Színház

Zsidózás három órában

2016.11.08. 08:15
Ajánlom
Fontos, formátumos előadás. Ott a helye minden fesztiválon, ahol majd az évadot reprezentálják. Remélem, ott is lesz, hogy minél többen láthassák – írja kritikusunk a miskolci színház előadásáról.

A mai magyar nemzeti önismeretről szól, pedig nagyjából kilencven éve íródott, és még vagy negyedszázaddal korábban játszódik a történet. Móricz Zsigmond kisregénynek írta, Rusznyák Gábor tette színpadra. Szinte csak a zsidókról beszélnek a karácsonyozni összegyűlt magyar dzsentrik, mégis mindent elmondanak magukról a Kivilágos kivirradtig miskolci előadásában.

20160603 MNSZ Kivilagos kivirradatig proba  (4) resize1477563303

20160603 MNSZ Kivilagos kivirradatig proba (4) resize1477563303 (Fotó/Forrás: Galos Mihaly Samu / Miskolci Nemzeti Színház)

Karácsonyi családi összejövetelre, mulatozásra, sőt eljegyzésre készül egy vidéki birtokon a tiszttartó, amikor arról értesül, hogy ki van rúgva, illetve áthelyezték – a gróf mintagazdaságot akar, amihez nem ő a megfelelő ember. Lemondani már nem lehet a murit, a vendégek feltartóztathatatlanul érkeznek, úgy kell tenni, mintha mi sem történt volna. De ez sem segít. Az igazi kérdés nem az, hogy van-e állás, illetve hogy hol van és milyen.

A baj a szellemben, a mentalitásban, az életformában és életfelfogásban van. Ma úgy mondanánk, a modernizációra való képtelenségben.

Móricz hatalmas tablót ad a bomlóban lévő vidéki, nemesi életről. Mint aki modellt épít, hogy felderítse, mi a baj, hol a probléma, amitől semmi sem működik igazán. De a modellben eleven embereket mozgat, akik éreznek és szenvednek, kapálóznak, ráadásul még törik is a fejüket, próbálják megérteni magukat és a világot. Benne van szinte mindenki, aki ebben a körben megfordulhat. Orvos, patikus, legátus, katonatiszt, ispán, postamester. És az író ezúttal sem hagyhatta említetlen a saját életét is keserítő gondjait, a férfi őrlődését az asszonyok között.

20160603 MNSZ Kivilagos kivirradatig proba  (30) resize147756331

20160603 MNSZ Kivilagos kivirradatig proba (30) resize147756331 (Fotó/Forrás: Galos Mihaly Samu / Miskolci Nemzeti Színház)

Mindeközben szinte másról sem esik szó, mint a zsidókról. Amire az is alkalmat ad, hogy a família eladó lányának zsidó kérője ígérkezik. Tulajdonképpen a lánykésére, az eljegyzésre várnak. Kényszeredetten persze, de a zsidó fiatalember vagyona kínálna kiutat a szorult helyzetből. Bár neki is megvan a maga problémája a saját apjával, aki csöppet sem örülne a nemesi rokonságnak. A rengeteg, hol ürességével, hol éppen tartalmával sokat mondó fecsegés közben valójában két dolog történik: meghiúsul a várva várt eljegyzés és megölnek egy embert. Agyonverik a kocsist, akinek a feleségét a család vérmes fia látogatja. Ám ezt a halált megállapító orvoson kívül senki észre sem veszi. Az orvos sem tartja említésre méltónak, nemhogy rendőrségre, bíróságra, igazságszolgáltatásra gondolna. A rendező viszont azzal is különös súlyt ad az eseménynek, hogy a halott végig ott bolyong a mulatozók között. Kovács Márton a hegedűjével emlékezteti a nézőt a megölt szolgára.

20160603 MNSZ Kivilagos kivirradatig proba  (15) resize147756331

20160603 MNSZ Kivilagos kivirradatig proba (15) resize147756331 (Fotó/Forrás: Galos Mihaly Samu / Miskolci Nemzeti Színház)

A rendező forgóra helyezte az udvarház különböző helyiségeit, Khell Zsolt díszlete hol rusztikusan durva fehér falakat, hol kopottas lakást mutat, fontos eleme a hatalmas kemence, amely mellett a megrendült családfőt játszó Gáspár Tibor jelentőségteljesen szenvedve gubbasztja végig az előadást. Nádasy Erika a háziasszonyi gondokat az élet minden nyomasztó bajával, a családanya minden aggodalmával telíti, Máhr Ági konyhai segítségként szerénykedő rokon. Czakó Julianna jó magaviseletű derűs tárgyként viseli a nap főszerepét, csak akkor háborodik föl, amikor zsidó kérője bírálni meri a családját, fölemlegetve az eredményes gazdálkodásra, az igazi munkára való képtelenséget. Ez annyira fölháborítja, hogy az eljegyzésből sem lesz semmi.

Harsányi Attila egy gyenge lelkű férfi minden érzékenységével játszik központi szerepet a darab gondolati problémáinak taglalásában: mint aki nem tehet róla, de mindenféle az eszébe jut. Fandl Ferenc elegánsan és humánusan elmélkedik, Szegedi Dezső jámboran bölcselkedik, Lajos András nyalka katonatiszt, ahogy kell. Varga Zoltán ispánja jóakaratú kívülálló. Molnár Anna szép magánszámot ad elő a hóban többször is felboruló Aradiék keserves utazásáról, behozva a természet rideg, könyörtelen közönyét is a társadalmi bajokon rágódó társalgásba. Simon Zoltán masszív, mokány alakjával mintaszerűen hozza a dzsentri fenegyereket, aki nemcsak esztelenül verekszik, de alattomosan gyilkoltat is.

20160603 MNSZ Kivilagos kivirradatig proba  (6) resize1477563306

20160603 MNSZ Kivilagos kivirradatig proba (6) resize1477563306 (Fotó/Forrás: Galos Mihaly Samu / Miskolci Nemzeti Színház)

A jövő embere: nyilvánvaló, hogy tizenkilencben különítményesként, negyvennégyben nyilasként fog ölni.

A második részre a szereplők átöltöznek, lekerülnek a parókák. A rendező talán ezzel alá akarta húzni, hogy rólunk, nekünk szól a mese. Ez szerintem szükségtelen. A befejezés magáért beszél. A dzsentri társaság nem gondol a jövőre, sőt a jelenét sem látja, belefeledkezik a mulatozásba. Kivilágos kivirradtig – dalolnak, táncolnak. Igaz, a nézők egy része meg ütemes tapssal érez együtt velük, míg a hangzás kaotikus zúgássá nem torzul.

Őket is meg lehet érteni. Jobb nem látni, nem hallani, nem érteni.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Fenyő Iván: „Úgy éreztem, hogy megszűnt az összetartás”

Idén folytatódik a „legendás” Máté-Horvai osztály előadássorozata a Jurányi Házban, amely most Fenyő Iván életével foglalkozik. Őt kérdezte a Jurányi Latte a főiskolás emlékeiről, illetve arról, miért szállt ki az AlkalMáté Trupp-ból, és vajon játszik-e majd a róla szóló előadásban.
Zenés színház

Oszvald Marika: „Semmi ok az aggodalomra, jó idők járnak az operettre”

A Halhatatlanok Társulatának tagja, Kossuth- és Jászai-díjas, és cigánykerekeiről azok is ismerik, akik nem járnak operettbe. Oszvald Marika a budavári gálakoncertről, és arról is beszélt, hogy kell-e félteni az operett műfaját.
Klasszikus

Ők a King’s Singers új tagjai

A következő évtől Edward Button kontratenor és Nick Ashby basszbariton a legendás énekegyüttes új tagjaiként állnak színpadra.
Klasszikus

Molnár Anna rangos kortárs zenei fesztiválon énekel Darmstadtban

A magyar énekesnő Eötvös Péter és Balogh Máté műveit adja elő az Internationale Freienkurse für Neue Musik fesztiválon.
Plusz

A balatonfüredi Anna-bál mítosza és a valóság

Szombaton 193. alkalommal rendezik meg a balatonfüredi Anna-bált, aminek névadó kisasszonyát lehet, hogy nem is Annának hívták.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Színház premier

2039-ben sem lesz könnyebb az élet

Négy generáció különös sorsát bemutató, kortárs családdráma kerül színpadra a Hatszín Teátrumban, tele bűnökkel, pokollá vált házasságokkal és egy elhallgatott örökséggel. A Majd, ha az eső eláll című előadás premierjét augusztus 10-én tartják.
Színház interjú

Fenyő Iván: „Úgy éreztem, hogy megszűnt az összetartás”

Idén folytatódik a „legendás” Máté-Horvai osztály előadássorozata a Jurányi Házban, amely most Fenyő Iván életével foglalkozik. Őt kérdezte a Jurányi Latte a főiskolás emlékeiről, illetve arról, miért szállt ki az AlkalMáté Trupp-ból, és vajon játszik-e majd a róla szóló előadásban.
Színház lázár kati

Lázár Katinak ítélték a színikritikusok az idei életműdíjat

A Színházi Kritikusok Céhe nyolcadik alkalommal ismer el életműdíjjal a színházművészet bármely területén kiemelkedőt alkotó, 65 év feletti művészt.
Színház Radioaktív

Keverni nem csak a fakanállal lehet: Marie Curie nem mindennapi élete

Marie Curie története sok szempontból a századforduló és a 20. század története. A radioaktivitás úttörő kutatójának életét feldolgozó monodráma egy egyedülálló tudós történetét meséli el, akinek volt bátorsága szembemenni a hagyományos női szerepkörrel.
Színház interjú

Gyerekek tragédiája – valóságos túszdráma, színházi köntösben

2004-ben a beszláni I. számú iskolát terroristák rohanták le, ezernél is több embert ejtve túszul. A holland Carly Wijs Mi és Ők című kamaradarabja ezen elbeszélhetetlen napok emlékéről szól.