Fülöp, Evelin

Premier: Inferno

2011.04.07. 12:25

Programkereső

Pokoli táncjáték két részben, Liszt Dante-szimfóniájára a Szegedi Kortárs Balett közreműködésével.

1. rész - A belső pokol

Sokszor hallhattuk, hogy a pokol meg a mennyország az valahol a túlvilágon van, egy ismeretlen helyen. De mindkettő itt van bennünk is, és átéljük mindennapjainkban. Mondhatnám azt is, hogy minden ember önmaga alakítja ki  a saját mennyországát és a saját poklát, de még inkább igaz fordítva. A bennünk lévő pokol és a bennünk lévő mennyország harca alakít minket. A pokol hétköznapi tudatállapotaink sajátja. A pokol nem száműzhető a tudatból. Ha mégis megpróbálják, mint azt az egyház által irányított európai civilizáció tette, akkor annak beláthatatlan következményei vannak. A tudattalanba fojtott pokol kivetítődve jelenik meg mindennapjainkban.

Fehér Laura, Haller János
Fehér Laura, Haller János

Táncolják: Szarvas Krisztina, Hajszán Kitti, Czár Gergely, Haller János
Zene: Liszt Ferenc: Faust szimfónia - 3. (Mefisztó) tétel
Fény: Stadler Ferenc
Jelmez: Molnár Zsuzsa
Koreográfia: Juronics Tamás

2. rész  Dante-szimfónia

"Liszt Dante-szimfóniája inspirált, hogy elmélkedjek a modern emberről, értékeinkről és a "Zeitgeist"-ről, azaz a korszellemről, melyben élünk.  A Pokol-tétel mélységekben kavargó, saját témáinak visszhangjaira épülő zenei motívumai egy hanyatló világ ironikus ábrázolására inspiráltak. Ez az a hely, ahol Érosz és Thanatosz folyamatosan próbálja leigázni egymást, ezzel megölve a kéjt, ahelyett, hogy vágyat keltenének, a jövő reménye helyett pedig csak újra és újra elhaló szükségtelen vágyakozást teremtenek.
A Purgatórium olyan, mint világunk: az elszigeteltség és a kommunikáció hiánya uralja; ez is egy, a média által globalizált világ, melyben az embert megfosztják önnön emberségétől és elriasztják a szemtől szembeni érintkezéstől. A magány blogja ez, melyben az emberek vadidegenek előtt tárják fel saját belső világukat és képtelenek elérni a bensőséges együttlétet.
A Mennyországot félt megkomponálni Liszt, és otthagy minket a mennyei világ után vágyakozva a Purgatórium kapujában. Félelme számomra humanitásáról tesz tanúbizonyságot, kételyeiről a Jó zenei újraalkotása iránt. A végső Magnificat is inkább panaszkodásnak, mint a boldogság kifejeződésének tűnik. Úgy érzem, hogy az új évezredben mi ugyanennek a kapunak a küszöbén toporgunk; a jövő többé nem előre megjósolható, a szellemi értékek pedig egy új korszak eljövetelét hirdetik. Az emberiségnek újra kell fogalmaznia a társadalom alapvető értékeit. Ez ugyanúgy megrémít minket, ahogy Lisztet megrémítette a Mennyország ábrázolása, hiszen valahogy könnyebb fájdalmat és depressziót érzékeltetni, mint békét és reményt. A magyar zene szenvedélyessége igen közel áll latin gyökereimhez."

Roberto Galván

Markovics Ágnes, Csetényi Vencel
Markovics Ágnes, Csetényi Vencel

Nyitány
Dante: Csetényi Vencel
Vergilius: Czár Gerely

Pokol
Dante: Csetényi Vencel
Beatrice: Markovics Ágnes

Purgatórium
Dante: Haller János
Beatrice: Markovics Ágnes

Paradicsom
Dante: Czár Gergely
Apolló: Finta Gábor
Angyal: Fehér Laura
Beatrice: Markovics Ágnes

Továbbá: Hajdú Mária/Hajszán Kitti, Hortobágyi Brigitta, Horváth M. Gergő, Májer Gábor, Palman Kitti , Szarvas Krisztina, Tarnavölgyi Zoltán, Zsadon Flóra

zene: Liszt Ferenc
szöveg: Dante Isteni színjáték (részlet); előadja: László Zsolt
fény: Stadler Ferenc
díszlet/jelmez: Molnár Zsuzsa
koreográfus asszisztens: Czár Gergely
koreográfus: Roberto Galván

Előadások időpontjai: www.szegedikortarsbalett.hu