Tánc

90 éves lenne Maja Pliszeckaja, a "levegő királynője"

2015.11.20. 10:28
Ajánlom
1925. november 20-án született Moszkvában Maja Pliszeckaja, a balett történetének egyik legnagyobb balerinája.

Apja a Spitzbergákon volt konzul, anyja némafilmekben szerepelt, nagynénje és nagybátyja a Bolsoj táncosa volt. Kilencévesen vették fel a moszkvai balettiskolába, de életébe hamarosan beleszólt a történelem. Hithű kommunista apját a sztálini tisztogatások alatt letartóztatták, és 1938-ban kivégezték, anyját Szibériába száműzték, őt pedig, miután nagynénje magához vette, hogy megmentse az árvaháztól, megfigyelte a titkosszolgálat.

Maja Pliszeckaja A hattyú halála után a Metropolitan Operában (1974.)

Maja Pliszeckaja A hattyú halála után a Metropolitan Operában (1974.) (Fotó/Forrás: Linda Vartoogian / Europress / Getty)

Először 1942-ben táncolta el leghíresebb szerepét, "a hattyú halálát". A Saint-Saëns zenéjére készült darabot utoljára hetvenkét évesen adta elő, az ő koreográfiájában az idős hattyú az öregedéssel harcol makacsul, akárcsak később maga a balerina.

A legenda szerint az állatkerti hattyúkat figyelve leste el a mozdulatokat.

1943-ban szerződtette a Bolsoj, hamarosan prímabalerina, majd Galina Ulanova visszavonulása után, 1960-tól prima balerina assoluta, azaz hivatalosan a balett legfényesebb csillaga lett. A színház egyik jelképeként sokáig még külföldre sem engedték, amikor a Bolsoj balett-társulata 1956-ban először léphetett fel Nyugaton, nem tarthatott velük - a hivatalos közlemény szerint betegsége miatt, de ezt senki nem hitte el. Másik nagy hattyú szerepét, Odette/Odile-t Csajkovszkij A hattyúk tava című balettjében először 1947-ben táncolta. Ezután, ahogy a Bolsoj Moszkva, úgy A hattyúk tava a Bolsoj jelképe lett, Pliszeckaját a Szovjetunióba látogató prominens külföldi vendégek szinte mindegyike látta a darabban.

Maja Pliszeckaja

Maja Pliszeckaja (Fotó/Forrás: Richard Avedon)

A balerina csak 1959 tavaszán utazhatott az Egyesült Államokba. Az amerikai közönséget ezután több turnén is lenyűgözte, rajongói közé tartozott Kennedy elnök is. 1966 májusában léphetett fel utoljára a New York-i Metropolitan Opera régi épületében, ahol A hattyú halálát táncolta, és Isaac Stern kísérte hegedűn. Párizsban 1961-ben lépett fel először, és a függöny - a közönség ovációja közepette - huszonhét alkalommal ment le és emelkedett fel újból A hattyúk tava végén. A svéd színésznő, Ingrid Bergman csak azért látogatott a francia fővárosba, hogy láthassa az előadást, Coco Chanel pedig új kollekcióját ajándékozta a divatra mindig fogékony balerinának.

A táncosnő 1967-ben a kubai Alberto Alonso koreográfus segítségével állította színpadra a Carmen-szvitet, amelynek zenei átiratát komponista férje készítette. Az akkor még szokatlan, egyesek által erkölcstelennek minősített előadás hűvös fogadtatásban részesült, de néhányan rajongtak érte, közéjük tartozott a zeneszerző Dmitrij Sosztakovics. 1971-től több alkalommal dolgozott Pierre Cardin francia divattervezővel, aki ingyen szállította a jelmezeket Pliszeckaja első saját koreográfiája, az Anna Karenina számára, de nevét nem tüntethették fel a plakátokon.

A balerina régi álma valósult meg, amikor 1975-ben eltáncolta Ravel Boleróját Maurice Béjart koreográfiájára, a francia mester ezután újabb koreográfiát készített a balerina számára, a japán legendát feldolgozó Kurozuka című darabban nősténypókot táncolt, aki felfalja a fiatal férfiakat. Pliszeckaja 1983-től másfél évig a római opera balett-társulatát vezette, 1987-1990 között pedig a Spanyol Nemzeti Balett igazgatója volt.

Az "átváltozások mesterének" nevezett Pliszeckaja nem szívesen adott ráadást, a függöny legördülése előtt karjával mindig a hattyúra emlékeztető mozdulatokkal búcsúzott a közönségtől. Szakmai krédója szerint egész testtel kell táncolni, a táncban a lábak, a fej, a törzs és a karok is részt vesznek. Technikai virtuozitása mellett kifejező karmozdulataiért és színészi képességeiért is csodálták.

A balett világában egyedülálló módon több mint fél évszázadot töltött színpadon, állítása szerint ennek egyetlen titka a folyamatos gyakorlás volt. Hatvanadik születésnapján mutatták be A kutyás hölgy című, Csehov műve nyomán készült balettet, amelynek koreográfusa is ő volt. Hatvanöt éves korában, Chicagóban a By Django című balett világpremierjén magas sarkú cipőben táncolt a belga jazz-gitáros zenéjére.

1994-ben megjelent Én, Maja Pliszeckaja című önéletrajza bestseller lett, a második kötetet tizenhárom évvel később adták ki. 1997-ben a hagyományos bécsi újévi koncerten az ő koreográfiája alapján adták elő a balettbetéteket. A vásznon több opera- és balettfilmben is szerepelt, 2001-ben Csajkovszkij Pikk dáma című operájának filmváltozatában még énekelt is. Hetvenötödik születésnapján a "levegő királynője" Béjart kifejezetten neki írott darabjával, az Ave Majával köszöntötte a közönséget a Bolsojban.

Számtalan díjjal tüntették ki: egyebek közt megkapta a szovjet Lenin-díjat, a francia Becsületrendet és a japán Praemium Imperiale díjat, 2005-ben első táncosnőként vehette át a spanyol Asztúria Hercege díjat. Több egyetem díszdoktorává fogadta, a pünkösdi rózsa egyik fajtáját és egy kisbolygót is elneveztek róla, 1994-től rendezik meg a nevét viselő balettversenyt Szentpétervárott.

A múlt század egyik legnagyobb balerinája 1991-től Münchenben élt, hazáját katonai puccstól tartva hagyta el. Rajongott a futballért, szerette a sört és a heringet is.

Maja Pliszeckaja 2015. május 2-án hunyt el Münchenben szívroham következtében. Végakarata szerint Németországban búcsúztatták, hamvait pedig - férje majdani halála után - Oroszország felett fogják szétszórni.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Színes, szélesvásznú életműdíjak a magyar film ünnepén

Megszámlálhatatlan filmben és televíziós alkotásban játszottak az 5. Magyar Filmhét életműdíjasai: Andorai Péter, Bánsági Ildikó, Bodrogi Gyula, Koncz Gábor és Venczel Vera. A díjátadóval megkezdődött a filmhét, hét kategóriában összesen 203 filmet vetítenek a Corvin moziban.
Plusz

Létünk legizgalmasabb momentuma a felfedezés – Interjú Novák Péterrel

Javában tart a Partitúra zenei, művészeti road show új szériájának forgatása. Novák Péterrel rendező tapasztalatairól, forgatásokról, témaválasztásról mesélt, és arról is, hogy lehet-e kultúra nélkül élni.
Plusz

Kicsoda valójában a hölgy a híres „We Can Do It!” poszteren?

Mindenki ismeri az ikonikus posztert, amelyen egy nő feszít, mellette a híres szlogen: „Meg tudjuk csinálni”. De kicsoda a képen látható hölgy?
Zenés színház

Népdalt énekelve sétál át a macska a hivatalon

Halas Dóra és Nagy Fruzsina már a második közös előadásukat készítették el a Soharóza kórussal. Catwalk-koncertnek nevezik az általuk alkotott műfajt, amelyben elegyednek a kóruskoncert, a színház és a divatbemutató jellegzetességei. Az Ügyben népdalokat dolgoztak fel, bár mint mondták, Kodály és Bartók óta valami nagyon félrecsúszott a népzene társadalmi megítélésében.
Színház

Udvaros Dorottya: „Mintha az élet direkt adná nekem ezeket a szerepeket”

Világhírű román rendező, Silviu Purcărete állította színpadra a Nemzeti Színházban Csehov utolsó, összegző főművét, a Meggyeskertet. A román és az orosz színházi iskoláról, Csehovról és a tavaszról is beszélt a női főszerepet alakító Udvaros Dorottya.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Tánc hír

Tim Burton világát is megidézi a Fővárosi Nagycirkusz új bemutatója

Az április 20-án bemutatott Repülőcirkusz című show-t a világhírű artista, Kristóf Krisztián rendezte, aki olyan jeleneteket is beemelt a cirkuszi előadásba, amiket Tim Burton kérésére álmodott meg a Dumbo című amerikai filmhez.
Tánc interjú

"A tánc segít eggyé olvadnunk a természettel" – Interjú a TAO Dance Theater vezetőjével

Igazi kuriózum lesz májusban a Nemzeti Táncszínházba látogató TAO Dance Theater, akik ezúttal a világhírű Numerical Series (Számsorok) című alkotásukból az 5 & 9 számú koreográfiákat mutatják be a magyar közönségnek. Az előadás kapcsán Tao Ye-t kérdeztük.
Tánc ajánló

Táncra fordítja le Bartók kórusműveit a Duna Művészegyüttes

Az Elmúlt időkből – Bartók & Folk című előadásban április 25-én a Szent Efrém férfikarral közösen mozdítják meg Bartók műveit.
Tánc ajánló

A láthatatlant teszi láthatóvá a Közép-Európa Táncszínház

Hámor József koreográfiájának címszereplője ezúttal az embereket összekötő, láthatatlan, finom és szakadékony szál, amit sejtelmes sziruppal, vagy félelmes szakralitással szokás szervírozni. Az április 30-án látható darab ezzel szemben könnyeden közelít a súlyossághoz.
Tánc hír

Így fog kinézni a kibővített Trafó előtere és kávézója!

A szeptemberben induló évadban új terekkel, kávézóval, pénztárral, ruhatárral várja látogatóit az intézmény. A tavaszi időszakban pedig a Liliom utca felől tudják megközelíteni a házat az érdeklődők.