Tánc

A balerina, aki nem nézett vissza

2014.11.23. 08:46
Ajánlom
Csinády Dóra az 1940-es, 1950-es évek meghatározó hazai balettművésze volt, a forradalom után azonban elhagyta az országot és haláláig Németországban élt. A Coppélia repríze kapcsán emlékezünk rá. OPERA MAGAZIN

Csinády Dóra - eleinte még Teodóra - Nádasi Ferenc növendékeként került be az Operába, az 1940/41-es évkönyv tánckari növendékként emlékezik meg az akkor tizenöt éves balerinapalántáról. Gyorsan lépett egyre feljebb a ranglétrán, röviddel a háború után már szólószerepeket táncolt. A Furfangos diákok Rozikáját (1948) nagy orosz klasszikusok követték: Mária hercegnő A diótörőben (1950) és A hattyúk tava Odette/Odile szerepe (1951). Drámai alkotásokban is megállta a helyét, a kritikák az elragadtatás hangján írtak Máriája lírai karakteréről, egy másik szovjet dramobalett, A Párizs lángjainak színésznője híres szerepévé vált. Emellett magyar darabokban is sikert aratott, mind a Harangozó Gyula által színpadra vitt Keszkenőben, mind a Bihari nótája című Vashegyi Ernő koreográfia Teresa Oliviera szerepében elismerték tehetségét. Neve talán a Rómeó és Júliával forrt össze leginkább, bár meglehet, hogy azért kapcsoljuk hozzá a címszerepet, mert művészetéről egyedül az 1955-ben felvett erkélyjelenet tanúskodik.

Egy másik emblematikus szerep a Coppélia Swanildája, amelyet eredetileg nem Csinády Dóra táncolt az ősbemutatón. Míg a második világháború előtt mindent csak egy szereposztásban mutatott be az operai balett, addig a háború után áttértek a párhuzamos szereposztások gyakorlatára. Nem is csoda, hiszen egyre komolyabb és hosszabb balettek kerültek színre, így a megnőtt előadásszámot már nem lehetett egyetlen táncosgárdára alapozni. A Coppélia első előadói Kováts Nóra és Rab István voltak, a másodszereposztás pedig Pásztor Vera és Vashegyi Ernő. Mivel azonban 1953 májusában az első páros egy turné során egyszerűen átvonatozott az akkori Nyugat-Berlinbe, új beállók után kellett nézni. Ekkor lépett színre Csinády Dóra, akit Ortutay Zsuzsa ekképpen jellemzett a Táncművészet 1953. júniusi számában: „Csinády Dóra művészi egyéniségére az elmélyülés, a szerep belső felépítettségének keresése, a fejlődésért való munka jellemző. Nem elégszik meg a színpadi alak külsőséges megformálásával, technikai megoldásával, hanem az őszinte alakításra törekszik és e tekintetben sok szépet alkotott." „Swanildája az érzékeny, mélyen érző kislány [...], aki soha nem bocsát meg a konfliktus igazi okozójának, és mélyen meggyűlöli Coppéliust." Ma a balettben nem Sztanyiszlavszkij módszere alapján építik fel a karaktereket, abban azonban biztosak lehetünk, hogy nem üresek az idézett sorok. Csinády Dóra eszerint nagyon tudatosan dolgozott azért, hogy ne csak a tánca legyen tiszta, hanem alakításai is emlékezetessé váljanak. Az ösztönös művészetet éppen ezért nem értékelte sokra.

Egy másik Táncművészet-szám címlapján (1955. június) A hattyúk tava Odette szerepében láthatjuk. Amellett, hogy a kép egy gyönyörű nőt ábrázol, hihetetlen kecsesség sugárzik belőle. Néhány hónappal később az átélésről osztotta meg gondolatait ugyanezen lap hasábjain. A két forrást összevetve egy kiváló technikájú és intelligens művész portréja rajzolódik ki. Egy olyan művészé, aki az 1956-os forradalom után a kiváltságos művészlét helyett szabad művész kívánt lenni, így férjével együtt elhagyta az országot. A következő év tavaszán kislányát is sikerült elhozni Magyarországról. Tette nem volt egyedülálló, mert szinte a fél balettegyüttes a távozás mellett döntött, így az Operaházban alig maradt szólista. Talán ez az oka annak, hogy a hazai balettművészet folyamatossága megtört, mivel egy teljes generáció tudása veszett el.

Először Bécsbe került, majd Nyugat-Németországba. Nyugat-Berlin, Bréma és Hannover lettek életének jelentősebb állomásai. Legendássá vált Giselle megformálása 1961-ben, amelyről sokat cikkeztek. S noha a hannoveri operát egy német expresszionista táncművész, Yvonne Georgi vezette, Csinády Dóra az ő munkáiban is megállta a helyét. 1970-ben vonult vissza a színpadtól, utána balettiskolát nyitott Hannoverben. 2013. augusztus 6-án, nyolcvannyolc évesen halt meg.

Közhely, hogy egy táncos pályája milyen illékony. Felvétel mindössze egy maradt utána Magyarországon, s a képanyag sem túl bőséges. Mindössze a róla szóló írásokra támaszkodhatunk. Sovány vigasz! Egy kolléga szavaival, a világhírűvé vált Eck Imre gondolataival, rajongásával emlékezzünk rá! „Legerősebb oldala a líra! Testének és lelkének csodálatos harmóniája itt izzik a legtüzesebb hőfokra. A műfajnak ez az ága nagyon nehéz, mindig teljes embert kíván. A művész legteljesebb átélése nélkül nem hiszi el a közönség a lemásolt alakot. És ezt a teljes átélést Csinády Dóra minden alkalommal, még a próbákon is mindig meg tudja teremteni önmagában."

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Díjakkal ismerte el művészei munkáját az Operaház

A 2017/18-es évad zárásaként a Csillagóra Gálaesten az intézmény legrangosabb kitüntetéseit adták át, először jutalmazva Balett- és Énekkari Kamaraművészt is.
Zenés színház

Spontán, közös énekléssel zárult a miskolci operafesztivál

Dupla gálakoncerttel, utcabállal, remek hangulatban ért véget tegnap este a 18. Bartók Plusz. A friss Kossuth-díjas Sümegi Eszter még meg is énekeltette a Miskolci Nemzeti Színház közönségét.
Klasszikus

Horgas Eszter és Vásáry Tamás Budapest díszpolgára lett

A kitüntetés posztumusz díjazottja Burger Barna fotóművész és Hazay István Kossuth-díjas geodéta, az MTA tagja.
Jazz/World

„Rockopera, csak nem rock és nem opera”

Izgalmas programzenei kísérletbe fogott a Premecz Mátyás Hammond orgonista vezette, idén 10 éves Kéknyúl Band: a bűnügyi filmek világát idézik meg a Müpa színpadán június 20-án, olyan vendégszólistákkal, mint Palya Bea és Sena. Erről kérdeztük Premecz Mátyást.
Klasszikus

Kiállítás nyílik Bősze Ádám antikváriumának kottagyűjteményéből

Sopronban, az Ünnepi Hetek Alkalmából nyílik meg Bősze Ádám Zenei Antikváriumának kiállítása, amely a két háború közötti különleges kottacímlapjait mutatja meg az érdeklődőknek.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Tánc győri balett

Győrben bepótolhatja az elszalasztott tánceseményeket

14. alkalommal rendezik meg a Magyar Táncfesztivált és negyedszer a gyermek táncfesztivált Győrben mától egészen vasárnapig.
Tánc balett

40 évesen Júliát táncolni? Nem lehetetlen!

Kenneth MacMillan Rómeó és Júlia-koreográfiájának címszerepében debütál New Yorkban a 40 éves ragyogó szépség, Stella Abrera.
Tánc videó

Szergej Polunyinnak az őrület is jól áll, de még mennyire

A szupersztár balett-táncost ezúttal egy ikonikus brit divatfotós, filmkészítő Rankin kérte fel közös munkára, amiből egy igen erős anyag született.
Tánc simkó beatrix

A Simkó-Grecsó páros hozta el a Tánc Fesztiválja fődíját

A Frenák Pál Társulat és a Pécsi Balett is két-két díjat kapott a veszprémi tánctalálkozó után – írta meg a szinhaz.hu.
Tánc balett

Miért ábrázolják ügyefogyottaknak az ázsiaiakat a balettben?

Egy Amerikában élő filipino táncos éles hangú véleménycikket jelentetett meg, amelyben arra hívja fel a figyelmet, hogy a klasszikus és modern balettdarabokban az ázsiai figurák rendre sematikus, sokszor nevetséges karakterekként tűnnek fel.