Tánc

A balerinák szexuális kizsákmányolása egykor általános volt

2018.01.15. 15:08
Ajánlom
Aki a 19. században a balettet választotta hivatásául, az szinte biztosra vehette, hogy testére nem csak úgy tekintenek majd, mint művészetének eszközére, hanem úgyis mint szexuális tárgyra.

A History Stories szerzője szerint a 19. században a szexmunka a balerinák életének elfogadott része volt, nyílt titok, amiről senki nem beszélt, de mindenki csinálta. Hogy ez miért alakult így, annak több oka volt. A balerinák szinte gyerekként kerültek be a balettintézetekbe, ahol évekig tartó kemény, szinte militarista fegyelem mellett képezték őket; mire eljutottak oda, hogy szerződésekért folyamodtak, testileg-lelkileg kihasználhatóvá és sebezhetővé váltak, öntudatuktól megfosztottakká. Ráadásul a jobb szerződésekért óriási harc folyt, így aztán sokan bármit megtettek volna azért, hogy az évekig tartó kemény képzés végén méltó helyet kapjanak a szakmán belül.

Így ragadt rájuk a 'petit rat' vagyis 'kis patkány' jelző – ez jól mutatja a megbecsültségük mértékét.

Edgar Degas: Balettosztály (1873–1876)

Edgar Degas: Balettosztály (1873–1876) (Fotó/Forrás: Wikipedia)

Ráadásul a 19. században még létezett az 'abboné'-k intézménye, ami azokat a mecénásokat,  előfizetőket jelölte, akik támogatták a balettegyütteseket, nem teljesen önzetlenül: pénzükért cserébe szolgáltatásokat is vártak, ami sokszor szexuális formában öltött testet.

Ezeknek a gazdag mecénásoknak szabad bejárása volt a színfalak mögötti világba, ahol megvásárolták ezeket a szolgáltatásokat.

A társulatok vezetősége pedig kimondatlanul is elvárta, hogy a balerinák teljesítsék a mecénások vágyait, hiszen számoltak a tőlük származó bevétellel. Egy 1892-es újságcikk szerint a Párizsi Opera Balettnak a mecénásoktól érkező összeg jelentette a legfőbb bevételi forrást. Aki nem volt hajlandó beállni ebbe a rendszerbe, az számíthatott arra, hogy elbocsátják. Sokszor a balerinák anyjai segítették ezeknek a kapcsolatoknak a létrejöttét, mivel a szegény sorból érkező táncosoknak csupán egy gazdag mecénással való (financiális) kapcsolat jelenthette a biztos (szakmai) jövőt. 

Hogy mennyire elfogadott volt ez az „intézmény”, azt az is mutatja, hogy amikor Charles Garnier az 1860-as években ikonikus párizsi operaházat tervezte, egy külön hátsó bejáratot tervezett a „bérletesek” számára.

'Foyer de la danse' néven pedig épített egy indokolatlanul pompás termet is, ami a színpad előszobájaként nem csak bemelegítésre, de a patrónusokkal való társalgásra is szolgált.

Ez a gazdag férfiak klubja is volt, ahol megvitatták az üzleti kérdéseket, miközben jól érezték magukat a balerinák társaságában. 

Jean Beraud (1849-1935): Az opera színfalai mögött 1889.

Jean Beraud (1849-1935): Az opera színfalai mögött 1889. (Fotó/Forrás: Christophel Fine Art / Getty Images Hungary)

Hogy miért voltak ennyire kiszolgáltatott helyzetben a táncosok, azt az is magyarázza, hogy ekkoriban a nők testét még rengeteg ruha fedte, nemcsak az utcai, de a házi viseletben is.

Az opera egy kivételes hely volt, ahol a férfiak fedetlenebb testeket is láthattak – így a meztelen testrészek látványa akkoriban sokkal nagyobb hatást gyakorolt rájuk, mint ma.

Ez még annak ellenére is így volt, hogy a balerinák ruhája akkor még sokkal több anyagot tartalmazott és sokkal többet takart, mint ma.

Degas: A balerina

Degas: A balerina (Fotó/Forrás: Picasa)

Volt azonban egy befolyásos párizsi ember, aki anyagilag nem engedhette meg magának, hogy pénzen vásárolja meg a balerinák közelségét: az impresszionista festő, Edgar Degas, aki az 1870-es, '80-as évek során több mitn száz festményt és rajzot készített a Párizsi Opera balett-táncosairól. Barátainak köszönhetően bejárása volt az operába, így meg tudta örökíteni a balerinák kulisszák mögötti életét. Egyik leghíresebb művét, A balerina című szobrot kortársai elutasították, 1881-ben megjelent egy kritika, amiben "rettenetesen csúnya, majomszerű" alakként írták le. Degas modellje a tinédzser Marie van Goethem volt, és egyes vélemények szerint Degas a róla mintázott szoborban egy szexuálisan megrontott fiatal diáklányt ábrázolt, akinek tekintetében és testtartásában benne volt minden elszenvedett sérelem. Ha nem is volt ez így, a kortársak minden bizonnyal ezt látták bele. 

És hogy miért írunk most erről? Mert bár sokak számára már-már túlzásnak hat, hogy a sajtó - köztük mi is - szinte minden egyes, a művészeti világot érintő zaklatási botrányról  beszámol, úgy látjuk, szükség van erre, hiszen úgy tűnik, 200 év alatt vajmi keveset változott a világ e tekintetben. 

A táncvilágot is utolérte a zaklatási botrányhullám

Kapcsolódó

A táncvilágot is utolérte a zaklatási botrányhullám

Miközben a kultúra szinte összes területén „hullanak a fejek” a Weinstein-botrány és a #meetoo kampány eredményeképpen, addig pont a táncvilágban volt eddig csönd, éppen ott, ahol a testi interakció mindennapos. Hogy miért? Talán pont ezért.

Egy balerina szerint a Bolsoj egy „hatalmas bordélyház”

Kapcsolódó

Egy balerina szerint a Bolsoj egy „hatalmas bordélyház”

Miközben a Weinstein-ügy világméretűvé nőtt, újra reflektorfénybe került Anastasia Volochkova, a Bolsoj korábbi prímabalerinájának története, aki kitálalt a Moszkvai Nagyszínház belső titkairól.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

A 94 éves Kurtág György Mozartot játszik – VIDEÓ

Feleségének, Mártának tett ígéretét teljesíti be azzal, hogy február 19-én előadja Mozart F-dúr szonátáját a BMC-ben.
Zenés színház

Az operavilág Angelina Jolie-ja az Erkel Színház színpadán

Először lép fel Magyarországon a világhírű grúz szoprán 2020. február 22-én, az Opera ünnepi műsorának sztárvendégeként. Az est programjában, amely több műrészlettel is utal az intézmény aktuális Keresztény Évadának tematikájára, az Opera együttesei és szólistái is közreműködnek.
Klasszikus

Zaklatási botrány rázza meg a finn Sibelius Akadémiát

Egy finn lap szerint a helsinki zeneművészeti akadémia működéséhez tartozik a szexuális zaklatás és a növendékek megalázása.
Klasszikus

Az univerzum titkát tárja fel a Pannon Filharmonikusok

A pécsi zenekar Müpában adott sorozatának negyedik koncertjén Kelemen Barnabás egy finn csemegét játszik, majd csillagközi utazásra csábít Bogányi Tibor vezető karmesterrel március 6-án.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Tánc magazin

Elbűvölte a Jacqueline du Pré életéről szóló balett Daniel Barenboim karmestert

Bemutatták a legendás csellista életéről szóló balettelőadást a brit Királyi Operaházban. Özvegye, Daniel Barenboim is pozitívan nyilatkozott a produkcióról.
Tánc hír

Névtelen vádak miatt felfüggesztették a Berlini Állami Balettiskola két vezetőjét

A bejelentés a tanítványokkal való rossz bánásmódról szól. A két vezetőt a kivizsgálás idejére felmentették a munkavégzés alól.
Tánc hír

Ünnepelt koreográfusok munkái a Budapest Táncfesztiválon

Franciaország, Nagy Britannia és New York neves táncegyüttesei mellett a legnagyobb magyar tánctársulatok is várják az érdeklődőket február 27. és március 11. között.
Tánc gyász

Elhunyt Erdélyi Alice balettművész

Az Operaház egykori magántáncosa 91 éves volt.
Tánc balett

Pénzhiány miatt elmarad a rangos balettverseny

Pénzhiány miatt idén nem rendezik meg a világ egyik legrégibb és legtekintélyesebb balettversenyét, a „balettolimpiát” a bulgáriai Várnában.