A tíz éve működő Hólyagcirkusz Társulat egy régi előadásuk, a Bohóc Biblia felújított változatát mutatta be március végén a Sanyi és Aranka Színházban. A rendező nélküli zenés színházról, cirkuszi elemekről és különleges hangszerekről mesélt Szőke Szabolcs, a társulat vezetője.

Egy elegáns társaság valami furcsa, külső erő hatására nem tud kimenni egy szobából. És nem is akar. Napokig? Hetekig? Buńuel Öldöklő angyal című filmje ezúttal a Károlyi-palota dísztermében kel életre. A színpadi adaptációt (Magyarországon először) Pelsőczy Réka rendezi.

Van egy barátném, szemészorvos: reggel operál, délben szemüveget ír fel, este gyógyíthatatlan betegségeket közöl. Szereti a munkáját, látástól vakulásig - vakulástól látásig és néha ünnepnapokon is, amikor az emberek pezsgősdugóval vagy gumilövedékkel tolják ki egymás szemét.

Nem tartja magát sem színésznek, sem rendezőnek. Ő csak egyszerűen Balázs Zoltán. Januárban épült fel egy sérülésből, ami miatt három hónapot csúszott a Sirály premierje a Bárkán. És máris nem nyughatik: építgeti saját társulatának, a Maladypének a jövőjét, jön a következő rendezés, a Leonce és Léna, sőt, a Mezzo Operaversenyén először zsűritagként, majd operarendezőként debütál.

Miért kell egyre gyakrabban szembesülnünk ragyogó színésztehetségeink pályáját derékba törő tragédiákkal? Mi mondatja velük ki az "igent", amikor holtfáradtan autóba ülnek, vagy még egy feladatot bezsúfolnak teli naptárjukba, holott pontosan tudják: saját idegrendszerük, a szakma szabályai, de mindenekelőtt szeretteik éppen egy hangos és egyértelmű "nem" kimondását követelik. Mi ez? A predesztináció hitének nemtörődömsége vagy a "velem ez nem történhet meg" vak gőgje?

Az elmúlt évtizedben szinte nem volt olyan év, hogy Alföldi Róbert ne hozott volna létre valami meghatározót. Jött sorban az első rendezés, az első kiállítás, az első külföldi rendezés, az első operarendezés, az első talk-show, az első film… 2006 márciusában a Bárka Színház vezetése. Most pedig a Nemzeti.

Vidám Színpad, A fogadósnő. Tóth Ildikó a címszerepben bejárja a női létezés legszélesebb skáláját. Szerelembe esésük a lovaggal (Cserhalmi György) szíveknek édes pillanatok. Elragadó. Egy budapesti kávézóban egy csésze tea mellett Tóth Ildikó finom, visszafogott. Mintha zavarban lenne, apránként adagolja a gondolatait. Most is elragadó. Keresem a megbúvó pontokat: a közöst és a különbet.

Ez az interjú egészen másképp indult volna, de a közönség közbeszólt. Az Ábel előadás után beszéltünk meg találkozót Őze Áronnal. A diákközönség (a mostani épp) mérhetetlen unintelligenciával figyelte a darab menetét, és saját kommentárjaikkal szórakoztatták egymást. Muszáj volt ezzel kezdenem.