Tánc

A balett James Deanje

2012.03.25. 07:10
Ajánlom
A szakma szerint ő az új Nurejev, de páratlan tehetsége miatt hasonlítják Barisnyikovhoz is. A január óta róla cikkező sajtó szerint a balett ifjú fenegyerekének elege lett a kötöttségekből, amikor váratlanul otthagyta a brit Királyi Balettet. Az egyik legnagyobb csillagnak jósolt 22 éves Szergej Polunyin mostanában legszívesebben egy tetováló szalonban ül, ahol színészi karrierjén töri a fejét.

Január 24-én robbant a hír, hogy az eddigi legfiatalabb - 19 évesen - magántáncosnak választott ukrán származású Szergej Polunyin mindenki megdöbbenésére azonnali hatállyal felmondott a brit Királyi Balett társulatánál. Ugyan a sajtó utólag felidézett egy-két elejtett megjegyzést, miszerint Polunyin szeretne máshol is táncolni és egy „baletten kívüli életet" is akar élni, de amikor a táncos besétált Monica Mason, a társulat igazgatójának irodájába és különösebb indoklás nélkül benyújtotta lemondását, hatalmas sokként ért mindenkit a bejelentés.

A The Daily Telegraph című brit lapnak nyilatkozó források szerint ez egy teljesen váratlan fordulat volt, mivel Szergej egészen addig a napig rendesen próbált, sosem jelezte, hogy boldogtalan volna, majd lemondásakor, mindössze néhány nappal azelőtt, hogy a The Dream (Az álom) című új produkció főszereplőjeként lépett volna színpadra, annyit mondott a társulatigazgatónak, hogy nem kíván többet ott dolgozni. A The Arts Desk nevű internetes oldal szerint a nagy megdöbbenéssel ellenére az intézmény vezetősége megértően reagált az eseményre: Lord Hall, a Királyi Operaház igazgatója másnap azt nyilatkozta, hogy a társulatnak a táncost, akire hatalmas nyomás nehezedik, támogatnia kell abban, hogy átgondolja az életét, náluk az ajtó továbbra is nyitva áll, ha meggondolná magát. A történtek után a The Guardian beszámolt egy karácsony előtt vele készített interjúról, amiben úgy jellemzik, mintha „két Polunyin lett volna a szobában". Az egyik, aki azt magyarázta, a balett számára üdítő felfrissülést nyújt és a felfedezés izgalmát, amikor valakivel táncol, a másik Polunyin azonban majdnem dühvel beszélt arról a gyerekről, aki lehetett volna, aki focimeccsre járhatott volna, vagy az utcán csavaroghatott volna a barátaival, ha a családi kötelesség nem kényszeríti bele őt a táncba. Nem nehéz tehát arra a következtetésre jutni, hogy emiatt a soha meg ne élt gyerekkor miatt sétált ki végleg Polunyin a világ egyik leghíresebb intézményének kapuján.

Tény, hogy a sztártáncosnak ez az időszak különösen nehéz volt a Királyi Balettnél: ebben az évadban minimum négy főszerepben mutatkozott be egy nagyon szoros órarendet követve, és évek óta kemény munkával igyekezett környezete elvárásainak megfelelni. Polunyin saját Twitter-oldalán olvasható, olykor zavaros bejegyzései alapján azonnal megindultak a találgatások, hogy mi állhat a háttérben és vajon hova távozik a nagyreményű balett-táncos. Joggal merült fel az ötlet, hogy a Bolsojba nemrég átigazoló David Hallberg helye megüresedett, és az American Ballet Theatre szívesen látna egy olyan, minimum Hallberg szintű tehetséget a társulatában, mint Polunyin, aki nemcsak egyszerűen tehetséges, de aki kivételes színpadi jelenléttel, zenei ösztönnel és intelligenciával van megáldva. Más vélekedések szerint Polunyin kilépése is az orosz balett világában megindult - export-import - átrendeződéssel magyarázható, amelyben a színházigazgatói babérokra törő Vlagyimir Kehman gyümölcsmágnás mozgatja a szálakat. Mivel David Hallberg Bolsojba való megérkezése után Kehman saját, üzleti alapú színházába csábította át a Bolsojtól a Natalja Oszipova-Ivan Vasziljev sztárpárost - ironikus módon Hallberg épp Oszipovával szeretett volna a legjobban táncolni - nem indokolatlan arra gondolni, hogy Polunyint is a komoly magántőkéből támogatott új társulatában szeretné tudni Kehman - mégha a Mihajlovszkij Színház visszautasította is azt, hogy miattuk jött volna el a táncos a Királyi Balettől.

Polunyin távozása után három héttel már a londoni táncszínház, a Sadler's Wells Men in motion című produkciójában tűnt fel jó barátjával, Ivan Putrov balett-táncossal közösen, aki korábban szintén elhagyta a Királyi Balettet. A társulatból való kilépés miatt Polunyin ugyan elvesztette munkavállalási engedélyét és ezzel tartózkodási engedélyét is, ám nem sokkal később olyan vízummal tért vissza, ami nem köti őt egyik társulathoz sem. Azalatt a The Guardiannek adott egyik interjúból kiderült, csupán 26 éves koráig kívánja folytatni a balettet, de elege van már a temérdek, túlontúl megerőltető próbából, olyan balett-társulatra vágyik, ahol viszonylag rövidebb próbafolyamatot több előadás követ, vagyis alapvetően a színpadi fellépésekre és nem a tréningekre kell koncentrálnia. Szabadabb életet akar, amibe belefér az, hogy később keljen reggelente. Beszélt arról, hogy régebben fellépések előtt olyan filmeket nézett figyelemelterelésképpen, mint a Nagymenők (Goodfellas) és a Keresztapa (Godfather). A Men in Motion-ben látható az első tánca, amelyet saját maga koreografált, egy darab, amit a fiatalon balesetben elhunyt amerikai színészikon, James Dean alakja ihletett. „Amikor legelőször láttam egy filmet róla, amiben James Franco játszotta a színészlegendát, annyira megtetszett, hogy elmentem és csináltattam egy tetoválást a vállamra James Deanről anélkül, hogy egyetlen filmben is láttam volna játszani őt." - árulta el a sajtónak lelkesen Polunyin.  Pedig a balett világában igen ritka a bőrdekoráció, Polunyint viszont a rajongástól függetlenül is szokatlanul vonzzák a tetoválások: a testén több tetoválás is található (amit a fellépéseken különböző tapaszokkal takar el), és már korábban is úgy nyilatkozott, egyszer tetoválószalont szeretne nyitni. Azóta már résztulajdonosa egy ilyen helynek a londoni Holloway Road-on, nem messze az otthonától, és a felmondását követő éjszakát is itt töltötte. A szabadságot és valamiképp önmagát találta meg ezen a helyen.

Március közepén a BBC News-nak adott legfrissebb interjújában már részletesen beszámol érzéseiről, menekülési vágyáról, az elmúlt évek elfojtásairól: „Nem akarok kényelmet magam körül, se családot vagy lakást, ezért leromboltam bizonyos értelemben mindent, amim van azért, hogy újraépíthessem. Mintha megnyomnád a törlés gombot, utána pedig az újraindítást". És hogy boldog-e az „új" életében? „Egyelőre nem mondhatom, hogy boldog lennék - válaszolja - még ki kell találnom, hogy mit is fogok csinálni, amit valószínűleg különböző irányokban keresek majd." Egyelőre élvezi a késői ébredéseket és a jövőről csak annyit árul el, hogy legszívesebben filmszínésznek menne. Elmondása szerint akkor érezte először a vágyat, hogy vászonra lépjen, amikor a Királyi Balett 2009-2010-es évadának promóciós videóját készítették az ő főszereplésével. „Amikor 19 évesen a Királyi Balett vezető táncosa lettem, a gyerekkori álmom vált valóra, ezért akkor azt kérdeztem magamtól, „mi legyen a követező?" És 19 évesen azt a célt tűztem ki, hogy filmszínész leszek." Bár egyelőre csak hobbinak tartja, lehetséges, hogy a balett egyik legnagyobb tehetségét legközelebb Hollywoodban látjuk viszont? Ha igen, azt mind őszintén remélhetjük, hogy ő majd hosszabb karriert és életet fut be, mint James Dean, aki jelenleg a legnagyobb hatást gyakorolja rá.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

Érkezik a Darázs – Az iskolai zaklatásról láthatunk előadást a Margitszigeten

A Delta Produkció és a Kristály Színtér közösen mutatja be szeptember 30-án a Darázs című krimit. Az előadás Kiss-Végh Emőkével és Sodró Elizával a főszerepben, Ördög Tamás rendezésében debütál a Margitsziget új játszóhelyén.
Vizuál

Miskolcon debütál Csoma Sándor filmje, amelyet Erőss Zsolt története inspirált

Magasságok és címmel készült el Csoma Sándor első nagyjátékfilmje, amely a 2013-ban elhunyt hegymászó, Erőss Zsolt történetén alapul. Az alkotás elsősorban a férfi feleségére, Sterczer Hildára és a gyászfeldolgozására fókuszál. 
Jazz/World

Egy napig ismét a manouche jazzé lesz a főszerep

Francia, német, szerb sztárelőadók és magyar zenészek lépnek fel a második alkalommal megrendezett Django Feszt Budapesten. A Kobuci Kertbe augusztus 14-én várják a manouche jazz műfaj kedvelőit.
Vizuál

Elhunyt Sipos László festőművész

Hetvenkilenc éves korában elhunyt Sipos László, a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett erdélyi festőművész, grafikus, a kolozsvári iskola képviselője, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja
Színház

„A színházban történetekre van szükségünk” – interjú Béres Lászlóval

Béres László a Karády zárkája után újra a Gyulai Várszínházzal dolgozik, ezúttal egy orosz szerzőhöz, Csehovhoz nyúlva. A rendezővel az augusztus 9-én látható előadásról, a drámaíróhoz fűződő viszonyáról, valamint a román színházi hagyományokról is beszélgettünk.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Tánc hír

Erdély legnagyobb kulturális fesztiválján lép fel a Székesfehérvári Balett Színház

A társulat meghívást kapott a 13. Kolozsvári Magyar Napokra, előadásuk, a Fantomfájdalom augusztus 16-án lesz látható.
Tánc galéria

Balett-táncosok a 20. századi Magyarország utcáin – GALÉRIA

A balett a 16. század óta rendkívül népszerű színpadi forma, amely folyamatosan elvarázsolja a közönséget: a légies, kecses mozgás mindig csodálat övezte.
Tánc ajánló

Bartók parasztdalai táncban és jazzben elmesélve

Feledi János táncművész és Oláh Dezső jazz-zongorista együttműködése nem újkeletű, immár a harmadik közös munkájukra készülnek a Nemzeti Táncszínház szabadtéri fesztiválján, a TáncParkon. A július 22-én bemutatásra kerülő Esszencia című jazz táncesten közreműködik a Nemzeti Színház színművésze, Szűcs Nelli is.
Tánc ajánló

Carmina Burana a Maribori Balett előadásában a Margitszigeten

A Carmina Burana július 1-jén kerül színpadra a Margitszigeten. Tüzes, letisztult, lélegzetelállító. Két kultikus darab modern feldolgozásával indul az idei szezon második hónapja a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon, a Maribori Szlovén Nemzeti Színház Balettegyüttesének előadásában.
Tánc interjú

„Jelentősége van az időnek” – interjú Barta Dórával

Miközben a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színházban sikerrel mutatták be a Bánk bán-rendezését, Barta Dóra márciusban átvehette a Seregi László-díjat. A kitüntetésről, a tánc és az opera kapcsolatáról, valamint a fiatal táncosgeneráció lehetőségeiről is beszélgettünk.