Fülöp, Evelin

Táncbetét még nem volt ilyen zavarba ejtő, mint ebben a klipben

2018.05.16. 12:27

Programkereső

Donald Glover, művésznevén Childish Gambino This Is America című videója jelenleg az egyik legnézettebb klip az interneten. Nem csoda: a klipben úgy beszél az amerikai feketék helyzetéről, hogy közben kifordítja az összes képi és szóbeli sztereotípiát.

A videóban már az első pillanattól van valami szokatlan, az 59. másodperctől azonban beüt a teljes szürrealizmus, amikor Donald Glover leveti a "happy face"-álarcot és váratlanul agyonlő egy embert. A Hiro Murai rendezte klip végig azzal játszik, hogy a sztereotíp popzenei kellékek felmutatásával beszippant, majd egy váratlan fordulattal elidegenít azoktól, megmutatja a felszín és a tévhitek mögött rejlő kegyetlen valóságot. De nem csak ezért izgalmas Donald Glover klipje, hanem azért is, mert a táncbetéteken keresztül egy nagyon gazdag jelentésréteg bontakozik ki. 

This Is America
This Is America

A ruandai származású koreográfus, Sherrie Silver ugyanis elárulta egy interjúban, hogy koreográfiája szimbolikus. Egyrészt azt szerette volna vele kifejezni, hogy

az afroamerikaiak legfontosabb túlélési eszköze a tánc; még sötét időkben is teljes örömmel tudnak táncolni, ezzel a képességükkel egyedülállóak a világon.

Ezt tapasztalta akkor is, amikor Ruandában utcagyerekekkel foglalkozott. Szándékoltan óriás kontraszt keletkezik a videóban a boldogan táncoló  iskolai egyenruhás fiatalok, és a háttérben zajló káosz – a rendőrautó, a menekülő emberek, és a bibliai apokalipszisre utaló fehér lovas alak  – között. 

Egy konkrét kultúrtörténeti utalás is felbukkan Donald Glover mozgásában: az első lövés után felevett póza egy 19. századi színházi hagyományra, a minstrel show-k feketére maszkolt fehér színészeinek archetipikus rabszolga figurájára, Jim Crow-ra hajaz. Ezzel feleleveníti, hogy bő száz éve még legalizálva volt a feketék nyílt színi alázása. 

Másrészt a koreográfus autentikus afrikai táncokból emelt be elemeket, így feltűnik benne a dél-afrikai Gwara-Gwara, a nigériai Shaku-Shaku, a ghánai Azonot, valamint ugandai, ruandai és angolai táncok is. Ezzel nem csak azt fejezi ki, mennyire sokféle kulturális hagyománnyal rendelkeznek azok az amerikai feketék, akikről sematikus kép él a  fejekben, hanem párhuzamot von a dél-afrikai apartheid politika és a jelenleg sem megoldott rasszizmus között.