták tároló fedezékei 2005 óta műemlékek. A hozzá tartozó 15 hektáros terület pedig Natura 2000 oltalom alatt áll. A Műemlék Rakétabázis az egyetlen, eredeti állapotában fennmaradt légvédelmi erődítmény a hidegháború korából. Az egyesület kezdeményezésére hozta ide a HM azokat a berendezéseket, melyek, vagy melyekhez hasonlók e silókban is szolgáltak. Így jött létre 2006-ban a Honvédelmi Minisztérium, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, és a Zsámbéki-medence Idegenforgalmi Egyesületnek köszönhetően az országban egyedülálló múzeum, mely tematikusan mutatja be az 1950-es évektől az 1900-as évek végéig a honi légvédelemben használt eszközöket, ráadásul eredeti környezetben.

Évek óta keringenek (rém)hírek arról, hogy magánbefektetők érdeklődnek a terület iránt. A sziklás, köves terület mezőgazdasági művelésre aligha alkalmas, de a kiváló fekvésű telek az ingatlanfejlesztők számára csábító lehet. Tudni kell, hogy maga a műemlék nem túl attraktív, csak néhány rejtett silóból áll, így az egykori fegyverek nélkül nem valószínű, hogy bárki is felkerekedne és megnézné. Megkérdeztük a terület tulajdonosát, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-t, hogy milyen tervei vannak a bázissal akkor, ha esetleg megszűnik a múzeum, de ez idáig nem kaptunk választ.

További képek a Bázisról:

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Psotás fények és árnyak

Öt évvel ezelőtt, 2016. február 25-én, 86 éves korában hunyt el a magyar színházművészet egyik legegyedibb és utánozhatatlan alakja, Psota Irén, akinek neve már életében fogalommá vált. Utolsó éveiben visszavonultan élt, elzárkózott a nyilvánosság elől, emiatt is különleges ez a 2009-ben készült beszélgetés, amelyben bepillanthatunk egy nagy művész hétköznapjaiba. Egy valódi, megismételhetetlen legendára emlékezünk ezzel az írással.
Könyv

Innentől nem a gyerek hibája lesz, ha nem olvas

Az irodalom a szabadságról szól. Ha ezt a szabadságot nem adjuk meg az oktatással, ha nem mutatjuk meg a gyerekeknek, hogy talán éppen az olvasás az, amire ebben a számára is megterhelő, felgyorsult világban szüksége van, akkor tényleg nem az ő hibája lesz, hogy nem olvas. VÉLEMÉNY.
Klasszikus

Virtuóz fiatalokkal ad koncertet a Liszt Ferenc Kamarazenekar

Online koncertet ad a Liszt Ferenc Kamarazenekar február 26-án. A szólisták közül a legfiatalabb 11 éves, mindannyiukat számos díjjal ismerték már el, és van köztük, aki a világhírű Carnegie Hallban is fellépett.
Zenés színház

Óda a magyarokhoz – 240 éve mutatták be Joseph Haydn A hűség jutalma című operáját

1779-ben leégett a fertődi Esterházy kastélyhoz tartozó színház. E sajnálatos esemény nyomán azonban egy igazán különleges zenemű született: Haydn új nagyoperája, A hűség jutalma csendült fel először az újranyitott teátrumban.
Klasszikus

Szomorú nóta kíséretében hagyta el VII. kerületi próbahelyét a 100 Tagú Cigányzenekar

A zenekar tizenkét év után költözött ki az erzsébetvárosi próbahelyről, miután nem fogadták el a kerület vezetése által kínált megoldást – írta meg a Telex.hu.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház hír

Az Alkotmánybíróság elé kerül az SZFE modellváltásának ügye

A Fővárosi Törvényszék az SZFE modellváltását előkészítő törvény semmissé tételét indítványozza az Alkotmánybíróság előtt. Erről az SZFE HÖK tájékoztatta a nyilvánosságot péntek este.
Színház hír

Új honlap segíti a vidéki színházak megismerését

A honlappal nem csak megismerhetővé válik a Budapesten kívül működő teátrumok munkája, de egyben segíti is a társulatok együttműködését.
Színház interjú

Psotás fények és árnyak

Öt évvel ezelőtt, 2016. február 25-én, 86 éves korában hunyt el a magyar színházművészet egyik legegyedibb és utánozhatatlan alakja, Psota Irén, akinek neve már életében fogalommá vált. Utolsó éveiben visszavonultan élt, elzárkózott a nyilvánosság elől, emiatt is különleges ez a 2009-ben készült beszélgetés, amelyben bepillanthatunk egy nagy művész hétköznapjaiba. Egy valódi, megismételhetetlen legendára emlékezünk ezzel az írással.
Színház magazin

Valóság és képzelet határán – 145 éve színpadon a Peer Gynt

A romantika és a korai modernizmus határán egyensúlyozó Peer Gynt Henrik Ibsen egyik legismertebb és legtöbbet játszott darabja. Bár a szerző a drámát már 1867-ben papírra vetette, bemutatójára egészen 1876. február 24-ig kellett várni.
Színház hír

Podcastsorozat indul a Játékszínben

A streamelt előadások után online hallgatható interjúkkal szeretné közelebb hozni a közönséghez a színészeket a Játékszín. A keddenként jelentkező PodCasting házigazdája Várnai Péter.