Édesapját még születése előtt elveszítette, édesanyja egyedül nevelte fel Kőbányán. Városi lányként csak a vidéki nyaralások során találkozott a népi kultúrával, kamaszkorában kezdett el néptáncot tanulni. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyartanári szakán folytatott tanulmányait félbehagyta, mert rájött, hogy táncolni, táncot tanítani akar.
1959 óta a Novák Ferenc által alapított Bihari János Táncegyüttes táncosa, koreográfusa, mesterei Györgyfalvay Katalin, Szigeti Károly és Novák Ferenc voltak.
Az együttesben, ahol 1982 és 1991 között művészeti vezető volt, részt vett az utánpótlás nevelésében is. Később az ő vezetésével jött létre a Honvéd Táncszínház Koreográfiai Műhelye.
Alkotómunkája mellett 1972-ben egyik kezdeményezője és szervezője volt a később mozgalommá kibomló első magyar táncháznak.
A Magyar Művelődési Intézet népművelőjeként a magyar gyermektáncoktatás és művészeti nevelés módszertanának egyik megújítója volt. 1990-ben alapítója és tíz éven át elnöke volt az Örökség Gyermek Népművészeti Egyesületnek. A néphagyományokon alapuló iskolai játékos-táncos nevelés előkészítő anyagaként született Játék és tánc az iskolában, valamint a Játék és tánc az óvodában című, több kiadásban megjelent kötetei úttörő jellegűek és jelentőségűek voltak.
Első koreográfiájával, a Kiss Anna versére készült Mondóka, szerelem, szerelem című leánytánccal 1975-ben megnyerte a szolnoki Alföldi Fesztivál koreográfiai díját. A mai napig megszakítás nélkül dolgozik, felnőtt- és gyermekelőadásokat alkot a saját örömére. Nagyobb lélegzetű koreográfiái a Honvéd Táncszínháznál születtek: Asszonyok könyve, Harangok, Lagzi, Ki népei vagytok? és a Tánczmester. Emellett számos amatőr és hivatásos együttesnél és színházakban is végzett vendégbetanítás.
Főbb művei: Ugrós; Széki pár; Gyermekem, édes; A Holdnak háza van; Bánomfai bolondulás; Az öldöklő tejcsarnok (avagy Piszkos Fred nem lép közbe sajnos). 2016-ban mutatták be Elmúlik című táncdrámáját, amely a svábok, bukovinai székelyek és felvidéki magyarok kitelepítésének borzalmait, a szülőföld elhagyásának fájdalmát dolgozza fel. Az idei Budapesti Tavaszi Fesztiválon Feketetó című legújabb alkotása egy romániai kis falu legendás vásárának sokszínűségét idézte meg.
A gyerekeknek készített számtalan koreográfia mellett elsősorban az asszonysorsot, a nőiességet, a párválasztást formálja meg táncaiban.
Híres egypárosai különböző temperamentumú emberek összekerüléséről szólnak. Koreográfusi, rendezői munkái során gazdag, népköltészeti ihletésű táncdarabjai mellett a magyar és a világirodalom remekműveit is feldolgozta. Koreográfiáit többször Kiss Anna költő verseire alkotja, darabjainak visszatérő szereplője Molnár Piroska, örök zeneszerzője Kiss Ferenc.
Munkásságát 1979-ben SZOT-díjjal, 1984-ben Erkel Ferenc-díjjal ismerték el. 1988-ban a gyerekek tánckultúrájának fejlesztésében, az amatőr néptáncmozgalom kibontakoztatásában végzett példamutató művészi és nevelőmunkájáért Gyermekekért Díjat kapott. 1993-ban neki ítélték a Népművelésért Díjat és 1995-ben a Magyar Művészetért Alapítvány díját. 1995-ben Kossuth-díjat vehetett át három évtizedes eredményes koreográfiai munkásságáért, a gyermektáncmozgalom fellendítéséért, a gyermektáncoktatás metodikájának új alapokra helyezéséért. 2002-ben Lagzi című alkotásával elnyerte az Év Koreográfusa díjat. 2007-ben megkapta a Magyar Táncművészek Szövetsége életműdíját, 2009-ben Prima-díjat vehetett át. 2014-ben a Magyar Táncművészek Szövetsége neki ítélte az évad legjobb alkotója díját. 2015-ben a Magyar Érdemrend középkeresztje polgári tagozat kitüntetésben és Nemzet Művésze díjban részesült. Novák Ferenccel kötött első házasságából született Novák Eszter Jászai Mari-díjas színházrendező és Novák Péter színész, énekes, táncos, rendező, második házasságából született Sára lánya művészeket, alkotókat segítve dolgozik. Fia révén két fiúunokája is van.
hírlevél
